Múltidézés a magasban – Az első magyar távrepülés során a pilóta kétszer szállt le megyénkben – korabeli fotók

Újságkézbesítés repülővel

Az első világégés előtt nem volt mindennapos, ám megesett, hogy repülőgéppel szállították az előfizetőknek az újságot. Ezzel a „manőverrel” – ami marketingfogásnak sem volt utolsó – először a párizsi „Matin” című lap élt. Az újság tulajdonosa 80 ezer frankot fizetett egy francia pilótának a kézbesítésért. Nos, arról nem tudunk, hogy Székely Mihály tenyerét mekkora fizetség ütötte a győri lapterjesztésért, az viszont biztos, hogy a magyar repüléstörténet kimagasló alakja korábban is többször sikeresen földet ért a Kisalföldön.

A kezdetek

Székely Szarvason született, a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Már az egyetemi évei alatt érdeklődött a repülés iránt. 1910 áprilisában Rákosmezőn látott neki, hogy megépítse saját repülőgépét. Gyorsan haladt, próbálkozásainak köszönhetően külföldi tanulmányútra mehetett, amit a kereskedelmi minisztérium támogatott. Így került a bécsújhelyi repülőiskolába, ahol 1910. július 10-én letette a pilótavizsgát. Az igazán nagy esemény ezután jött, amely fontos mérföldkövévé vált a magyar repüléstörténetnek. Július 19-én Bécsújhelyről felszállva Budapestre repült, így Székely végrehajtotta az első hazai távolsági repülést.

Az első megálló

A korabeli Világ című lap tudósítása szerint a bécsújhelyi kora reggeli indulást követően, Székely két órával később landolt Magyaróváron. Előbb „megkerülte Miklóshalma falu templomtornyát és a közlegelőn leszállt. Kísérői automobilon érkeztek a leszállás helyére. Az aviatikus (a pilóta korabeli szinonimája – a szerk.) benzint vett fel, megerősítette gépét és a nép éljenzése közben 9 órakor ismét felszállt és a mosonmagyaróvári út fölött, 200 méter magasságban repült Győr felé”.

Kényszerpihenő

Székely hamarosan Győrbe ért, itt is sok érdeklődő várta. 10 órakor szállt le a katonai lövölde melletti téren, majd üzemanyagot vételezett. A terv szerint délután négy órakor folytatta volna útját a főváros felé, a szeles időjárás azonban áthúzta számításait. Több mint másfél órás kényszerpihenő után, 17 óra 35 perckor emelkedett magasba. A győri felszállását nem csak civilek, hanem több tucatnyi katona is figyelemmel kísérte.

Megmutatta a világnak

A magyar repülés úttörője végül este 21 óra után szállt le a fővárosban úgy, hogy szinte végig a Duna vonalán haladt. Érkezéséről az esti lapok hírt adtak, újabb tömeg verődött össze a rákospalotai hangároknál. A szerencsés földet érés után Székely Mihálynak arra is jutott ereje, hogy hosszan nyilatkozzon az újságíróknak. Szavai, érzései közül a legtanulságosabbakat idézzük: „az utam természetesen sportjellegű, hasznom nincs belőle, csakis az, hogy megmutattam, magyar aviatikus is meg tud tenni 250 kilométert, minden veszélynek kitéve magát, egy nap alatt.”