2023.01.16. 08:37
Horváth Péter: a pedagógusbéreknek el kell érniük legalább a diplomásátlagbér 85 százalékát
Mozgalmas, kihívásokkal teli időszakot tud maga mögött az oktatási rendszer, amely a közbeszéd fontos témájává lépett elő ősszel Győr-Moson-Sopronban is. Januárban újabb megmozdulást tervez a szakszervezet. Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar győri elnökével beszélgettünk.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar győri elnöke szerint kiemelt feladat, hogy a pedagógusbérek a diplomás- átlagbérekhez képest felzárkózzanak, inflációkövetőek legyenek.
Fotó: Rákóczy Ádám
– A szokásoshoz képest az energiaválság miatt egy héttel volt hosszabb a téli szünet az idei tanévben. Megérte? – kérdeztük Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar győri elnökét.
– Amikor szóba került, hogy az őszi szünet rovására hosszabb téli szünetben lesz részünk, támogattam az elképzelést – mondta Horváth Péter. – Szerencsére tavaly jól jött ki a naptárban mindenszentek, volt egymást követő négy nap, amikor a családok el tudtak menni elhunyt szeretteikhez a temetőkbe, rokonlátogatásokat szervezhettek. Hozzáteszem, a jelenlegi tavaszias időjárás miatt sokat spórolni ezzel a lépéssel nem lehetett, igaz, amikor a döntést meghozták, senki nem tudhatta, hogy ilyen enyhe időjárásban lesz részünk 2023 elején.
– Az elmúlt hónapokban Győr- Moson-Sopronban is szerveztek számos szolidaritási akciót, élőláncot, tüntetéseket, sőt, figyelmeztető sztrájkokra is volt példa. Hogy látja, volt ezeknek eredményük?
– Azokról az eseményekről, amelyekről tudok, ott kivétel nélkül alaposan előkészítették a megmozdulásokat a szervezők, és jogszerűen jártak el. A figyelemfelhívó akciók normális légkörben, kulturáltan zajlottak Győrtől Sopronig. Annak örülök, hogy jogsértő, akár veszélyeket is rejtő polgári engedetlenség nem történt szűkebb régiónkban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által január 23-tól tervezett akcióról január 16-án délután négy órakor derül ki, hogy ebben hány iskola lesz érintett Győr-Moson-Sopronban; eddig kell ugyanis bejelenteni a sztrájkot minden oktatási intézményben.
Fotós: Rákóczy Ádám
– A követelések sokrétűek, de a bérek állnak a középpontban. Hogy látja, a kormány ígéretei elegendőek?
– A mostani 10–11 százalékos emelést már 2022 elején bejelentette a kormányzat, vagyis e téren sem a demonstrációk, sem a Nemzeti Pedagógus Kar tárgyalásai nagyobb előrelépést nem eredményeztek. Mi a 2013-as megalakulásunk óta valljuk: a tanárok fizetését valamilyen társadalmi normához kell kötni, hogy megőrizzük a bérünk fizetőértékét. A kormányzat hároméves ciklust tűzött ki a pedagógusbérek rendezésére. A megbeszélések során azt szerettük volna elérni, hogy a felzárkóztatás meredekebben, gyorsabban ütemben kezdődjön idén.
Álláspontunk szerint a pedagógusbéreknek legalább a diplomásátlagbér 85 százalékára kell emelkedniük ahhoz, hogy kiszámíthatóvá váljon a helyzetünk, illetve újra vonzó legyen a pedagógusszakma a fiatalok körében. Ez most 60 százalék alatti. Emellett szükség van egy külön keretre is, hogy az igazgatók elismerhessék azoknak a kollégáknak a munkáját, akik gyakran vállalnak többet az átlagnál.
75 százalék a terv
„A kormány elkötelezett amellett, hogy minél nagyobb mértékben emelhesse a pedagógusok bérét, amihez nemcsak hazai, hanem európai uniós forrásokat is fel szeretnének használni” – közölte közösségi oldalán Rétvári Bence.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ha ez megvalósul, akkor 2023-ban nem 10, hanem 21 százalékos lesz a pedagógusbér-emelés, 2024-ben nem 10, hanem 25, 2025-ben pedig 29 százalékos béremeléssel zárulhat a hároméves felzárkóztatás.
