EP-választás 2014 - 60 százalék felett a megyében a Fidesz, csúnyán kikapott az MSZP

Hétfő 0.06 - A Fidesz-KDNP valamennyi megyében és a főváros összes kerületében az első helyen végzett a vasárnapi magyarországi európai parlamenti választáson.

Megyei bontásban Csongrád megye kivételével minden megyében a Jobbik áll a második helyen, ott az MSZP kapta a második legtöbb szavazatot.

A fővárosban azonban a második helyen a DK végzett, az Együtt-PM szerezte meg a harmadik helyet, az MSZP a negyediket, a Jobbik pedig az ötödik helyre csúszva előzte meg az LMP-t. Az MSZP a legtöbb megyében a harmadik helyet szerezte meg, Csongrádban megelőzve a Jobbikot második lett, Fejér és Pest megyében azonban a DK mögé, a negyedik helyre csúszott. Az Együtt-PM minden megyében az ötödik lett, az LMP pedig mindenhol a hatodik helyet szerezte meg.

A fővárosi kerületekben a Fidesz-KDNP mögött a második helyen legtöbbször az Együtt-PM áll, a 23 kerületből 11-ben. A harmadik helyet a DK tudhatja magáénak a legtöbb kerületben, 12-ben, míg 9 kerületben a második helyet szerezte meg. Az MSZP két kerületben lett második és 5 kerületben harmadik, míg 8-8 kerületben végzett a negyedik, illetve 5. helyen.

A Jobbik egyetlen kerületben, a XXIII. kerületben lett második, 3 kerületben végzett a harmadik helyen, öt kerületben a negyedik, és ugyancsak öt kerületben az ötödik lett, míg kilenc kerületben ennél rosszabbul végzett. Az LMP a második helyet egyetlen kerületben sem szerezte meg, de az I. kerületben a harmadik helyen végzett. Negyedik, illetve ötödik helyet ért el négy kerületben, és 14 kerületben lett hatodik.

Még több országos adat itt >>


Sopronban így szavaztak

FIDESZ-KDNP 56,82 százalék - 8.997 szavazat

JOBBIK 11,38 százalék - 1.802 szavazat

MSZP 10,91 százalék - 1.727 szavazat

DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 8,39 százalék - 1.329 szavazat

EGYÜTT-PM 6,33 százalék - 1.003 szavazat

LMP 5,25 százalék - 832 szavazat

SMS 0,52 százalék - 83 szavazat

A HAZA NEM ELADÓ 0,39 százalék - 62 szavazat

23.23 - Eredmények városonként - Győr-Moson-Sopron megye

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,99 százalékának összeszámlálása után Győr-Moson-Sopron megye városaiban az alábbi eredmények születtek:

Beled: FIDESZ-KDNP 67,54 százalék - 387 szavazat
MSZP 11,69 százalék - 67 szavazat
 JOBBIK 11,34 százalék - 65 szavazat
LMP 3,84 százalék - 22 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 3,32 százalék - 19 szavazat
EGYÜTT-PM 1,92 százalék - 11 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,17 százalék - 1 szavazat
SMS 0,17 százalék - 1 szavazat

Csorna: FIDESZ-KDNP 71,00 százalék - 2.110 szavazat
JOBBIK 10,06 százalék - 299 szavazat
MSZP 6,63 százalék - 197 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 6,59 százalék - 196 szavazat
LMP 3,06 százalék - 91 szavazat
EGYÜTT-PM 2,46 százalék - 73 szavazat
SMS 0,13 százalék - 4 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,07 százalék - 2 szavazat

Fertőd: FIDESZ-KDNP 67,04 százalék - 596 szavazat
JOBBIK 14,17 százalék - 126 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 7,20 százalék - 64 szavazat
MSZP 5,85 százalék - 52 szavazat
EGYÜTT-PM 2,92 százalék - 26 szavazat
LMP 2,36 százalék - 21 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,45 százalék - 4 szavazat
SMS 0,00 százalék - 0 szavazat

Fertőszentmiklós: FIDESZ-KDNP 70,33 százalék - 735 szavazat
JOBBIK 11,77 százalék - 123 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 6,60 százalék - 69 szavazat
MSZP 5,45 százalék - 57 szavazat
EGYÜTT-PM 2,78 százalék - 29 szavazat LMP 2,39 százalék - 25 szavazat
SMS 0,57 százalék - 6 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,10 százalék - 1 szavazat

Jánossomorja: FIDESZ-KDNP 58,17 százalék - 559 szavazat
JOBBIK 13,53 százalék - 130 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 11,76 százalék - 113 szavazat
MSZP 9,26 százalék - 89 szavazat
EGYÜTT-PM 3,54 százalék - 34 szavazat LMP 3,23 százalék - 31 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,42 százalék - 4 szavazat
SMS 0,10 százalék - 1 szavazat

Kapuvár: FIDESZ-KDNP 64,60 százalék - 1.779 szavazat
JOBBIK 15,72 százalék - 433 szavazat
MSZP 7,59 százalék - 209 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 6,79 százalék - 187 szavazat
EGYÜTT-PM 2,76 százalék - 76 szavazat
LMP 2,03 százalék - 56 szavazat
SMS 0,36 százalék - 10 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,15 százalék - 4 szavazat

Mosonmagyaróvár: FIDESZ-KDNP 51,28 százalék - 3.497 szavazat
JOBBIK 13,42 százalék - 915 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 12,33 százalék - 841 szavazat
MSZP 11,13 százalék - 759 szavazat
EGYÜTT-PM 6,17 százalék - 421 szavazat
LMP 5,03 százalék - 343 szavazat
SMS 0,35 százalék - 24 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,28 százalék - 19 szavazat

Pannonhalma: FIDESZ-KDNP 65,86 százalék - 490 szavazat
JOBBIK 10,89 százalék - 81 szavazat
MSZP 7,80 százalék - 58 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 6,59 százalék - 49 szavazat
LMP 5,91 százalék - 44 szavazat
EGYÜTT-PM 2,55 százalék - 19 szavazat
SMS 0,27 százalék - 2 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,13 százalék - 1 szavazat

Tét: FIDESZ-KDNP 71,25 százalék - 461 szavazat
JOBBIK 14,84 százalék - 96 szavazat
MSZP 4,79 százalék - 31 szavazat
LMP 3,86 százalék - 25 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 3,71 százalék - 24 szavazat
EGYÜTT-PM 1,39 százalék - 9 szavazat SMS 0,15 százalék - 1 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,00 százalék - 0 szavazat


























23.19 - Eredmények településfajtánként

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,99 százalékának összeszámlálása után településfajtánként az alábbi eredmények születtek:

Budapest: FIDESZ-KDNP 43,75 százalék - 228.856 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 13,10 százalék - 68.519 szavazat
EGYÜTT-PM 13,07 százalék - 68.389 szavazat
MSZP 11,50 százalék - 60.171 szavazat
JOBBIK 9,94 százalék - 51.995 szavazat LMP 7,93 százalék - 41.485 szavazat
SMS 0,37 százalék - 1.944 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,34 százalék - 1.797 szavazat

Megyei jogú városok: FIDESZ-KDNP 48,51 százalék - 236.846 szavazat
JOBBIK 13,75 százalék - 67.149 szavazat
MSZP 12,74 százalék - 62.226 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 10,74 százalék - 52.419 szavazat
EGYÜTT-PM 7,70 százalék - 37.614 szavazat
LMP 5,47 százalék - 26.701 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,60 százalék - 2.912 szavazat
SMS 0,49 százalék - 2.412 szavazat

Városok: FIDESZ-KDNP 53,02 százalék - 365.120 szavazat
JOBBIK 16,27 százalék - 112.059 szavazat
MSZP 10,73 százalék - 73.919 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 9,31 százalék - 64.123 szavazat
EGYÜTT-PM 5,60 százalék - 38.544 szavazat
LMP 4,07 százalék - 28.030 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,62 százalék - 4.241 szavazat
SMS 0,38 százalék - 2.612 szavazat

Községek: FIDESZ-KDNP 58,77 százalék - 360.341 szavazat
JOBBIK 17,66 százalék - 108.298 szavazat
MSZP 9,16 százalék - 56.178 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 6,64 százalék - 40.701 szavazat
EGYÜTT-PM 3,66 százalék - 22.465 szavazat
LMP 3,22 százalék - 19.741 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,51 százalék - 3.157 szavazat
SMS 0,37 százalék - 2.295 szavazat

A teljeskörű előzetes eredményadatokat az NVI várhatóan május 29-én, csütörtökön teszi közzé, azután, hogy Magyarország külképviseleteiről az utolsó szavazóurnák is beérkeztek és megszámlálták a bennük lévő szavazatokat.


