Győr és környéke

2016.07.02. 02:32

Két keréken a Sokorói-dombságon: Tényő felé keskeny úton tekertünk - fotók

Győr környékén a Sokorói-dombságon a legszebb a táj a kerékpáros túrákhoz. Már csak az utaknak kellene "felnőniük a feladathoz". <br> <br>

Szeghalmi Balázs


Csodás látni a Sokorói-dombságot

A kisalfold.hu munkatársa három részes cikksorozatban arra kereste a választ, milyen minőségű utakon, körülmények között tekerhetnek a kerékpárosok Győr környékén. Riportunk első részében a Bakony, a Cuha-völgy felé vettük az irányt, a második írásban a kisalföldi megyeszékhelyről a Szigetköz szívébe tekertünk. Végezetül a Sokorói-dombságon kerékpároztunk.

A 83-as főút győri szakaszán kezdtük túránkat. A Szauter úti körforgalomtól egészen a nagy Tescóig van kerékpárút: az aszfalt minősége összességében hazai mércével nézve jónak mondható. Ahogy elhagyjuk a város zaját és Ménfőcsanakon haladunk, úgy találkozunk egyre több úthibával. Itt már nincs kerékpárút.


Ménfőcsanak végén


A győri településrész után hamarosan meglátjuk a sokorói dombokat: a látvány több mint csodás. Ízlések és pofonok, de a kisalföldi megyeszékhely közelében véleményünk szerint itt a legszebb a táj a kerékpáros túrákhoz. Már csak az utaknak kellene "felnőniük a feladathoz".


Az alattomos kátyúk egyike


Egyre többen közlekednek itt, az út mégsem fejlődik

Elindulunk Tényő irányába és ahogy távolodunk Győrtől, úgy érezzük, hogy az út egyre csak keskenyebbé válik. Nyilván ez optikai csalódás, de ki kell mondani: 2016-ban ez az út gyakorlatilag már nem alkalmas az egyre növekvő forgalom levezetésére. Maga a probléma nem nevezhető egyedinek Győr környékén. A város lakossága egyre nő, egyre többen találnak megélhetést a kisalföldi megyeszékhelyen. Ennek megfelelően egyre többen költöznek a Győrhöz közeli településekre.

Ezt a demográfiai fejlődést az úthálózat minősége, szélessége nem követi. Tényő felé viszonylag csendes szakaszon úti társunkkal, Enyedi Ádámmal kipróbáltuk, hogy egymás mellett tekerjünk 50 méteren át. Nos, a két bringa szó szerint teljesen elfoglalta a Tényő felé tartó utat. Nem meglepő, hogy az egymás mellett elhaladó autók szinte súrolják egymást ezen a szakaszon.


Közel egymáshoz a kocsik Tényő előtt


Kátyúkból nincsen sok, de az a kevés alattomos

"Bár a körülményeken lenne mit javítani, így is rengetegen bringáznak a Sokorói-dombságon. Az út minőségéről mindent elárul, hogy hőségben a kátrány szinte megolvad több szakaszon. Az útszéli bokrokat, cserjéket többet kellene nyírni, számos helyen belógnak az útra, nem könnyítik meg a kerékpárosok dolgát. Kátyúkból nincsen sok, de az a kevés alattomosan tréfálhatja meg a túrázókat. Országúti kerékpárral nem ajánlott itt tekerni, nem szabad a gumik defektjét kockáztatni.


A sóhajok hídja Tényőn. A korlátot pár éve megnyomta egy Lada Niva - mesélte a kocsmáros.


A kerékpárút nagyon hiányzik a Sokorói-dombságon. Gicen át a Bakony könnyen elérhető, az út nagyot lökne a helyi idegenforgalmon" – összegzett Enyedi Ádám, aki ménfőcsanaki lakosként mindig szívesen teker Tényő, Sokorópátka irányába.


Mesébe illő táj, mesébe illő porták


Az említett településeken az útviszonyok hozzák az átlagos magyar szintet, vagyis ha nem figyel az ember, könnyen hasra esik. Ez a rossz hír. A jó, hogy Tényőn és Sokorópátkán remek kocsmákban frissíthetik magukat a bringások.

A sokorópátkai focipálya, amely már nem lejt.


Miért ilyen kevés a tábla a ravazdi erdőben?

Sokorópátka végén a ravazdi erdő irányába kanyarodtunk, mivel Ravazdon és Pannonhalmán át értünk vissza Győrbe. A Sokorópátka-Ravazd távolság nem egészen 10 km az erdei úton. "A ravazdi erdei úton szabad kerékpározni. Érvényes az a tábla, amit 1993-ban helyeztek ki: Tényő irányába nem járhatnak gépkocsik, de Sokorópátka felé igen" – erősítette meg érdeklődésünkre Szilágyi Annamária, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közönségkapcsolati munkatársa.

Busszal találkoztunk a ravazdi erdőben


Arra a kérdésünkre, hogy a kerékpárosok tájékozódását miért nem segíti több tábla, a következő választ kaptuk: "erdészeti feltáró utakról van szó, ezért nincsenek kint táblák". Ez az érem egyik oldala. A másik, hogy a Pannonhalma-Sokoró kerékpárutat tábla hirdeti, mielőtt elkanyarodunk az erdei útra. Aki először jár az erdőben, segítségre szorul a tájékozódásban. Ennek ellenére amikor kettéválik az út Tényő és Ravazd felé, Ravazd nevéből egyedül csak az utolsó d betű látszik.

A tábla, amelyen Ravazdból csak egy d betű látszik

Hűsítő vizet ad a Béla-kút Ravazdon

A híres forrást, a ravazdi Béla-kutat érdemes felkeresni és megkóstolni a vizét. A 82-es főúttal párhuzamosan, a Bakony irányába a falut kevéssel elhagyva, jobbra találjuk a forrás fölé emelt kis barokk épületet. A legenda szerint itt pihent meg IV. Béla király 1241-ben.

IV. Béla hűsítő forrásánál

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!