20 éve - Harminczsáknyi régiség: Minden idők legnagyobb műkincsfogása a hegyeshalmi határátkelőn

15 éve - Választásra több mint 4 milliárd 
A parlament 4,1 milliárd forintot, az öt évvel ezelőttinél is kisebb összeget szán a júniusi európai parlamenti választás lebonyolítására. Az összeg harmada személyi kiadásokra megy el. Sólyom Lászlóköztársasági elnök ugyan még nem írta ki az európai parlamenti választás időpontját, de sok lehetősége nem lesz: június 4. és 7. közötti dátumot jelölhet ki. Miután a rendszerváltás óta mindössze egyetlen voksolás, az uniós csatlakozásról szóló 2003-as népszavazás volt szombaton Magyarországon, feltehető, hogy az államfő a hagyománynak megfelelően ismét a vasárnap, azaz június 7. mellett dönt. 

A szavazás költségeit illetően még ennyi bizonytalanság sincs. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője a Kisalföldet arról tájékoztatta, hogy a parlament az ország 2009-es költségvetéséről szóló törvényben 4,1 milliárd forintot különített el a lebonyolításra. 
Az összeg kevesebb, mint a korábbi hasonló alkalmakkor: a tavaly márciusi „háromigenes” népszavazásra csaknem 400 millió, a 2006-os önkormányzati választásra 200 millió, míg a 2006-os országgyűlési választások két fordulójára 2,5 milliárd forinttal több pénzt tett félre a T. Ház. Rytkó Emíliaa költségtervről is tájékoztatott. A 4,1 milliárd forintból a központi kiadások költségei mintegy 740 millió, a külképviseleti szavazás hozzávetőlegesen 100 millió, míg az informatikai háttér és üzemeltetés mintegy 1,1 milliárd forintot emésztenek fel. 

Az utóbbi jelenti tehát a legnagyobb tételt, noha a választásban közreműködők nagy része nem kap több pénzt, mint az egy évvel ezelőtti referendum után - derül ki a Gyenesei István önkormányzati miniszter által nemrégiben aláírt rendeletből. Változatlan a területi választási irodák vezetőinek - a megyei főjegyzőknek - 300 ezer, helyetteseinek 150-150 ezer, tagjainak 50-50 ezer forintos díjazása. A regionális államigazgatási hivatalok vezetői 150 ezer forintot kapnak. Nem nőtt a közjegyzők juttatása, amely a korábbi alkalmakhoz hasonlóan a település lélekszámától függ. Ezer lakosig 20 ezer, ötezerig 24 ezer, tízezerig 30 ezer, húszezerig 40 ezer, ötvenezerig 60 ezer, százezerig 80 ezer, afelett 100 ezer forint jár. A központi községen kívüli falvak további 4-4 ezer forinttal járnak. Maradt az ország több mint tízezer szavazókörében dolgozó szavazatszámláló bizottsági tagok juttatása is. Nekik a 15-16 órás vasárnapi munkáért 15 ezer forint jár, ami hozzávetőlegesen nettó 500 forintos órabérnek felel meg. Igaz, ez másfélszer több, mint 2006-ban. 

(A cikkben szereplő valamenynyi járandóság bruttó, azaz azadók és járulékok levonása nélkül értendő.) 
 

20 éve - Minden idők legnagyobb műkincsfogása 
Harminczsáknyi lelet: Magyar-ukrán közös rendőrségi akció 
A hegyeshalmi határátkelőn a múlt hét végén elfogott ukrán műkincscsempész budapesti lakásán a rendőrök további több ezer felbecsülhetetlen értékű régiséget találtak. A szinte egész történelmet átfogó gyűjtemény biztosítási értéke milliárdos nagyságrendű. A Hegyeshalomnál pénteken elfogott ukrán műkincscsempész ügyében (Kisalföld, március 6. -12. oldal)a magyar és az ukrán rendőrök közösen nyomoztak a hét végén. Az akció során előkerült több ezer régiséget mindkét ország hatóságai az eddigi legnagyobb műkincsfogásnak nevezték A nyomozás fejleményeiről tegnap Mosonmagyaróváron tartottak sajtótájékoztatót. Vukán Bélaalezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának műkincsvédelmi alosztályvezetője kiemelte: fontos feladatuk az illegális műkincs-kereskedelem elleni fellépés. Ennek részeként sikerült információkat gyűjteniük a Hegyeshalomnál elfogott férfiról is. 

Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának műkincsvédelmi alosztályvezetője elmondta, hogy az ukrán belügyi szervekkel együttműködve az igazgatóság olyan információkat szerzett, miszerint a kijevi férfi egy adott időben és határszakaszon próbál meg értékes műkincseket Nyugat-Európába juttatni. Fehér Imre őrnagy, a Győri Határőr Igazgatóság szóvivője példaértékűnek nevezte a rendőrség és a határőrség együttműködését az akcióban. A határőrök az ORFK-tól kapott adatok alapján találták meg a menetrend szerint közlekedő autóbuszon utazó ukrán férfi poggyászában a tizenhét műtárgyat. A határőr-igazgatóság feljelentése alapján az ukrán férfi ellen kulturális javakkal való visszaélés alapos gyanúja miatt indítottak nyomozást a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságon. Horváth Csaba alezredes, kapitányságvezető elmondta: az előzetes letartóztatásba helyezett ötvenéves ukrán állampolgárságú Vitalij Kulakov 1998 óta él Budapesten, egyébként kijevi lakos. Érvényes magyar tartózkodási engedéllyel nem rendelkezik, ezért félévente újította meg vízumát. 

Régiségek ukrajnai lelőhelyekről 

Az ukrán férfi őrizetbe vétele után a mosonmagyaróvári rendőrök felvették a kapcsolatot az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságával, akik házkutatást tartottak Kulakov fővárosi lakásában. A szoba-konyhás lakásból további több mint harminczsáknyi - több ezer darab - értékes műkincs került elő. Horváth Csaba folyamatos kapcsolatban állt Magyarország kijevi belügyi attaséjával és rajta keresztül az ukrán hatóságokkal. 

Az összehangolt nyomozás során kiderült, hogy az előkerült műkincsek többsége a dél-ukrajnai kurgánokból (halomsírok) származik. Ezeket a feltárásokat évekkel ezelőtt valamiért félbehagyták és a lelőhelyekről 2001-től kezdtek tünedezni a régiségek. A nyomozás során kiderült az is, hogy az elfogott férfinek kiterjedt kapcsolata volt számos ukrán illegális műgyűjtővel és vélhetően tőlük szerezhette be a lakásán, illetve a csomagjaiban megtalált kincseket. 

Az előkerült régiségek további sorsával kapcsolatban a kapitányságvezető elmondta: amelyiknek az eredetét bizonyíthatóan igazolni tudják, azt korábbi tulajdonosa visszakapja. A többit a bíróság elkobozza és dönt majd azok múzeumi elhelyezéséről. 

Nyomozás illegális ásatás miatt 

A Mosonmagyaróváron megindult eljárás kapcsán az ukrán hatóságok is nyomozást rendeltek el illegális ásatás miatt. Az ukrán rendőrök három helyen tartottak házkutatást a hétvégén - az egyik közülük Vitalij Kulakov kijevi lakása -, ahonnan további több ezer különféle felbecsülhetetlen értékű régiség került elő. Az ukrán belügyi szervek a független Ukrajna történetének eddigi legnagyobb műkincsfogásának nevezték a hétvégi akciót. 

Kiállításon mutatnák be 

A lefoglalt több ezer műkincset a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban őrzik és próbálják kideríteni eredetét és értékét. Ászt Ágnes régész, muzeológus amint azt a Kisalföldnek elmondta: az összességében harminchét nagy zsáknyi régiségnek ez idáig csupán töredékét tudták megvizsgálni. A műkincsek többsége a tizenhatodiktól a huszadik századig terjedő időszakból származó ikon. A régészeti leletek közt vannak római kori mécsesek, gepida díszcsatok, aranypénzek, újkori numizmatikai gyűjtemény, fotósorozat Adolf Hitlerről, náci SS-gyűrű. A hétvégén megtalált több ezer műtárgyból a Hansági Múzeum szeretne kiállítást rendezni, ám a régész szerint ehhez megfelelő védelmi rendszert kell biztosítani. A tárgyak forgalmi értéke meghatározhatatlan, eszmei értékük pedig felbecsülhetetlen, ezért biztosítási értékhez kötötték őket. A gepida díszcsatok darabja például 50 millió forint. A teljes gyűjtemény értéke milliárdos nagyságrendű. 

