Érik a szőlő, de nincs, aki leszedje – Elsősorban nem pénz kérdése szedőket találni a Soproni és a Pannonhalmi borvidékekre

Augusztus végén kezdték a szüretet az Ács Pincészetben az Irsai Olivér szedésével.

– Öt állandó munkásom van, akikkel egész évben dolgozunk, a szezonra hirdetésben keresünk munkaerőt. Évről évre egyre nehezebb jelentkezőket találni. Korábban volt egy tízfős sokorópátkai csoport, akik rendszeresen jöttek segíteni, de már kiöregedtek. Fiatalokat állandó munkára nagyon nehéz találni, még alkalmanként is. Most helyi emberekkel dolgozom, de közülük is négy nyugdíjas – fejtette ki Ács György.

Ács György borász úgy véli, nem a bérekkel van a baj, bár az tény, hogy nem tudnak annyit fizetni, mint Ausztriában. Az osztrák határ közelsége rányomja a bélyegét a mezőgazdasági és idénymunkákra.

A helyiek precízebbek

– Kézzel és géppel is szüretelünk. A minőségi borainkhoz csak kézzel szedjük. Akkor alkalmazunk gépi erőt, ha túl sok a szőlő, vagy ha a felesleget is értékesítjük. Alkalmanként nyolc ember szed két-két sorban, amit egy-egy traktor kísér és egy állandó ember önti a vödörnyi szőlőt az utánfutóra – tette hozzá a borász.

Fajtánként változó Ácséknál a szőlő mennyisége, az Irsaiból közel annyi termett, mint tavaly, azt már le is szedték. Most a cserszegi van soron. Elsőre úgy tűnik, több lesz, mint egy évvel korábban. Napi hat órát dolgoznak, korán reggel kezdik a szüretet, hogy minél előbb befejezzék. A vendégmunkásokkal kevésbé jó a tapasztalatuk, ezért fontos számukra, hogy helyieket alkalmazzanak. Precízebbek és nagyobb odafigyeléssel végzik a munkájukat.

A prémium alapja a válogatás

Liptai Zsolt, a Pannonhalmi Főapátság pincészetének borásza szerint a jó munkaerőt elcsábítja Győr ipari és szolgáltató- szektora. Aki pedig a mezőgazdaságban szeretne dolgozni, inkább Ausztriában vállal munkát a magasabb bérek miatt.

– Ezt a kereseti különbséget még nem sikerült ledolgoznunk, de szépen lassan közelítenek egymáshoz a bérek.

Liptai Zsolt is úgy gondolja, hogy a minőségi végtermékhez szükség van a kézi szüretelőkre.

– Prémium vörös- és fehérbort csak kézzel szedett szemekből lehet készíteni. De nem ördögtől való szerkezet a szüretelőkombájn. Az emberhiány és a praktikum megkívánja a használatát és az alacsony költsége is egyre népszerűbbé teszi – tudtuk meg.

– Az apátsági szőlészetben nagyrészt kézzel szednek, több turnusban szervezünk válogatott szüreteket. Úgy gondoljuk, ez a pluszköltség megtérül, viszont óriási kihívás megtalálni a megfelelő munkaerőt hozzá. Minden évben komoly logisztika, hogy melyik napra hány emberre lesz szükség. Az ötvenhektáros birtokon harminc fővel számolunk – mondta Liptai Zsolt, aki azt is megjegyezte, hogy jelentős számú saját dolgozójuk is van.

– Helyieket szívesen fogadunk, már ha vannak. Az ország távolabbi pontjairól és a határon túlról is érkeznek alkalmi munkások – tette hozzá.

Inkább itthon dolgoznak

A soproni Steigler Pincészetben szüretelőkombájnt és kézi munkaerőt is használnak.

– A csúcsminőségű borok esetében kizárólag kézzel szedjük a fürtöket, hogy a legszebb szemek kerüljenek a hordóba. A tartályokban érlelt borok esetében aratókombájnt szoktunk alkalmazni. Előtte ellenőrizzük a tőkéket, amik nem felelnek meg a minőségnek, leszedjük – mondta Varga Tamás borász.

Náluk idén nem okozott problémát munkaerőt találni.

– Nyár végén jelentkezett egy háromfős brigád, korábban Ausztriában szüreteltek, de idén inkább itthoni szőlősben vál- lalnának munkát. Máshol is azt tapasztaltuk, hogy a harmadik hullám után többen keresnek Magyarországon alkalmi munkát. A biztosat választják, mintsem a körülményes határátkelést – tette hozzá a borász.