23.05 - Megyei adatok

FIDESZ-KDNP 60,53 százalék - 63.612 szavazat
JOBBIK 12,60 százalék - 13.246 szavazat
MSZP 8,69 százalék - 9.130 szavazat
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 8,12 százalék - 8.531 szavazat
EGYÜTT-PM 4,95 százalék - 5.197 szavazat
LMP 4,40 százalék - 4.629 szavazat
SMS 0,41 százalék - 426 szavazat
A HAZA NEM ELADÓ 0,31 százalék - 324 szavazat

23.00 - Országos adatok

FIDESZ-KDNP   1.191.163  szavazat (51.49%) 12 mandátum
JOBBIK   339.501 szavazat   (14.68%)   3 mandátum
MSZP   252.494 szavazat (10.92%)   2 mandátum
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ   225.762  szavazat (9.76%)  2 mandátum
EGYÜTT-PM   167.012 szavazat   (7.22 %)  1 mandátum
LMP   115.957 szavazat (5.01%)   1 mandátum

21.10 - NVI: 99,07 százalékos a feldolgozottság

A szavazókörök zárása után két órával, este 9-kor már a leadott szavazatok 99,07 százalékának feldolgozásával végeztek a szavazatszámláló bizottságok - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az MTI-nek. Bár magas a feldolgozottság, az eredmények közzétételével meg kell várni az este 11 órát, amikor az utolsó uniós tagállamban, Olaszországban is bezárnak a szavazókörök.

20.45 - NVI: 94 százalékos a feldolgozottság

A szavazókörök zárása után másfél órával, este fél 9-kor már a leadott szavazatok 94 százalékának feldolgozásával végeztek a szavazatszámláló bizottságok - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az MTI-nek. Bár magas a feldolgozottság, az eredmények közzétételével meg kell várni az este 11 órát, amikor az utolsó uniós tagállamban, Olaszországban is bezárnak a szavazókörök.

19.20 - Győr-Moson-Sopron megyében a 359.835 választópolgárból 100.694-en mentek el szavazni este fél 7-ig. A részvételi arány 27,98 százalék.

19.00 -  Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3176 településén kialakított 10 386 szavazókörben a vasárnap tartott európai parlamenti (EP-) választáson. A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához. A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát. Csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

24,25 százalékon Győr-Moson-Sopron megye 2 órával a szavazóhelyiségek zárása előtt

A 17 órai részvételi adatok szerint a nap folyamán először magasabb a részvételi arány Győr-Moson-Sopron megyében, mint az országos átlag (24,06 százalék).

A megyében a legalacsonyabb részvételű települések között továbbra is ott van Nagyszentjános és Károlyháza, valamint Győrszemere, Bőny, Tápszentmiklós és Bezi is - mindannyian 15 százalék alatt állnak két órával a zárás előtt.

A legmagasabb részvétel Vadosfa nevéhez fűződik (36-as szavaztak már az 59-ből, ez 61,02 százalék). Cakóházán és Rábaszentmiklóson a szavazásra jogosultak fele már szavazott 17 óráig. 40 százalék felett jár Répcevis, Pinnye, Hövej, Fenyőfő, Ebergőc, Csér, Mérges, Gyalóka, Bakonygyirót, Acsalag, Rábasebes és Edve.

A megye legnépesebb városai között Győrben 25,17, Sopronban 27,59, Mosonmagyaróváron 22,47, Csornán 29,15, Kapuváron 27,34 százalékos a részvétel. Jánossomorján 16,18-on állnak.