Az ukrán állampolgárságú Vitalij Kulakov többek közt restaurálással is foglalkozott Magyarországon, ezért a rendőrség kéri, hogy aki ily módon kapcsolatba került a képen látható férfival, jelentkezzen a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán személyesen, vagy a T/215-433-as telefonszámon. 

30 éve - Eltűnik a fehér folt 
Majd' tízezren kapnak telefont a Rábaközben 
Távbeszélő-ellátottság területén Csorna és térsége az utolsó fehér folt Győr-Moson- Sopron megyében. Jó hír viszont, hogy ez év végére minden igénylő szükséglete szerint telefonálhat a Rábaközben is, mivel a Matáv Rt. soproni igazgatósága befejezi azt a 2,2 milliárd forint értékű beruházást, melynek eredményeként 9800-an vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Tegnap délután Csornán a városháza nagytermében az érintett települések vezetőinek jelenlétében aláírták azokat a szerződéseket, amelyek egyrészt a fővállalkozó Siemens Telefongyár Kft., valamint a Matáv Rt., másrészt pedig a kivitelezési pályázatot nyert Linetel Estel és Arbau Kft. és a Matáv Rt. között jöttek létre. 
Az eseményt követő sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a távbeszélő-hálózat fejlesztése Csorna, Kapuvár és Pannonhalma térségét érinti, és az eredetileg tervezett 15 ezres kapacitású rendszer helyett az igények növekedése miatt az induló kapacitást 20.500-ra emelték, így 1995- től folyamatosan ki tudják elégíteni az új igényeket is. A fejlesztésbe 64 települést vontak be. A program ezen helységek számára azt jelenti, hogy a jelenleg 100 lakosra jutó 4,7 százalékos ellátottság a növekedésnek köszönhetően elérheti a 28 százalékos sűrűséget is. Csorna és térsége 225 millióval, Pannonhalma és környéke pedig 33 millió forinttal járult hozzá az új távközlési rendszer kialakításához. Ehhez a fejlesztéshez 23 új műszaki épületre van szükség és hat felújításra szorul. A többinél lényegesen nagyobb lesz a csornai műszaki épület, mert ebben kap helyet a régióban jelentős szerepet ellátó ügyfélszolgálati centrum. 

Azt, hogy már a múlt évben megkezdődhettek a tervezési és kivitelezési munkák, elsősorban a lakossági hozzájárulások tették lehetővé. A technológiai szerelésekre a munkaterületek március közepétől folyamatosan rendelkezésre állnak. A hálózatba napjaink egyik legkorszerűbb technikáját építik be. Húsz településen hamarosan indul a helyi törzs- és elosztóhálózat építése, ezen belül az új előfizetőknél elvégzik az előszerelést is. A megyében az év végére mintegy 120 ezer távbeszélő-kapacitás áll rendelkezésre, melynek 68 százaléka digitális lesz. 

Tudósítónk kérdésére Bodnár László, a Matáv Rt. soproni igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy egy korábbi megállapodás alapján az állomások bekapcsolásának sorrendjét a megvalósítás időszakában a polgármesterek és a Matáv Rt. közösen dönti el. Időben jelezték, hogy ez nem lehet egy szubjektív elhatározás, mert műszaki feltételei vannak a bekötés sorrendjének. Vállalják egy igazságos bekapcsolási rendszer kialakítását, s olyan megvalósítási programot dolgoznak ki, mely szerint az érintett 9800 előfizető közül 8000-en egy időben november végén, míg a többiek december 31-ig jutnak telefonhoz.