A rábaközi parasztság emlékei

Hiánypótló kötetet jelentet meg a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata. A térség parasztságának XVIII–XIX. századi anyagi kultúráját mutatja be Csiszár Attila könyve.

Cs. Kovács Attila

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata kiadásában lát hamarosan napvilágot Csiszár Attila néprajzkutató könyve, amely a Rábaköz parasztságának XVIII–XIX. századi anyagi kultúráját tárja az olvasó elé.

Jól kutatott terület

Szalay Balázs, a társulat elnöke elmondta: a Rábaköz hazánk néprajzi tájai közül viszonylag jól kutatott terület, azonban vannak még fehér foltok. Ezek közé tartozik a parasztság és a hasonló színvonalon élő kuriális nemesek tárgyi világa, építményei, bútorai és más használati tárgyai.

A téma kutatása több mint másfél évtizede kezdődött a levéltári források, végrendeletek, hagyatéki leltárak, kárvallások módszeres feltárásával. A közel százdoboznyi iratanyag rengeteg információt őrzött meg elődeink mindennapi életének és ünnepeinek tárgyairól.

Feledésbe merült tárgyak

Az idők folyamán számos tárgy feledésbe merült a nevével együtt.

„Az etnográfus is csodálkozva áll néha, és nem érti: mi lehetett százötven-kétszáz évvel ezelőtt a rása, a rása szoknya, az istiblis hordó, a vizes vatalaj? Vagy miképpen kerülhetett 1789-ben az osli Tapolczai Ferenc halála után a leltározott hagyatékba teveszőr purucz, azaz mellény. A kutatómunka és a feldolgozás során mindezekre fény derült. Persze, nem árulunk el mindent, a leendő olvasónak is hagyva a kötetben felfedeznivalót” – jegyezte meg Szalay Balázs.

A lepedő története

Példaként emelte még ki a kötetből a tót hímes halottas lepedőt. A finom lenvászon szövésével és az azzal való kereskedéssel elsősorban a felvidéki vármegyék szlovák – tót – lakossága foglalkozott. A gyolcsos tótok portékája a Rábaköz parasztságához is eljutott. A jellegzetes áttört, vagdalásos hímzéssel díszített lepedők közé tartozott a koporsós ravatalozás elterjedése előtt az ágyat borító halotti lepedő. Sokszor ugyanaz a darab szolgált az ágy díszítésére és a végtisztesség megadására, néha azonban kizárólag az utóbbinak szánták. Ilyen volt az a XIX. századi kakasos mintájú lepedő is, amely az 1970-es években egy kapuvári gazdacsaládtól került a Rábaközi Múzeum Néprajzi Gyűjteményébe.

Csiszár Attila kutatásairól 2014 októberében egy Kapuváron megtartott előadása keretében számolt be először. Az azóta végzett munka összegzése a kötet, amelynek mondanivalóját hetvennél több színes, többségében múzeumi tárgyakról készített fotó illusztrálja.