107. életévében szavazott

Brandeisz Elza szavaz, a mozgóurnát Márkus Sándor, a szavazatszámlálói bizottság tagja tartja. Fotó: Gosztonyi Miklós

15 órakor 18,97 száalékon Győr-Moson-Sopron részvételi aránya

Az országos átlaghoz képest továbbra is kevesebben vesznek részt az idei EP-választáson a Győr-Moson-Sopron megyeiek. A 19,53 százalékos országos részvételi adathoz képest megyénkben a szavazásra jogosultak 18,97 százaléka kereste csak fel eddig a szavazóhelyiségeket.

Nagyszentjánoson és Károlyházán 10 százalék alatt van a 15 órai részvételi arány, Ebergőcön, Cakóházán, Rábasebesen és Vadosfán viszont már 40 százalék felett járnak.

A győri választók 20,34 százaléka, a soproniak 22,25 százaléka, a mosonmagyaróváriak 17,65 százaléka, a csornaiak 21,77 százaléka, a kapuváriak 22,31 százaléka már szavazott, Jánossomorján a részvételi arány 12,07 százalék.

Az ezeknél kisebb, de 1000 választónál népesebb települések közül 20 százalék feletti a részvételi arány Fertőszéplakon, Bezenyén, Lövőn, Hegykőn, Győrújfalun, Kópházán, Szanyban, Fertődön és Fertőszentmiklóson.

13 órakor 15,08 százalékos a részvételi arány

Győr-Moson-Sopron megye választásra jogosultjainak 15,08 százaléka adta le a voksát 13 óráig.

Bezin és Nagyszentjánoson 8 százalék alatti még a részvétel, míg Cakóházán már 40 százalék felett járnak.

Győrben a részvételi arány 13 órakor 16,58 százalék, Sopronban 18,25, Mosonmagyaróváron 14,31, Csornán 16,76, Kapuváron 17,24, Jánossomorján 9,68 százalék.

11,35 százalékon Győr-Moson-Sopron
Továbbra is a két korábbi EP-választásnál is alacsonyabb a részvétel Győr-Moson-Sopron megyében.

Arányaiban a legkevesebben Bezin, Undon, Barbacson és Győrsövényházon szavaztak (6 százalék alatti a részvétel ezeken a településeken). A legaktívabb falvakban 30 százalék feletti már most a részvétel (Maglóca, Rábasebes és Cakóháza tartozik ide).

Győrben a szavazásra jogosultak 12,03, Sopronban 13,65, Mosonmagyaróváron 11,03, Csornán 12,99, Kapuváron 13,79 százaléka szavazott 11 óráig. Jánossomorján a részvételi arány 8,08 százalék.

9 órakor 5,05 százalékon a megye

Győr-Moson-Sopron megyében a szavazásra jogosultak 5,05 százaléka jelent meg a szavazókörökben - derül ki a valasztas.hu adataiból.

A 2 százalékot sem érte el 9 óráig a részvételi arány Szakonyban, Jobaházán, Bezin, Győrsövényházon és Szilban.

Tíz százalék feletti viszont a részvételi kedv a következő településeken: Csér, Vének, Rábaszentmiklós, Gyalóka, Románd, Ebergőc, Bakonygyirót, Maglóca, Völcsej, Fenyőfő, Rábasebes, Vadosfa és Cakóháza.

A megye nagyobb városai közül Győrben 4,76, Sopronban 6,27, Mosonmagyaróváron 5,17, Kapuváron 6,82, Csornán 6,67, Jánossomorján 4,98 százalékos a részvétel a 9 órai adatok alapján.

Reggel 7-kor 0,85 százalékos a részvétel Győr-Moson-Sopron megyében

A valasztas.hu adatai szerint a választás első órájában Győr-Moson-Sopron megyében a választásra jogosultak 0,85 százaléka jelent meg a szavazókörökben. Nem volt még szavazni hétig senki sem a következő településeken: Cakóháza, Csér, Ebergőc, Gyalóka, Maglóca, Mérges, Mosonudvar, Páli, Pinnye, Potyond, Sopronnémeti, Vásárosfalu és Zsebeháza. 2 százalék feletti a részvételi arány eddig Rábaszentandráson, Bakonypéterden, Tárnokrétin, Rábaszentmiklóson, Pásztoriban, Rábasebesen, Romándon, Csikvándon és Rábcakapiban. Vadosfán pedig még ennél is magasabb a részvételi arány, 10,17 százalékos.

Hasznos tudnivalók a május 25-i EP-képviselők választásához

Vasárnap a megyében 451 szavazókör nyit ki reggel 6 órakor. A választópolgárok a szavazás helyét és idejét tartalmazó értesítőn szereplő szavazókörben adhatják le szavazatukat.

Magyarországon az EP tagjainak választásán választójogát gyakorolhatja:
- minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni,

- az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.

A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát.

A mozgásában gátolt választópolgár mozgóurna iránti kérelmet a szavazás napján 15 óráig ahhoz a szavazatszámláló bizottsághoz juttathatja el, melynek szavazóköri névjegyzékén szerepel. A mozgóurna iránti kérelmet meg kell indokolni, tehát az a választópolgár nyújthat be igényt, aki mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt.

Így népszerűsítették a választást 1999-ben - még több fotó itt >>

Mit kell vinnünk magunkkal a szavazáshoz?
Az EP tagjainak választásán nemcsak a magyar állampolgárok, hanem az Európai Unió többi tagállamának Magyarországon élő, névjegyékbe vett állampolgárai is szavazhatnak.
A választópolgárnak a személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (személyi számát) kell igazolnia a szavazáskor. Erre a következő, a magyar hatóságok - vagy nem magyar állampolgárságú választópolgár esetében más uniós tagállam - által kiállított érvényes igazolványok alkalmasak.

Személyazonosság igazolására, magyar állampolgárságú választópolgár esetén:
- magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány,
- magyar hatóság által kiállított régi típusú, könyvecske formájú személyazonosító   igazolvány,
- magyar hatóság által kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvány,
- magyar hatóság által kiállított vezetői engedély,
- magyar hatóság által kiállított útlevél,
- magyar hatóság által kiállított ideiglenes útlevél.

Nem magyar állampolgárságú választópolgár esetén:
- más uniós tagállam által kiállított személyazonosító igazolvány,
- más uniós tagállam által kiállított útlevél.

Lakcím igazolására:
- lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya),
- lakcímet igazoló átvételi elismervény,
- régi, könyvecske alakú személyazonosító igazolvány, ha tartalmazza a lakcímet.

Személyi azonosító igazolására:
- személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány (lakcímigazolvány hátoldala),
- hatósági bizonyítvány, illetőleg igazolás a személyi azonosító jelről.

A szavazás módja
A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével. Az, aki testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt önállóan nem tudja kitölteni a szavazólapot, ehhez általa választott segítőt vehet igénybe. Ha az olvasni nem tudó, vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt nem tud vagy nem akar megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

A választópolgár egy szavazólapot kap, melyen a listát állító jelölő szervezetek szerepelnek.

Érvényesen szavazni a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x) lehet.

Kampánycsend az EP tagjainak választása napján nem lesz.

Az EP tagjai választásának előkészítése során minden településen választási információs szolgálat keretében a helyi választási irodák jogi, informatikai és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekben az érdeklődő választópolgárok számára segítséget nyújtanak.

Közvélemény-kutatás a 2014. évi európai választásokról – legfrissebb előrejelzés

A május 25-ei európai parlamenti választásra készülő szavazólapok mintapéldánya a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2014. május 7-én.MTI Fotó: Máthé Zoltán

EP választás 2014. május 25. - Amit tudni kell

Az Európai Unió országaiban 2014. május 22. és 25. között választják meg az Európai Parlament új tagjait a következő öt évre. Magyarország 21 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező testületbe. A lényeges tudnivalókat szedtük össze.

Körülbelül 400 millió választásra jogosult európai uniós állampolgár adhatja le a szavazatát a 28 uniós tagállamban vasárnap estig, hogy megválasszák az Európai Parlament 751 tagját, majd ennek függvényében, a következő hónapokban az Európai Unió intézményrendszerének teljes vezetése megújul.

Az idei a nyolcadik EP-választás 1979 óta, amikor az európai polgárok először választhattak maguknak közvetlenül képviselőket a strasbourgi közösségi parlamentbe. Az EP feladatai és jogkörei az évtizedek folyamán jelentősen kibővültek, ám a választási hajlandóság, a részvétel ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent. Az Európai Parlament arra igyekszik helyezni a hangsúlyt, hogy ez a választás most más, most minden eddiginél nagyobb a tét.

