Mikor mozgott a töltés az ember talpa alatt - Ezrek összefogása mentette meg Győrújfalut - videók, fotók

"Fentről is segítettek minket"

A héten a Győrújfalui Polgármesteri hivatal tárgyalójában ülve beszélgettünk Nagy Imre Attila polgármesterrel a tíz évvel ezelőtti árvízről. Az ablakon dobognak az esőcseppek.

– Fentről is segítettek minket. Ha akkor jön egy hosszabb áztató eső, mint a mostani, a töltés nem biztos, hogy kitart. Pedig Vámosszabadin esett, szülőfalumban Veszkényben pedig olyan felhőszakadás volt, hogy szinte folyt az eső. A települést megkímélte az időjárás, de így is százak, ezrek összefogása kellett ahhoz, hogy az ár ne törje át a gátat.

Passauban hömpölygött a víz 

– A falunapokon nem szoktam előre megírni a köszöntőbeszédem szövegét, alkalmazkodom a hallgatósághoz és mindig azt szövőm bele, amit aktuálisnak érzek. Tíz éve ráéreztem és pont megemlítettem, hogy nagyon sok eső esett az Alpokban érdemes lesz figyelnünk – emlékezett vissza Nagy Imre Attila. A falunap a sikeres védekezés óta az „árvízűző” jelzővel gazdagodott. – Ezt követően hétfőn hívott az egyik lakosunk, aki Németországban dolgozott, pont Passau közelében, hogy ott már hömpölyög a víz, nem lesz-e itt is baj?

Megbontott töltés

2013 júniusában, épp megbontották a település melletti töltést is, a munkálatok során a felső- és a falu felüli oldal egyharmadát elhordták.

– A hívás után mi is elkezdünk utána nézni a szám adatoknak, beszéltem a vízügyesekkel és rájöttünk, hogy olyan mennyiségű eső esett a vízgyűjtő területeken, amire több mint húsz éve nem volt példa. Másnapra összehívtam egy SOS falugyűlést, egyetlen napirendi ponttal, ami az előttünk álló árvízi védekezés volt. Rengeteg vettek rajta részt, sőt a megyei katasztrófavédelem főigazgatója Sallai Péter tűzoltó dandártábornok is eljött. Egyértelmű volt, hogy homokzsákoznunk kell majd, csak azt nem tudtuk még mennyit. Az árvíz végi összegzéskor egyébként kiderült, hogy a Magyarországon megtöltött tízmillió homokzsákból, másfélmilliót Győrújfalun töltöttünk meg. Iszonyatos munka volt ez! 

Másnap reggel kimentem a töltésre, ahol a munkások még azt az utasítást kapták, hogy bontsák a töltést. Közben a településre érkezett a sajtó is, és a Győrújfalui helyzet híre, néhány óra alatt már az országos médiumokat is megjárta. Ekkor állt meg a bontást és kezdődött el a három napon keresztül, a nap 24 órájában tartó építés. A négy-öt tengelyes teherautók, minden mozdítható töltőanyagot idehoztak, hogy stabilizálják a töltést.

10500 köbméter víz érkezett másodpercenként hazánkba

Az árvíz csúcspontján 10500 köbméter víz érkezett az országba az öreg Dunán másodpercenként, ami a Győrújfalu melletti visszaduzzasztott Mosoni-Duna ágba 300 köbmétert nyomott vissza.

– A sportpályánál mindig voltak emberek, akik arra vártak, hogy a négy kritikus töltésszakasz közül melyikhez kell a segítség. Olyan telefonos riadó láncunk volt, hogy három telefonhívás elég volt ahhoz, hogy száz ember azonnal a helyszínen teremjen. Onnét aztán nem egyszer Gazsi bácsi traktorjának platóján vagy egy kisteherautóban vagy  akár kerékpárral mentek a kijelölt helyre. Később, mikor a településünket már lezárták és csak lakcímkártyával lehetett bejönni, a galántai út kereszteződésében a rendőrkordon előtt mindig várakoztak emberek más településekről. Nem tudták lesz e rájuk, szükség és ha igen mikor, de ott voltak, hogyha önkéntes kell azonnal bevethetőek legyenek. Megindító volt az összefogás, egészen hihetetlen volt, hogy mindenki segíteni akart, ki a két kezével, ki szendvics készítéssel, ki sajttal, kolbásszal, készétellel, ki üdítővel, kávéval, teával, sörrel, ki a gépjárművével, traktorával, JCB-jével, quadjával vagy éppen búvárkodással. Mindig jó érzéssel gondolok azokra az emberekre, akik jöttek és tevékenyen kivették a részüket az árvízi védekezésből, de azokra is akik csak szorítottak, imádkoztak értünk. Hatalmas és csupa nagybetűs KÖSZÖNET érte, ezúton is.

Evakuáció

A lakosok a helyzet súlyosbodásával fokozatosan hagyták el a települést, a nők, a gyerekek és az idősek többsége, biztonságos helyre ment. Csak azok maradtak, akik a védekezést aktívan tudták segíteni. Mikor a kitelepítésről döntöttek a hatóságok, már csak huszonöt főt szállítottak el busszal.

– Minden hajnalban végig sétáltam a töltésen, ez a négy kilométer olyan volt, mintha vízágyon járna az ember szó szerint mozgott az ember lába alatt. A neheze  igazán a tetőzés után jött. Tartani kellett az emberekben a motivációt, mivel az addig odahordott földet és homokot most el kellett hordanunk, nehogy a visszafelé áramló víz szívó hatása és a nyomáscsökkenés miatt bedőljön a töltés.

Égi segítség is kellett

Nagy Imre Attila hozzátette, sose hitte, hogy átszakadhat a töltés, bízott az elvégzett munkában és az égi segítségben.

– Úgy éreztem, ennyi munkának és erőfeszítésnek meg kell legyen a gyümölcse. Azok a napok rendkívüli módon összekovácsolták a közösséget. De reméljük többé nem kell szembenéznünk hasonló helyzettel. Az új megerősített töltés koronája a 2013-mas vízszint felett van, valamint aszfaltozott a teteje, ami egy esetleges védekezés esetén további segítség. Az igazi védelmet azonban a Gönyű-Vének torkolati műtárgy jelenti, ha a kapukat becsukják, a Mosoni-Dunát nem tudja visszaduzzasztani az árhullám. Számítások szerint, az a vízmennyiség, ami ellen Győrújfalun több ezren, hetekig védekeztünk, mindössze két centivel emelte volna csak meg az öreg Duna vízszintjét, ha már akkor be tudtuk volna csukni ezt a kaput.

Ennek a hihetetlen összefogásnak és a hirtelen jött népszerűségnek köszönhető, hogy az akkor 1426 fős településünkön ma már közel háromezren laknak. És Győrújfalura nem úgy gondolnak az emberek, mit az árvízzel sújtott településre, hanem mint Győr Rózsadombjára.