Győri központ: van egy módszer, amivel könnyen megérthetjük egymást a még nem beszélő babánkkal – videó

Nyéki Márta pedagógus és babajelbeszéd oktató a babajelbeszéd programot Amerikában ismerte meg, és nyolc éve oktatja. Lapunknak elmondta, hogy pedagógusként mindig is foglalkoztatta a pici gyerekekkel való foglalkozás. Amerikában az unokaöccsével járt egy foglalkozáson, ami az első pillanatban lenyűgözte. Ekkor határozta el, hogy ezzel szeretne foglalkozni, és sok kutatómunka és tanulás után dolgozta ki a saját, egyedi tematikájú programját a Mesélő Jeleket. A program központja Győrben található, de ma már több magyarországi városban és Szlovákiában is vannak partnerei.

A babajelbeszéd arról szól, hogy a beszéd előtti kommunikációt segítsék. Már 3-4 hónapos kortól megismertethetők a jelek a picikkel és egészen addig segítik a kommunikációjukat, amíg meg nem tanulnak beszélni. Nyéki Márta kiemelte, hogy nem kell attól tartani, hogy a jelek használata hátráltatja a beszédfejlődést, Sőt, a kézjelek használata olyan területeket aktivizál a baba agyában, ami segíti, támogatja a beszédfejlődést. A babák akár 150-200 jelet tudnak, mire megtanulnak beszélni. Ez azt is jelenti, hogy a passzív szókincsük hatalmas. A beszédtanulásban ezáltal könnyebben tanulja majd meg a szavakat, nagyobb szókinccsel fog rendelkezni, amikor elindul a beszéd. ennek köszönhetően nagyobb kedvvel, önbizalommal kommunikál.

„A babák a jelekkel sokkal előbb ki tudják fejezni az igényeiket, szükségleteiket, az érzéseiket és a gondolataikat mint ahogy azt szavakkal meg tudnák tenni.”

A babák már néhány hónapos korban is ösztönös jelzéseket produkálnak, amiket a szülők vagy megértenek, vagy nem. A gyerekek könnyen megtanulnak tapsolni, integetni, szagokra utaló jeleket az utánzás képességével. Mivel a mozgásfejlődésük előrébb tart, mint a beszédképző szerveik fejlettsége, már a beszédet megelőző időszakban sok jelet meg tudnak tanulni a játékon, mondókákon, énekeken keresztül, és ezeket tudják használni a kommunikációjukhoz. A program ahhoz nyújt segítséget, hogy a babák az ösztönös jelzéseik mellé sok más jelet is megismerjenek, és azokkal tudják kifejezni magukat – foglalta össze a program kidolgozója.

A babajeleket hasonlóan kell elképzelni, mint a hallássérültek által használt kézjeleket, minden fontos szóhoz tudunk rendelni egy kézjelet, azonban a babajelbeszédnél nem jelelünk minden szót, csak a lényeget. Nagy különbség továbbá az, hogy itt a jelek használatával fejlesztjük a kommunikációt, a beszédet, a beszédértést. Mindig a beszédünk, mondókák, énekek mellé jeleljük a fontos szavaknak megfelelő kézjelet, így a baba a sok ismétlés során, az utánzás képességével először megérti, majd elsajátítja a babajeleket.

A programot a szakember azoknak a szülőknek ajánlja, akik első gyermekükkel szeretnének hatékonyabban kommunikálni, de mivel minden kisgyerek más, és különböző módon próbálják magukat kifejezni, ezért azoknak is hasznos lehet, akik már gyakorló szülőként első, vagy akár második babájuk után szeretnék magukat és babájukat fejleszteni.