A bitcointól a PET-palack hasznosításig a nemzeti kiválósági programban Győrben

Alap és mesterszakos hallgatók, doktoranduszok és doktorjelöltek mutatták be eredményeiket, akik számos díjat, többféle ösztöndíjat nyertek el, versenyeken szerepeltek eredményesen a korábbiakban is. A csillagászati képek háromdimenzióssá tételétől az önvezető autók gépi látásán és a PET-palackok építőipari hasznosíthatóságán át a nehezen felbomló gyógynövényhulladékok komposztálásáig, a bitcoin és más kriptovaluták jogi vetületéig a legváltozatosabb kutatási témák kerültek terítékre.

Köszöntőjében Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, a bíráló bizottság elnöke elmondta, hogy hatvanöt érvényes széchenyis pályázat érkezett be az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett programra, és huszonöten nyerték el az ösztöndíjat. Nyolc alap-és mesterképzésben részt vevő hallgató, nyolc doktorandusz, nyolc doktorjelölt, és egy MTA Bólyai-pályázat nyertes kutató van az ÚNKP-ösztöndíjasok között. Aki bekerült, egy szellemei elithez tartozhat. „Önök jelenthetik a tudományos utánpótlást, a jövő professzoraivá válhatnak. Legyenek büszkék arra, hogy itt vannak, legyenek büszkék az egyetemükre, a közösségükre, a városukra" – mondta a professzor.

Nagy Felicián újszerű, innovatív módszerekről beszélt a csillagászati megfigyelésekben. Fotó: Májer Csaba József

3D csillagászati képek, ragasztott fa, robotikus gyártócellák, helyi népszavazások

Nagy Felicián műszaki menedzser szakos hallgató (témavezetője Dr. Horváth András) a csillagászati képek rögzítésével, és azok háromdimenzióssá tételével foglalkozik. Az asztronómia már régóta érdekli, óvodás korától törekszik a világegyetem megismerésére. Családi házuk kertjében középiskolásként három év alatt megépített, és berendezett egy okosotthonként is működő csillagvizsgáló épületet. A 3D-ben létrehozott csillagászati képeket különböző eszközökön teszi valós időben elérhetővé, szeretné a mesterséges intelligenciát bekapcsolni kutatásaiba, és már együttműködhetett a Magyar Tudományos Akadémiával is.

Piltman Gábor építőmérnök hallgató (témavezetője Dr. Bukovics Ádám) ragasztott faszerkezetek alkalmazását kutatja az építőiparban. Az egyetem előtt ácsnak tanult, és versenyzett is a szakmájában. Ma már fogyóban van az alapanyag, ugyanakkor az elvárások folyamatosan nőnek a fa felhasználásával kapcsolatban. Ebben segítenek a rétegelt, ragasztott faszerkezetek. Érdekesség, hogy a ragasztott kötésnek mindig erősebbnek kell lennie, mint magának a fának. Üveg- és szénszállal is kombinálják már a szerkezeteket, így a teherbírásuk is növekedhet, és utólagos beépítésre is alkalmassá válnak.

Papp Ádám mérnök-informatikus hallgató (témavezetője Dr. Hegyháti Máté) „Ipari robotkarok ütemezése kombinatorikus eszközökkel" címmel tartott előadást. Az ipar 4.0 korában egyre nagyobb szerepet kap az automatizálás, a robotika, azon belül az anyagmozgatás. Ádám bemutatta a robotikus gyártócellák működését, a ciklikus ütemezés, az S-gráf módszertan részleteit, és ismertette teszteredményeit.

A bíráló bizottság: Dr. Kovács Attila József, Dr. Lakatos István, Prof. Dr. Rechnitzer János, Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta - Fotó: Májer Csaba József

Radics Katalin Adél joghallgató (témavezetője Dr. Erdős Csaba) „Referendum locale – a helyi népszavazások gyakorlata és kihívásai" című előadásában elmondta, hogy az elmúlt években nagyon csekély volt a helyi népszavazások száma, holott közvetlen hatalomgyakorlást jelentenek regionális vagy helyi szinten, beleszólási jogot adva a helyi közügyekbe. Feltárta, hogy nem egységes a gyakorlat, és az eljárásrend sem működik hatékonyan. Nem egyértelmű például, hogy mennyi aláírás szükséges pontosan a helyi népszavazás elrendeléséhez. Ezek után nem meglepő, hogy évente jellemzően mindössze 2-3 referendumot tartanak csupán, és a kezdeményezők sokszor nem tudnak eljutni a megvalósítás fázisáig. Katalin konkrét javaslatokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy a helyi népszavazás intézménye hatékonyabban érvényesülhessen.

Alternatív vitarendezés, habszerkezetek és nemzetközi szerződések

Szépvölgyi Enikő joghallgató (témavezetője Dr. Glavanits Judit) a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezését vizsgálva felvázolta, hogy milyen lehetőségekkel élhetnek az érintettek. Az alternatív út számos előnnyel járhat. Rámutatott, hogy Magyországon is az online vitarendezés felé kellene elmozdulni, és mindez akár a hagyományos vásárlásokra is kiterjedhetne. Javasolta, hogy több, már meglévő alternatív vitarendezési fórumot kapcsoljanak be az online vitarendezésbe.

Szabó Veronika Anna gépészmérnök hallgató (témavezetője Dr. Dogossy Gábor) a nagy mennyiségű PET-palack újrahasznosítási lehetőségeit kutatja. Ennek érdekében egyféle habszerkezetet készít, amibe ütésállóság- és láncnövelő mesterkeverék, valamint égésgátló szer is kerül. Később az építőiparban szigetelési egységként, például egy szendvicsszerkezet határolóelemeként szeretné hasznosítani a fejlesztések eredményét, és nagy hangsúlyt fektet az égéssel szembeni ellenállóság javítására. Évente 600 milliárd PET-palack lepi el a világot, ezért is nagyon fontos Veronika kutatása.

Takó Dalma joghallgató (témavezetője Dr. Kecskés Gábor) a nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások és értelmező nyilatkozatok kérdéskörét vizsgálja. A többoldalú nemzetközi

szerződésekkel foglalkozik, ennek keretében áttekintette a hazai vonatkozásokat is. Munkája középpontjában a Nemzetközi Jogi Bizottság tevékenysége áll. Kitért a Szafarov-ügy, az elhíresült baltás gyilkosság ide vonatkozó tanulságaira. Mint ismert, hazaszállítását követelően Azerbajdzsánban nemcsak kegyelmet adtak a gyilkosnak, hanem hősként ünnepelték.

3D virtuális terek, kriptovaluták és kapszula hálózatok

Berki Borbála PhD hallgató (témavezetője Dr. Baranyi Péter) a kognitív jellemzőket, elsősorban a téri képességet elemzi a 3D virtuális terek hatékonyságának hátterében. Borbála úgynevezett desktop VR-ral, asztali virtuális valósággal foglalkozik a MaxWhere platformon keresztül, és vizsgálatai alapján jószívvel ajánlja a szoftver használatát az oktatásban.

Király Péter Bálint PhD hallgató (témavezetője Dr. Pardavi László) a bitcoin és más kriprovaluták jogi kérdéseivel foglalkozik. Így például azzal, hogyan lehetne jogilag besorolni: pénzként, értékpapírként, vagy esetleg áruként a kriptovalutákat, de nem egységes a megítélés. Ausztriában árunak, Horvátországban virtuális valutának, Szingapúrban szolgáltatásnak tekintik, de az is előfordul, hogy még egy adott országon belül működő hatóságok is különböző módon értelmezik a kriptovaluták szerepét. Például az USÁ-n belül az egyik hatóság árunak tekinti, míg egy másik értékpapírként tekint rá. Megállapítása szerint a kriptovaluták jogi értelemben semmi esetre sem minősülhetnek törvényes fizetőeszköznek. Befektetésnek, értékpapírnak, és ugyanígy árunak sem tekinthetjük egységesen őket. A virtuális valuta irányt azonban lehetségesnek tartja.

