Kéthavi eső esett Győr-Moson-Sopronban - A legjobbkor érkezett a csapadék a földeknek

Négy nap alatt Sopronban 79, Győrben 43 milliméter eső esett, de Kapuvár és Mosonmagyaróvár térsége is hasonló nagyság- rendben részesült az égi áldásból. Ha pedig tíz napot számolunk vissza, Sopronban egy híján 100 milliméter csapadék hullott, míg Győrben 58. Az áprilisi országos csapadékátlag 40 milliméter, néhány nap alatt tehát két- szer annyi eső esett, mint máskor egész hónapban. Ezzel gyakorlatilag utolérte magát a természet, hosszú idő után mondható el, hogy a soproni csücsök kivételével a talaj teljes mélységében telített nedvességgel. Sopronban hiányzik még 13 milliméter, illetve az 50–100 centiméter közötti rétegben az Alpokalján még csak 70 százalékos a talajnedvesség a hasznosítható víztartalom arányában.

Szentes Olivér, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője lapunkkal közölte: április 12-én, szerdán 3 milliméter, másnap 30, pénteken 41 milliméter, végül szombaton 5 milliméter eső öntözte Sopront, ez összesen 79 milliméter. 

Kiárnyékolt az Alpok 

– A soproni térséget elkerülték az esők háromnegyed éven át, de ebbe nem kell belelátni semmi rendkívülit – nyugtatta meg olvasóinkat az éghajlati szakértő. – Tavaly az ország nagy részén rendkívüli aszály tombolt körülbelül szeptemberig, a télen érkező mediterrán ciklonok pedig azóta nagyjából a Nagykanizsa–Budapest–Miskolc vonalon haladtak, elkerülve az ország északnyugati sarkát, ugyanis Sopront az Alpok kiárnyékolta. Ha északnyugatról érkezik egy front, akkor persze először éppen Sopron és környéke jut csapadékhoz, miközben a front gyakran elveszíti nedvességtartalmát, mire az ország többi részéhez ér. 

Szentes Olivér azt is hozzátette, hogy az Őrséghez vagy a Kőszegi-hegységhez képest Sopron nem is különösebben csapadékos még sokéves átlagban sem. Kérdésünkre elmondta, hogy a következő napokban nagy eső már nem várható, záporok azonban lehetnek, az évszaknak megfelelő hőmérséklet mellett.

Elsőfokú készültség 

Az elmúlt hat napban a Duna részvízgyűjtői közül a Rába vízgyűjtőjén 50 milliméter csapadékot mértek, ennek hatására kisebb árhullám indult el a Dunán és a Rábán – tájékoztatta lapunkat az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvízig). A Duna alsó-ausztriai szakaszán jelenleg még középvízhozam feletti vízmennyiség érkezik, de a vízjárás apadó. A folyó 463 centiméterrel tetőzött Nagybajcsnál. A Rábán érkező árhullám Sárvár és Ragyogó térségében már tetőzött, Győrben a hétfő reggel mért 366 centiméter majdnem másfél méterrel marad el az I. fokú árvízvédelmi szinttől. A Fertő tó szintjére jó hatással volt az elmúlt időszak csapadéka, mert hétfőre nyolc centiméterrel nőtt. A vízügy azt is közölte: a Rábán jelenleg tapasztalható intenzívebb mennyiségű hordalék és uszadék a folyó magasabb, már 20 köbméter fölötti vízhozama esetén bekövetkezik, mert nagy esésű folyóról van szó, ezért folyamatosan mossa be a partokról és ekkor a színe is sötétebbé válik. A tetőzés, az ár levonulása után eltávolítják az uszadékot. A helyzet kezelésére a vízügy elrendelte az I. fokú belvízvédelmi készültséget a Mosoni-Duna bal parti, valamint a Rábca menti belvízvédelmi szakaszra. Jelenleg a börcsi szivattyútelepük üzemel nappali üzemmódban. 

A legjobbkor jött 

– A vetéseknek a lehető legjobb időpontban jött a csapadék, ráadásul a legjobb fajtája, az áztató eső érkezett. Mivel nem volt túl meleg sem, a kipárolgás sem sok, vagyis amit most kaptak a földek, annak a nyolcvan-kilencven százaléka hasznosul – közölte lapunkkal Németh Gergely, a vármegyei agrárkamara elnöke. Idén a csapadék elosztása szélsőséges: januárban a havi átlag kétszerese hullott, februárban-márciusban szinte semmi, áprilisban megint bőségesen. A most érkezett eső az elvetett napraforgónak, kukoricának jót tesz, de annak a gazdának is segít, aki még csak most áll neki a vetéseknek.