Ez önmagában azért is így van, mert a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsával gyakorlatilag azonos jogalkotói szintre emelte a világ egyetlen olyan nemzetközi képviselőtestületét, amelynek tagjait közvetlenül választják. A korábban együttdöntésnek nevezett jogalkotási eljárást formálisan immár rendes jogalkotási eljárásnak hívják, és az uniós jog túlnyomó többsége ilyen eljárásban születik. A bizottság javaslatot tesz, majd a tanács és a parlament is megalkotja a maga által elfogadhatónak vélt változatot, és addig nem születhet meg a jogszabály, míg dűlőre nem jutnak egymással. A tanács és az EP egyetértése, megállapodása, kompromisszuma nélkül gyakorlatilag nem lehet uniós jogot alkotni, vagyis az EP lényegében megkerülhetetlen lett ebben a tekintetben.
Másrészt a Lisszaboni Szerződés értelmében az EP már nem csak jóváhagyja az uniós állam- és kormányfők döntését, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Tanács a jelöltet nevezi meg, a bizottság következő elnökét már az EP választja.

Az új parlament és az új bizottsági elnök megválasztását követően az Európai Tanács és az Európai Külügyi Szolgálat élére is új ember kerül, a személyek kiválasztásában pedig az is szerepet játszik, hogy a jelölt melyik országból, Északról, Délről, esetleg a 2004 előtti "régi" vagy a 2004 után csatlakozott "új" országból származik, melyik párthoz tartozik és milyen nemű. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor az EP megválasztja a bizottság elnökét, és éppen ezért ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.

Elsőként, csütörtökön Hollandia és az Egyesült Királyság választópolgárai járulhattak az urnákhoz, előbbiben 26, utóbbiban 73 mandátum sorsa dől el, bejutási küszöb egyik országban sincs.

A cseheknek pénteken és szombaton is lehetőségük lesz szavazni, hogy ki legyen az a 21 politikus, akiket Csehország küldhet az EP-be. Erre azoknak a pártoknak lesz lehetőségük, akik a voksok minimum 5 százalékát meg tudják szerezni. Pénteken választanak az írek is, akiknek 11 képviselőjük lesz Strasbourgban, és ahol Nagy-Britanniához hasonlóan szintén nincs bejutási küszöb.

Szombaton Lettország és Szlovákia lakói valamint a máltaiak járulhatnak az urnákhoz. Lettországban nyolc mandátum sorsa a tét, a bejutási küszöb pedig négy százalékos. Máltán ilyen küszöb nincs, és hat mandátum sorsa dől el. Szlovákiának 13 képviselője lesz, és a voksok legalább huszada kell a bejutáshoz.

A legtöbb országban vasárnap tartják a választást, ráadásul van, ahol kötelező is szavazni; Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban ez a helyzet. A belgák és a görögök 21-21, a ciprusiak és a luxemburgiak 6-6 mandátumról döntenek. Ciprus az egyetlen ország, ahol a voksok 1,8 százalékát kell megszerezni a bejutáshoz. A görögöknél 3 százalék a küszöb, Belgiumban és Luxemburgban pedig nincs.

Ezeken kívül Magyarország mellett vasárnap választ Ausztria, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország is. A legtöbb mandátummal, 96-tal a legnagyobb népességű Németország rendelkezik. Ausztria 18, Bulgária, 17, Horvátország 11, Dánia 13, Észtország 6, Finnország 13, Franciaország 74, Olaszország 73, Litvánia 11, Lengyelország 51, Portugália 21, Románia 32, Szlovénia 8, Spanyolország 54, Svédország pedig 20 képviselői helyről dönt.

A tagállamok felében van bejutási küszöb. Kilenc országban, a horvátoknál, a cseheknél, a szlovákoknál, a franciáknál, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában öt százalékos. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a voksok minimum 4 százalékát kell megszerezni, a görögöknél hármat, Cipruson pedig a szavazatok 1,8 százaléka kell az EP-be jutáshoz.