Törökországi földrengés - Dr. Pellek Sándor győri mellkassebész volt az 5 katonaorvos egyike, aki a HUNOR mentőcsapattal segített a mentésben + Videó

– Hogy került a kiküldetésbe? 
– Az öt orvos, akiket a feladatra kiválasztottak, mindannyian Afganisztánt megjárt orvos veteránok. A nemzetközi béketámogató művelet tagjaként háromszor is részt vettem a küldetésben. Most március 8-án lesz húsz éve, hogy Magyarország az első katonaorvosi kontingenst küldte Afganisztánba. Az ott szerzett tudásnak és tapasztalatnak köszönhetően tudtuk megfelelően ellátni a feladatainkat a földrengés sújtotta területen. 

– A Hunor mentőcsapat február 6-án indult a földrengés sújtotta országba. Másnap kezdték a munkát és vasárnap délig dolgoztak a kárterületen. Mivel találkoztak megérkezésükkor? 
– Káosszal. Antiochia a szír–török határon egy gyönyörű, Svájchoz hasonlatos, hegyekkel körbevett város volt, csodálatos házakkal, amelyek összeomlottak. Se víz, se villany, se utak nem álltak rendelkezésre. Amíg ott voltunk, folyamatosan utórengéseket éreztünk. Megérkezéskor azonnal elkezdtük felépíteni a tábort és elkezdődött a munka. 

– Mi volt a feladatuk? 
– Gyakorlatilag folyamatosan dolgoztunk. Csatlakoztunk a Hunor mentőcsoport, illetve a terrorelhárítási központ munkacsoportjához. Az általuk kimentett emberek ellátásán túl a környékről is oda hozták a sérülteket, akiket el kellett látni. Az általános probléma a kiszáradás és a kihűlés volt, hiszen éjszaka mínusz 9–10 fok is volt. Az összeomlott épületeknél érte az embereket a hideg. Azok a sérültek, akik a házak belsejében rekedtek, szerencsésebbek voltak, mert a törmelék szigetelő hatása miatt nem hűltek ki olyan gyorsan. Részt vettünk az emberek közvetlen kimentésében, az elsődleges stabilizálásban, felkészítettük őket a szállításra. Ezenkívül pszichés támogatást nyújtottunk mind a sérülteknek, mind a környezetünkben dolgozóknak, hiszen ilyen helyzetben nemcsak a sérültekkel kell foglalkozni, hanem az ellátókkal is. 

– A mentési munka nemcsak fizikailag, mentálisan is nagyon megterhelő. Hogy lehet feldolgozni a kinti élményeket? 
– Végrehajtottuk a feladatokat, a delegációnk vezetője pedig az aktuális tapasztalatainkat összegyűjtötte, és itthon kezdődik majd azok elemzése, feldolgozása, amit a későbbiekben a kiképzésben tudunk felhasználni. Én feladatorientált ember vagyok. Amikor vége egy feladatnak, továbblépek. Megérkezésünk után reggel már dolgoztam. Azóta sok helyre hívnak, hogy beszéljek a munkánkról. 
 

További megrázó részleteket a földrengés utáni mentésről a Mokka riportjából ismerhetnek meg: