Restaurálás, feltárás, digitalizálás

2024.02.03. 11:00

A tegnap szemete a ma aranya - Egy győri múzeum élete a kulisszák mögött

A múzeumokat sokan a kiállításokkal azonosítják. Négy fal között megtalálható festményekkel, szobrokkal, amelyekre teremőrök vigyáznak. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum milliós nagyságrendű műtárgyállományt őriz, kutat és digitalizál.

Ollári Gergely

Fontos munka a háttérben – Felvételünkön Várday Katinka restaurátorasszisztens, aki egy XIII. századi kerámiabográcson dolgozik. A tárgy nemrég Győrből került elő, a Tarcsay utcai ásatásból. Fotó: Csapó Balázs

– A műtárgyállományt gondozni, leltározni kell. A papíralapú leltárt folyamatosan felváltja a digitális, ami sok munkával jár, de megvan az az előnye, hogy mindenki számára hozzáférhetővé válnak gyűjteményeink – mondta el a Kisalföldnek Székely Zoltán, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója.

– Őrzünk történeti, néprajzi anyagokat, képző- és iparművészeti tárgyakat, régészeti leleteket, irodalomtörténeti értékeket – részletezte az intézmény tevékenységét Székely Zoltán igazgató. 

DSC_1465
Sipeki Zoltán restaurátorművész munka közben – A felújított homlokzat a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egy későbbi kiállítására készül. Fotó: Csapó Balázs

Tavaly is gazdagodtak 

A győri múzeum tavaly 495 új műtárggyal gazdagodott. Ezek felajánlással vagy vásárlással kerültek hozzájuk. Ilyen volt például Pálos Ede fotógyűjteménye, aki a mai Révai-gimnázium elődjének volt oktatója. Dokumentumain a város életét mutatja meg. Az intézmény tulajdona lett Pandur József festőművész életképe, Kelemen Benő Benjámin plakátgyűjteménye, vagy éppen Hauzer György tűzoltóparancsnok ezüstserlege is. Az intézményhez egész évben érkeztek megkeresések kölcsönzéssel kapcsolatban. 
A Rómer-múzeum 168 műtárgyat kölcsönzött tizenhárom helyszínre, Csíkszeredától Kaposvárig, Miskolctól Balassagyarmatig. 

– Intézményünk tavaly közel 3500 tárgy restaurálását, konzerválását, tisztítását végezte el. Rengeteg munka van egy szakadt festmény helyreállításával, az esetleges hibák eltüntetésével, vagy porcelántárgyak kiegészítésével. A folyamatosan gondozott műtárgyak egy részét ezután kiállításokon mutatjuk be – tette hozzá az igazgató. 

Kincsek a föld alól 

Régészeik az egész vármegye területén, huszonhat régészeti lelőhelyen mintegy ötvenezer négyzetméter nagyságú terület feltárását végezték el. Ezek általában nagyberuházásokhoz, útépítésekhez, építkezésekhez kapcsolódtak. Ilyen volt az M85-ös gyorsforgalmi út Sopron-közeli szakaszán történt ásatás, ahonnan őskori telepek, cölöpszerkezetes épületek romjai kerültek elő. Az egykori bronzkori objektumok körül hulladék- és tárológödrök voltak, ezek napjainkban igazi kincseket rejtenek. 

– Szoktuk mondani: a ma szemete a jövő régészei számára aranyat ér. Tavaly kevesebb temetői ásatásunk volt, de tártunk fel sírhelyeket, amelyekből például orsó került elő, de ráleltünk olyan csontvázra is, amelynek ujján gyűrű volt. Győrben elsősorban az egykori török kori végvár romjai – falak és bástyák – bukkantak elő – sorolta az igazgató, hozzátéve, hogy tavaly több ezer darab régészeti lelettel bővült állományuk. 

Összehangolt munka 

A múzeumnak 68 munkatársa van: teremőrök, muzeológusok, régészek, restaurátorok, múzeumpedagógusok, kiállításépítők és gyűjteményke­zelők. Mellettük kiadványszerkesztő, fotós és adminisztrációs kollégák is dolgoznak az intézményben. 

– A feladat, amit végzünk, rendkívül fontos, hisz a múzeum kulturális örökségünk pótolhatatlan értékeit őrzi. Ennek leglátványosabb része a kiállítás, amely a különböző területeken dolgozó kollégák összehangolt munkájának eredménye – zárta szavait Székely Zoltán. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában