Győri retro

2020.09.19. 11:21

Múltidézés a magasban – Az első magyar távrepülés során a pilóta kétszer szállt le megyénkben – korabeli fotók

Napjainkban, amikor bringás újságkihordót is nehéz találni, hihetetlennek tűnik, hogy 109 éve repülőgéppel szállítottak lapokat Győrbe. Ettől azonban még igaz. Székely Mihály pilóta Az Újság nevű lapokkal a fedélzeten landolt a folyók városában 1911 szeptemberében.

Szeghalmi Balázs

Székely Mihály 1911 szeptemberében miután leszállt a Győrbe hozott újságokkal. Fotó: Régi Győr

Forrás: Régi Győr

Újságkézbesítés repülővel

Az első világégés előtt nem volt mindennapos, ám megesett, hogy repülőgéppel szállították az előfizetőknek az újságot. Ezzel a „manőverrel” – ami marketingfogásnak sem volt utolsó – először a párizsi „Matin” című lap élt. Az újság tulajdonosa 80 ezer frankot fizetett egy francia pilótának a kézbesítésért. Nos, arról nem tudunk, hogy Székely Mihály tenyerét mekkora fizetség ütötte a győri lapterjesztésért, az viszont biztos, hogy a magyar repüléstörténet kimagasló alakja korábban is többször sikeresen földet ért a Kisalföldön.

A kezdetek

Székely Szarvason született, a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Már az egyetemi évei alatt érdeklődött a repülés iránt. 1910 áprilisában Rákosmezőn látott neki, hogy megépítse saját repülőgépét. Gyorsan haladt, próbálkozásainak köszönhetően külföldi tanulmányútra mehetett, amit a kereskedelmi minisztérium támogatott. Így került a bécsújhelyi repülőiskolába, ahol 1910. július 10-én letette a pilótavizsgát. Az igazán nagy esemény ezután jött, amely fontos mérföldkövévé vált a magyar repüléstörténetnek. Július 19-én Bécsújhelyről felszállva Budapestre repült, így Székely végrehajtotta az első hazai távolsági repülést.

A magyar repülés úttörője 1911. július 19-én a Bécsújhely–Győr–Budapest útvonalon az első hazai távrepülést hajtotta végre. Az út során Székely megyénkben kétszer is leszállt. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár

Az első megálló

A korabeli Világ című lap tudósítása szerint a bécsújhelyi kora reggeli indulást követően, Székely két órával később landolt Magyaróváron. Előbb „megkerülte Miklóshalma falu templomtornyát és a közlegelőn leszállt. Kísérői automobilon érkeztek a leszállás helyére. Az aviatikus (a pilóta korabeli szinonimája a szerk.) benzint vett fel, megerősítette gépét és a nép éljenzése közben 9 órakor ismét felszállt és a mosonmagyaróvári út fölött, 200 méter magasságban repült Győr felé”.

Felvételünkön az egyik monoplán látható, amelyet Székely Mihály tervezett és épített. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár

Kényszerpihenő

Székely hamarosan Győrbe ért, itt is sok érdeklődő várta. 10 órakor szállt le a katonai lövölde melletti téren, majd üzemanyagot vételezett. A terv szerint délután négy órakor folytatta volna útját a főváros felé, a szeles időjárás azonban áthúzta számításait. Több mint másfél órás kényszerpihenő után, 17 óra 35 perckor emelkedett magasba. A győri felszállását nem csak civilek, hanem több tucatnyi katona is figyelemmel kísérte.

Székely Mihály 1911 szeptemberében miután leszállt a Győrbe hozott újságokkal. Fotó: Régi Győr
Fotó: Régi Győr

Megmutatta a világnak

A magyar repülés úttörője végül este 21 óra után szállt le a fővárosban úgy, hogy szinte végig a Duna vonalán haladt. Érkezéséről az esti lapok hírt adtak, újabb tömeg verődött össze a rákospalotai hangároknál. A szerencsés földet érés után Székely Mihálynak arra is jutott ereje, hogy hosszan nyilatkozzon az újságíróknak. Szavai, érzései közül a legtanulságosabbakat idézzük: „az utam természetesen sportjellegű, hasznom nincs belőle, csakis az, hogy megmutattam, magyar aviatikus is meg tud tenni 250 kilométert, minden veszélynek kitéve magát, egy nap alatt.”

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában