Hétköznapok Prima-hősei: az Országos Mentőszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Mentőszervezete

A hagyományos kategóriákon kívül a VOSZ a társadalmi felelősségvállalás kategóriában azokra is szeretné felhívni a figyelmet, akik a Covid alatt példaértékű munkával segítették a megyénkben élőket. A jelölteket a következő napokban újságunk hasábjain és a kisalfold.hu online oldalon is bemutatjuk. Olvasóink dönthetik el az október 18-án kezdődő szavazáson, kié lesz az elismerő cím és a vele járó egymillió forintos díj. A következő jelölt, az Országos Mentőszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Mentőszervezetének munkájával sokan találkozhattak a pandémiás időszakban is.

Megyénkben kilenc mentőállomást (Győr, Csorna, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Sopron, Tét, Pannonhalma, Lövő és Veszprémvarsány) és egy mentési pontot (Lébény) működtetnek. A szolgálat mentőegységei az elmúlt évben 1.646.638 kilométert tettek meg, folyamatos létszámhiány mellett közel háromszázan teljesítettek szolgálatot. 44.699 mentőfeladatot láttak el, melyből 3004 Covid-gyanús ellátás volt. A megyei mentőszolgálat elmúlt évi munkáját elsősorban a Covid–19-világjárvánnyal kapcsolatos intézkedések határozták meg. Ellenőrizték a fekvőbeteg-gyógyintézetek védőfelszereléseinek meglétét, a lélegeztetőgépek, altató­gépek darabszámát.

Az alaptevékenységük mellett három határállomás (Hegyeshalom, Rajka, Sopron) egészségügyi ellenőrzését végezték. Három mentesítő zónát és négy statikus mintavételi pontot alakítottak ki. A mintavételi pontokon és lakcímen napjainkig több mint hetvenezer mintavételt végeztek el. Heteken keresztül az ország egyik legfertőzöttebb megyéje voltunk, napi 600–800, sőt, volt, amikor 1000–1200 mintát vettek. A megnövekedett feladatok ellátásához túlórákon, többletfeladatos szerződéseken túl szükségük volt önkéntesek segítségére, a társszervek támogatására is.

A 2020-as évre visszatekintve elmondható, hogy mindannyiuknak rendkívüli kihívásokkal kellett szembenézniük nemcsak feladataik ellátása közepette, hanem bajtársaik megbetegedése miatt is. Sajnos a járvány két aktív dolgozójuk életét követelte. A mentőmunka nemcsak fizikai megterhelést, éjszakai ügyeletet, hanem roncsba szorult sérült ellátását, szülés levezetését, újraélesztést és az ezzel járó óriási lelki terhet is jelent. Csak szívvel, lélekkel és némi megszállottsággal lehet ilyesmire vállalkozni. A hivatásuk az életük!