Kézitörténelem

Több mint harminc évvel ezelőtt Győrött kedveltek voltak a Magvassy-csarnokban rendezett kettős kézilabda-mérkőzések. Ha az NB I-es menetrend megengedte, akkor a Rába ETO férficsapatának meccse előtt lépett pályára a Textiles vagy a Richards, attól függően, éppen melyikük játszott a női első osztályban. 
Az ETO a fénykorát élte a nyolcvanas években az IHF-kupa-győzelemmel, a sorozatban nyert bajnoki címekkel és Magyar Kupa-sikerekkel. Garantált volt a zsúfolt ház, az előmérkőzés alatt a lelátón gyülekező közönség pedig jó hangulatot teremtett a hölgyek összecsapására is. A magyar férfi kézilabda krémje abban az időben nagyjából öt klubba összpontosult: minden résztvevő boldogan őrzi emlékezetében a VÁÉV Építők, a Tisza Volán, a Tatabánya és a Bp. Honvéd elleni parádés összecsapásokat. 
Mindezek a gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor a kvázi jogutódok közül bejelentették az NB I/B-s Agrofeed UNI Győr és a Bajnokok Ligája-szereplős Pick Szeged férficsapatának sokrétű együttműködését. Ennek értelmében azok a szegedi akadémiáról kikerült fiatalok, akik nem kapnak szerepet a „nagyok” között, Győrbe kerülhetnek. Ennek fejében a győri tehetségeknek a Tisza partjára vezet az útjuk, mint ahogy a Pick mostani ászai közül Bánhidi Bence és Rosta Miklós is Győrben szívta magába a kézilabdázás alapjait. 
Hosszú elemzést is megérne, a férfi kézilabda Győrött hogyan jutott arra a szintre, ahol aktuálisan tart, míg az időközben az ETO nevet felvett lányok Európa trónjára emelkedtek.