Győri természeti kincskereső – Szent Vid-domb, az érintetlen természet varázsa – fotók

Győr négy védett természeti területének egyike a Szent Vid-domb (1982 óta) Bácsa és a Mosoni-Duna ölelésében.

Szeghalmi Balázs

Fotós: NAGYGABOR

Fotós: NAGYGABOR

Zöld kampány

A kisalföldi megyeszékhely csodálatos természeti környezetben fekszik, a köztudatban a város mégis inkább iparáról, épített örökségéről vagy kulturális értékeiről híres. Hogy forduljon a trend, természeti kincskeresésre hívja Olvasóinkat a Reflex Környezetvédő Egyesület.

Célunk, hogy Olvasóink ajánlásai révén összegyűjtsük azt a 20–25 győri zöldhelyszínt, ahová a helyieknek és a kisalföldi megyeszékhelyre látogató turistáknak is érdemes ellátogatniuk. Természeti értékeket folyamatosan ajánlhatnak a kisalfold.hu-n található űrlapon.

Győri természeti kincskereső

A dosszié további cikkei

Az egykori domb

Az eltelt közel négy évtized ellenére viszonylag kevesen ismerik. Pedig nehéz olyan zöldterületet találni a városban, ahol ennyire az érintetlen természet varázsa vár ránk. Első körben tisztázzuk a domb kifejezést.

„Tomka Péter régész vezetésével ásatások történtek. A kutatásoknak köszönhetően tudjuk: Árpád-kori település volt anno itt. S honnan jön a domb kifejezés? XIII. századi elődeink tudatosan a környék legmagasabb pontjára építették falujukat, hogy az árvíz ne pusztítsa el az értékeiket” – hallottuk Bárány Istvántól, Bácsa önkormányzati képviselőjétől. A középkori település utolsó maradványait a töltés mellé állították mementónak.

Mesél a múlt

Ezen a csodás, körülbelül 60 hektáros, Natura 2000-es védettséget élvező természeti helyen nem csupán a rég-, a közelmúlt is mesél. A töltéshez közeli legelőkön több száz marhát, lovakat, kondában disznókat tartottak a gazdák. Az emberek szénáért, tűzifáért jártak ide. Utóbbi azonban nem jelentette ám egész fák kivágását.

„A botlófüzek ágait tudatosan úgy darabolták, hogy a fa később ki tudjon hajtani. Ez gyerekkoromban bevett szokás volt, az asszonyok pedig gyakran mostak a közeli holtágban” – elevenítette fel emlékeit Bárány István, miközben az egyik széles törzsű fűzfára mutatott. Az akár 150 éves példány még biztosan meleget adott elődeinknek hideg téli éjszakákon.

„Izzik a galagonya ruhája”

A Szent Vid-domb kisebb madárparadicsom – mi kacsapárokat láttunk látogatásunkkor –, akad tanösvény is, amelynek táblázása a közeljövőben megvalósulhat. Ezekben a szeptemberi napokban a vadnövények közül az őszi kikerics – népies nevén az őszike – virágzik és ahogy zseniális költőnk, Weöres Sándor írta, „izzik a galagonya ruhája” is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!