Mit lehet tenni az online csalások ellen? A Széchenyi-egyetem kiberbiztonsági képzésének ötletgazdáját kérdeztük

• Az FBI és az Interpol adatai alapján évente megduplázódik a kiberbűnözés által okozott kár a világban.
• Az emberek 50-60 százaléka nem használ semmilyen vírusirtót vagy nem frissíti rendszeresen.

– A leginkább kiszolgáltatottnak a 20 év alatti és az 55 év feletti korosztály tekinthető, akiknek még kevesebb tapasztalatuk van az online térben– mondta dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Állam és Jogtudományi Karának adjunktusa, aki egy amerikai látogatást követően kezdeményezte a kiberbiztonsági szakember képzést.

 A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a kibertérben található adatainkat nem látjuk azonos értékűnek a kézzel foghatókkal. Az ajtót bezárjuk, ha elmegyünk otthonról, sőt riasztórendszert is beszereltetünk. A számítógépen azonban sokan az asztalon „Jelszavak” nevű fájlban tartják a legfontosabb belépési kódjaikat. Az emberek 50-60 százaléka nem használ semmilyen vírusirtót vagy nem frissíti rendszeresen, pedig már az ingyenes termékek közt is vannak hatékonyak, sőt éves szinten 10 ezer forint ráfordítással már teljes körű védelmet kaphatunk.

Dr. Kelemen Roland hozzátette: mindez a kis- és középvállalkozásokra is igaz. Pedig a veszély egyre nő.

– A növekvő vállalkozásoknak mindenképp érdemes kiberbiztonsági szakemberekkel konzultálniuk és a munkavállalók számára is fontos és elkerülhetetlen az önképzés a témában. Hasznos az egészséges gyanakvás az online térben, ha ismeretlen személytől kapunk üzenetet, ha nem lehet utánvéttel fizetni vagy nem tűnik biztonságosnak a link amit kapunk.

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság prevenciós munkájának egyik elődleges területe a kiber bűnözés visszaszorítása. Kérdésünkre elmondták: az internetes csalásoknak számtalan formája ismert, szinte napról napra jelennek meg újak.  

A legelterjedtebbek a hamis banki megkeresések, amelyek során azzal keresik meg az áldozatot, hogy jogosulatlan átutalást blokkoltak a számláján és annak megakadályozása érdekében ráveszik a személyes és banki adatainak megadására és egyéb programok telepítésére.

Az online piacokon is érdemes vigyázni, sok csaló a termék eladókat veszi célba és vásárlónak kiadva magát szállítmányozó vagy kereskedelmi oldalakra hasonlító adathalász linket küld. Ezt megnyitva a sértett akaratlanul megadja a banki adatait és az engedélyező kódokat. A harmadik gyakori módszer pedig az SMS-ben, e-mailen érkező csalások. A felhasználót arra kérik, hogy kattintson egy linkre, hívjon egy telefonszámot, vagy küldjön üzenetet egy e-mail címmel. Az oldal egyetlen célja, hogy az óvatlan látogató telefonjára vagy más okoseszközére egy kártékony alkalmazást telepítsen, amelynek segítségével hozzáférhetnek az eszközön tárolt adatokhoz.

A legtöbb kiberbűnöző a hiszékenység mellett az elektronikus védelmi rendszerek és az internet hiányos ismeretét használja ki. Emellett gyakran alkalmaznak pszichológiai manipulációt. Elhitetik áldozataikkal, hogy a vagyonukat veszély fenyegeti, remélve hogy így gyorsan és elhamarkodottan fognak cselekedni.