Hollósi János PhD hallgató (témavezetője Dr. Ballagi Áron) , az önvezető járművek gépi látását kutatja, és eredményeit a gyakorlatban is alkalmazni tudja, hiszen a SZEnergy team Eco-marathon versenyeken induló autójának önvezető funkcióit fejleszti. A gépi látáshoz kamerákat és mesterséges neurális hálókat használ. Ugyanakkor a neurális hálózatok zajterheléssel, ideálistól távoli mintákkal,

geometriai transzformációkkal megtéveszthetők. Az ilyen hibák kiküszöbölését, a felismerés hatékonyságát javítják az az általa vizsgált úgynevezett kapszula hálózatok.

Gyógynövényhulladékok, munkavállalói magánszféra, ÜHG, zsidó-keresztény értékorientáció

Greff Babett PhD hallgató (témavezetője Dr. Szigeti Jenő) extrahált, vagyis a hatóanyagok kivonása után megmaradó gyógynövényhulladékok komposztálási lehetőségeit vizsgálja, amihez különféle adaglékanyagokat, komposztálást gyorsító készítményeket használt. Azért fontos ez az unikális kutatás, mert a feldolgozás során szerte a világban nagy mennyiségben képződő gyógynövényhulladék nehezen komposztálható. Babett ennek hatékonyabbá tétele érdekében egy új adalékanyag kifejlesztésébe is belekezdett.

Dr. Wellmann Barna Bence PhD hallgató (konzulense Dr. Ferencz Jácint) a munkavállalói magánszférát kutatja. Megvilágította például azt a szabályozást, hogy a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközt a munkavállaló eltérő megállapodás hiányában kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.

Kulmány István Mihály PhD hallgató (témavezetője Dr. Milics Gábor) azt vizsgálja, hogyan lehet a bioeconomy-bioüzemanyagok termesztése és feldolgozás során keletkező ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátást csökkenteni a precíziós gazdálkodás segítségével a kukorica-alapú bioetanol előállítás során. Megállapította, hogy ilyen szempontból a takarmánybab és a borsó alkalmazása a vetésforgóban, a monokultúrás kukoricatermelés feltörésében kedvezőbb, mint a szójáé.

Balassa Bernadett doktorjelölt (témavezetője Dr. Somogyi Ferenc) a zsidó-keresztény értékorientációt kutatja Közép- és Kelet-Európában. A korábbi fázisban tizenhárom országban vizsgálta az összefüggéseket a vallási és a gazdasági mutatók között, emellett öt egyházi személyiséggel készített mélyinterjút. Az újabb kutatási szakaszban a mélyinterjúkat cégvezetőkkel készítette el azzal kapcsolatban, mennyire befolyásolja hitük, értékorientációjuk a vállalkozásukat. Átélnek-e konfliktusokat a hitükből és az üzleti élet logikájából fakadóan? Érdekesség, hogy szinte minden interjúban szóba került a korrupció és az alacsony munkamorál problémája. Ugyanakkor az egyik interjúalany arra figyelmeztetett, hogy nem szabad úgy kizsigerelni a munkavállalókat a munkahelyen, hogy otthon már használhatatlanok legyenek. Ez a vállalatvezetők és a menedzsmentek felelőssége.

Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta a bíráló bizottság nevében összefoglalóként elmondta, hogy számítanak a résztvevőkre, mint a kutatói, oktatói, felsőoktatási utánpótlás megtestesítőire. A széchenyis ÚNKP-ösztöndíjasok bemutatkozása a héten folytatódik.