2023.10.08. 10:00
Az egyháztagok fogyását a régióba költöző lakosság tompítja Győr-Moson-Sopronban
Országunk egész területére (sőt, talán egész Európára) jellemző, hogy csökken a vallásosok száma, ám régiónkban a népmozgalmi adatok miatt egy kicsit összetettebb a kép. Jellemzően ott tudott nőni a hívők száma, ahova jelentős mennyiségű beköltöző áramlott.
Hozták a hitüket is Liptai Géza és Ilona Ceglédbercelről költöztek Győrújbarátra, hogy az unokáik körül segítsenek, azóta a helyi református közösséget gazdagítják. A KSH népszámlálási adatainak tükrében az ő esetük nem egyedi: azok a települések tudtak dacolni a vallásosok számának csökkenésével Győr-Moson-Sopronban, ahova nagy arányban érkeztek új lakók az elmúlt több mint tíz évben. Fotó: Rákóczy Ádám
Bár a nem válaszolók aránya csak pár tizeddel marad el az országos 40 százalékhoz képest, a nem vallásosok aránya régiónkban az országos 27 százaléknál jelentősen kevesebb. Lássuk a csökkenő tendenciából kilógó adatokat felekezetenként.
Katolikusok
Bár összességében a Győri járásban 18.000 katolikus tűnt el az utóbbi tíz év alatt, Győrújbaráton a 2001-es számhoz képest hetven fővel több hívőt számolnak, Győrújfalun százhetven, Győrzámolyon száznegyven, Vámosszabadiban pedig kétszáznegyven személlyel. A Mosonmagyaróvári járásban a 8765 főnyi fogyás ellenére Rajkán a 2011-ig csökkenő trend megfordulni látszik, és százötvennel több katolikust tudhat magáénak a település, mint tíz éve. Ugyanez a trendfordítás igaz Harkára, ahol előbb ötven fő veszteséggel számoltak, ám a mostani számlálásra kétszáz katolikus hívővel több vallotta meg a hitét.
Evangélikusok
Bár országosan a harmadik legnagyobb, régiónkban továbbra is tartja a második helyet létszáma alapján az evangélikusság. Az evangélikusok győri járásbéli fogyásával dacol Győrújbarát, Koroncó, Tényő és Vámosszabadi, Écs és Pannonhalma. Fertőrákoson és Fertőszentmiklóson is nőni tudott a lutheránusok száma, előbbin már 69 fő, utóbbin 59 fő vallotta magát evangélikusnak, Harkán pedig az előző méréshez képest ötvennel többen: 224-en vallották magukat evangélikusnak.
Reformátusok
A Csornai járásban a tíz évvel ezelőtti 338-ról 516-ra nőtt a reformátusok száma, a Győri járásban pedig a 2001-től 2011-ig tartó meredek fogyás torpant meg: míg majd kétezer embert vesztett a felekezet 2001 és 2011 között, addig a friss cenzusra majd ezer fővel többet számlál, 8708 személlyel, aki magát kálvinistának vallotta. Győrújbaráton például tíz év alatt a duplájánál is többre, 169-ről 368 főre nőtt a reformátusok száma, de hasonló az arány Győrzámoly, Koroncó és Tényő esetében is. Vámosszabadin megháromszorozódott az utolsó számlálási ciklus alatt a reformátusok száma. A Kapuvári járásban szintén száz fővel nőtt a felekezet, míg a Soproniban ötszázzal többen vallották magukat reformátusnak, ebből majd háromszáz ember épp Sopronban. Az új adatok akár új közösségek létrejöttét is indokolttá tehetik a felekezeten belüli mondás alapján, miszerint 100 odaszánt tag már fenn tud tartani egy gyülekezetet.
Kisebb közösségek
Nőtt a megyében az ortodox keresztények száma, 165-ről 385 főre, általában a városokat, Győrt, Mosonmagyaróvárt és Sopront célozva.
Húsz év alatt 1800-ról 4400-ra nőtt a más keresztény felekezetet megvallók száma, akik lehetnek akár baptisták, pünkösdiek, adventisták vagy más Jézus-hívő kisegyházak tagjai. Az izraeliták száma lassú csökkenést mutat. Jehova Tanúinak száma a korábbi tízéves ciklusban ötszázról ezer fölé nőtt, 2022-re 774 főn állapodott meg, míg a Hit Gyülekezete tagjainak száma meredeken nő, százról előbb négyszáznegyvenre, majd hétszázötvenre. A muszlimok száma 39-ről 166-ra, a buddhistáké 152-ről 353-ra nőtt húsz év alatt régiónkban. A baptisták 323 fővel és az unitáriusok 212 fővel szolid növekedésre tekinthetnek vissza.
A nem keresztény felekezethez tartozók száma a tíz évvel ezelőtt mért adatokhoz képest száz fővel csökkent: 842 ember hisz egyéb vallásban megyénkben. A felekezethez nem tartozók száma 2001–2011-ig nőtt meredeken: 29.000-ről 45.000-re, amihez képest az utóbbi tíz év kétezer válaszadóval való növekedése jóval lassabbnak tűnik.
Megdöbbentően nő a választ nem adók száma a vármegyében is, 37 ezerről húsz év leforgása alatt 183 ezerre.
A motiváció sokakat foglalkoztat, hiszen lehetnek közülük olyanok, akik tartoznak még szorosabb-lazább kapcsolattal egyházakhoz, ám valamiért nem akarták felvállalni. Ez további egyház-szociológiai vizsgálatok reménybeli tárgyát képezi a jövőben.
Sok ember, sok imádság
Elmondható, hogy ahol az egyházak dacolni tudtak a trendekkel, ott nem missziói bravúrról, hanem sokkal inkább az országon belüli (sőt, akár a magyarlakta területekre is kiterjedő) migráció hatásáról beszélhetünk. Az emlegetett helyek közül Győrújbaráton például az utóbbi ciklusban 34,9 százalékkal nőtt a lakosság száma, és a Soproni járásban Harkán is 66 százalékos a létszámnövekedés. Az említett növekvő vallásosságot mutató települések közül Koroncón is 30 százalékkal, Tényőn 11 százalékkal, Töltéstaván 16 százalékkal és Vámosszabadin 84 százalékkal nőtt a lakosság az elmúlt tíz évben. Ugyanakkor a betelepülők aránya és a vándorlásuk kiindulópontja sem mellékes, mert van, ahol a lakosságszám-növekedés nem járt az egyházak taglétszámának növekedésével.
Nem csak a fogyás lassítása, megállítása jelent kihívást. A megyénkbe érkező hívő emberek is komoly feladatokat rónak a helyi felekezeti közösségekre: őket megkeresni és meghívni, a számoktól az arcokig és közösségre jutni – hitünk szerint ajándék és Jézus által ránk bízott misszió egyben.