A daganatok kialakulásának lélektani vonatkozásairól beszélgettünk Kónya Ilona klinikai szakpszichológussal

Globálisan évente 10 millió ember veszíti életét daganatos megbetegedés következtében. Az emlőrák világszerte és hazánkban is egyaránt a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, és több európai nő életét követeli, mint bármely más rák, holott az időben felismert emlődaganat jó eséllyel gyógyítható. Az AVON, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány közreműködésével évtizedek óta dolgozik azért hazánkban, hogy felhívja a figyelmet az emlőönvizsgálat és a rendszeres emlőrákszűrések jelentőségére. Fontos leszögezni, hogy a rákos megbetegedések nem előzhetők meg, azonban életmódunk és akár lelki egészségünk is hatással lehet kialakulására és a betegség lefolyásának folyamatára.

-  Munkám során egyre gyakrabban találkozom olyan páciensekkel, akik a lelki sérülések és a betegségek kialakulása közötti összefüggéseket keresik. Ennek hátterében az a megfigyelés állhat, hogy szomatikus betegekkel dolgozó pszichológus, pszichiáter szakemberek gyakran találkoznak azzal a jelenséggel, hogy egy-egy megbetegedés előtt, az egyén nagyfokú traumát, vagy valamilyen megterhelő élethelyzetet élt át. Ez a megfigyelés vezethetett tévesen arra, hogy egyes traumák, veszteségek, valamint egyes megbetegedések között egyenesági okságot feltételezzenek, például, hogy az emlőrák hátterében párkapcsolati konfliktusok állhatnak, azonban ez egy ennél sokkal összetettebb folyamat, a hatást gyakorló tényezők nem ilyen egyértelműen meghatározhatók- mondja Kónya Ilona klinikai szakpszichológus.

A pszichológia és a daganatos betegségek kapcsolatának kutatása már az 1970-es években megjelent az onkológiai ellátásban, azonban ekkor még a kutatások fő fókuszában a betegséggel való megküzdés, a túlélők életminőségének javítása, az orvos-beteg kommunikáció segítése és a palliatív ellátás állt. Az évek során zajlottak kutatások a rák kialakulását előidéző lélektani hatások definiálására, különböző rákra hajlamosító személyiségtényezők feltárásával („C” típusú személyiség koncepciója, amely a rosszindulatú daganat megjelenésével szorosan összekapcsolódó tulajdonságokra utal), de a kutatási adatok nem igazoltak szignifikáns összefüggést. Ennek oka részben az onkológiai betegek sokféleségével, illetve a betegség során megélt krízis személyiségformáló hatásával magyarázható- A megküzdés, és az elhúzódó stresszreakció több szempontból is fontos az onkológiai betegek szempontjából. Tartós, krónikus stressz esetén a szervezet egyensúlyi állapota eltolódik, számos fiziológiás változás jelenik meg a testben. Többek között a kardiovaszkuláris rendszer túlterhelődése, az emésztési egyensúly eltolódása és az immunrendszer gyengülése, amelyek kedveznek a daganatos betegség kialakulásának, egyéb kockázati faktorok megléte mellett. Tartósan fennálló stresszhelyzet esetén fontos az egyén megküzdési mintázata, gyakran az elégtelen megküzdési mechanizmusok önmagukban daganatos betegség kockázati tényezői, mint például a fokozott alkoholfogyasztás vagy a dohányzás.

Fontos figyelembe venni, hogy maga a betegség diagnózisa, a kezelés és az esetleges halál lehetősége önmagában is jelentős krízist jelent a páciens számára, amely szintén nagyfokú stresszt eredményez. A kezelések nehézségei mellett a betegeknek ezzel is meg kell küzdeniük, sok beteg érzi, hogy elvesztette a kontrollt az élete és a teste felett.

Az agy idegrendszeri struktúrainak az észlelésre és viselkedésre kifejtett hatásait megismerve érthetővé válik az a jelenség, hogy gyakran egy-egy megbetegedést valamilyen nagyobb trauma előz meg. A tudomány e téren való fejlődése alakítja az onkológiai kezelések struktúráját, lefolyását, az onkopszichológia segíti a betegek gyógyulási folyamatait.

- Tény, hogy a daganatos betegek egészségének épp úgy része a pszichológiai állapotuk, mint a laboratóriumi eredményeik, lelki sérüléseik és traumáik hatást gyakorolhatnak a betegséggel való megküzdésre, azonban fontos leszögezni, hogy ezen traumák feloldása nem jelent biztos gyógyulást.

A daganatos betegek pszichés kezelésével, kísérésével foglalkozó onkopszichológia egy viszonylag új tudományterület, amely napjainkban első sorban a már kialakult betegséggel való megküzdés mellett, az önkárosító magatartásformák prevenciójára, valamint a stresszel való megküzdés folyamatának támogatására összpontosít.