Bepillanthatunk őseink életébe - Gönyűi születésű rendező filmje az Árpádok felemelkedéséről

Minden nép számára felemelő érzés megismerni saját eredettörténetét, nem csoda, hogy már középkori krónikásaink is fontosnak tartották a magyarság első történeteinek lejegyzését. Közös emlékezetünkben élénken élnek a mondáink, a turulmadár, a csodaszarvas mítoszai, Álmos és Árpád vezér pedig a korai magyar történelem első ismert államférfijai. 

A IX–X. század történetét átfogóan bemutató ismeretterjesztő film ez idáig mégsem készült. Ezt a több évtizedes hiányt pótolja Az Árpádok felemelkedése, amely illusztrált jelenetekkel, ismeretterjesztő módon ered Álmos, Árpád és a magyarság nyomába. A filmben a jól ismert regéinken túl a korabeli források feldolgozásával, jeles szakemberek közreműködésével mutatják be a magyarok korai történelmét, és a következő évszázadokat meghatározó Árpád nemzetség egyedülálló felemelkedéstörténetét is. 

Bárány Krisztián forgatókönyvíró-rendezőt kérdeztük, honnan jött az ötlet a film elkészítéséhez. 

– Már kisgyerekkorom óta egyik kedvelt témám volt a honfoglalás és őseink története, éppen úgy, mint Attila hun király mondái. Amikor még gyermekfejjel elkezdtem kutatni szülőfalum, Gönyű történetét, hamar rátaláltam azokra az információkra, miszerint Gönyű környékén is letelepedhettek őseink. És lám, nem messze a falutól 2007-ben számos honfoglalás kori sírra bukkantak a győri múzeum régészei. Ez is egy jó példa arra, hogy az őstörténet velünk él, még akkor is, ha arra a mindennapokban nem is gondolunk. Számomra akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a gyerekeket érdeklik a magyarság ősi mondái, amikor Kira lányomnak egyszer elmeséltem Hunor és Magor történetét. Utána több hónapon keresztül szinte minden este azt kérte, hogy meséljem el a csodaszarvas legendáját – idézte fel az inspirációt a rendező, aki arról is beszélt, hogy Takó Sándor producerrel együtt az volt a céljuk, hogy a kort hűen megidézve mutassák be a magyarság IX–X. századi világát, legyen szó a lovas életmódról, jurtaépítésről, a táltosokról vagy a lovas harcmodorról. 

– Hiszem, hogy Az Árpádok felemelkedése című filmünk sok embernek lehet kiindulási pont az őseinkről alkotott ismeretek bővítéséhez. Ebben napjainkban jelentős a szerepük a történészeknek, régészeknek, éppen úgy, ahogy a hagyományőrzőknek. Kiváló embereket ismerhettünk meg személyükben a forgatások során. Gönyűi születésűként külön öröm számomra, hogy a lovas solymászat jelenetét Kollár István kollégánkkal Pannonhalmán forgathattuk le. Itt él ugyanis Krekács Zoltán, aki hazánkban a lovas solymászat egyik legjelesebb képviselője. Különleges élmény felismerni, hogy az állatok és az ember milyen szoros kapcsolatban állnak egymással. Nem is lehet ez másként, hiszen őseink lovaskultúrában élték mindennapjaikat. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy a korszak kiváló hagyományőrzőivel forgassunk, akiknek a munkája mérvadó nemcsak a filmben, hanem a programjaik, előadásaik során is.