2021.10.30. 07:00
Hétvégi séták Győrben – Reneszánsz király a munkástelepen
Ezen a héten magunk mögött hagyjuk a Belváros jól ismert sarokerkélyeit, tornyos épületeit, cifra homlokzatait és abban a – Belvárost és Újvárost követően létrejött – városrészben keressük feladványunk megfejtését, amelynek építése éppen az első világháború éveiben zajlott.
1917-ben épült fel az ágyúgyári munkástelep, amelynek 62 lakóházában 405 szociális bérlakásába költözhettek be családjaikkal a gyári munkások.
Forrás: Kisalföld
Fotó: Csapó Balázs
Gyárváros a budapesti Wekerle-telepre hasonlító századfordulós munkáslakótelepként épült. A hagyományos, magyaros motívumokkal díszített 62 lakóház, melyekben 405 lakás volt, 2009 óta már műemléki jelentőségű. A típusépületek változatos kis tornyai, díszes fa oromdeszkázásai, zöld spalettás ablakai, a házak közötti, szépen gondozott virágoskertek, zöldterületek, az új életre kelt egykori mosókonyhák, rossz emlékű óvóhelyek különös hangulatot adnak ennek a városrésznek.
Tíz évvel felépülése után kapott nevet
Az egykori ágyúgyári munkástelep központjában, a városrész főterén, a Mátyás király téren nézelődünk, mely 1927-ben kapta nevét. A tér és az egykori főutca sarkán magasodó henger alakú, tornyos épületrészek kiemelik az itt látható magasabb, teret keretező épületeket. Sok változást láttak volna a torony lakói, ha a kis ablakokból az elmúlt 100 év történéseit megörökítették volna. Lépjünk csak vissza egy kicsit az időben!
Sokakat vonzott a fejlődő város
A XIX. század második felében a gyáripar rohamos fejlődése nagy változást hozott, a városokba vonzotta a boldogulást keresőket, akik munkaerőt jelentettek a gyáraknak, de kellő számú lakás hiányában problémát is a városoknak. A századforduló körüli években Győr ipari várossá vált és lakossága szinte megkétszereződött. A korszakot bemutató irodalmi alkotásokból jól ismert az ágyra járók, nappali és éjszakai ágyakat kiadó kis pénzű lakástulajdonosok, szoba-konyhás lakásokba zsúfolt bérlők viszontagságos élete, amin változtatni kellett. Jó példaként szolgált Anglia, ahol elsőként a szövőgyárak tulajdonosai építettek kertvárosi munkástelepeket, hogy képzettebb munkatársaikat megtartsák.
Tízezer bérlakás felépítése volt a cél
Vajon milyen szálak kapcsolják össze a győri ágyúgyári lakótelep létrehozását budapesti történetekkel? Az első magyarországi munkáslakótelepek a fővárosban épültek, melyek közül a századfordulós Wekerle-telep a legismertebb. Építésének ötlete Wekerle Sándortól (1848–1921), a 100 évvel ezelőtt elhunyt első polgári magyar miniszterelnöktől származott. Szociálisbérlakás-építési programot hirdetett. Az volt a szándéka, hogy az állami vállalatok munkásai, alkalmazottai számára tízezer lakást építtet, hogy igazi otthont teremtsen számukra. A munkálatok 1908-as befejezését követően az ott lakók nevezték el a helyet a kezdeményezőről és alapítóról. Sokak számára Kós Károly nevével is összefonódik a Wekerle-telep, hiszen a miniszterelnök jóbarátját, Budapest akkori főépítészét, az erdélyi születésű Kós Károlyt kérte fel, aki elvállalta a feladatot. Sokan – tévesen – úgy tudják, hogy ő tervezte az egész telepet, pedig ő csak a Fő tér két házának és a köztük lévő kapunak a tervét vetette papírra.
A hasonlóság nem a véletlen műve
A telep megvalósítására több tervpályázatot írtak ki, végül Győri Ottmár főmérnököt, miniszteri tanácsost bízták meg egy kiviteli terv elkészítésével. A tervezők között volt a kor sok ismert építésze, közöttük Fiala Géza (1875–1953) műépítész, királyi főmérnök is. Ő látta el a Wekerle-telep építésének ellenőrzési és vezetési feladatait, majd ezután kapta meg a győri – 1915–1917 között épült – ágyúgyári munkástelep építésének megbízását. Az építész születésének 130. évfordulója alkalmából az Együtt Gyárvárosért Egyesület Harsányi Attila és Lebó Ferenc emlékplakettjét helyezte el a Mátyás király téri lakóház falán.
Évfordulóra érkezett a király
Harsányi Attila Kós-díjas építész 20 évvel ezelőtt kezdeményezte egy szobor felállítását a téren. A 2 méter magas, mészkő oszlopon álló bronzszobrot, Lebó Ferenc szobrászművész alkotását hét évvel később, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulóján, a reneszánsz emlékévében, 2008 decemberében avatták fel. A művész fiatal humanista királyunkat a hollóval ábrázolja.
A szépen kialakított tér középpontjában álló szobor hátterét az 1928–1929-ben épült, Jézus Szentséges Szívének szentelt plébániatemplom, a modern magyar templomépítészet első remekműve adja, ami egy újabb séta témáját kínálja.
Játsszon velünk!
Kedves olvasóink! Játékra invitáljuk Önöket!
Győr jellegzetes épületeinek, utcáinak, szobrainak egy-egy érdekes részletét villantjuk fel, mutatjuk be egy-egy fotóval. A feladat egyszerű: amennyiben felismeri a fotók alapján hogy hol járunk, mit látunk a képen, írják meg nekünk a [email protected] címre és sorsoláson vehetnek részt. A megfejtéseket a megjelenést követő szerdán, 16 óráig várjuk. A helyes megfejtők közül minden héten egy szerencsés értékes Kisalföld ajándékcsomaggal lesz gazdagabb.
A játékszabályzatot megtalálja kisalfold.hu/jatekszabalyzatok oldalon.