Hatástalanok lehetnek az antibiotikumok

– Sok országban – köztük nyugat-európai országokban – több antibiotikumot vény nélkül lehet kapni. A felmérések szerint az így megvásárolt szereket 10-ből 9 esetben indokolatlanul szedik a betegek, az ugyanis nem gyógyítja meg az adott betegséget – állítja Dr. Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet magyarországi irodavezetője.

Éppen ezért fontos, hogy elérjük: mindenhol vénykötelessé váljanak ezek a készítmények. Magyarországon szerencsére nem lehet recept nélkül antibiotikumokat kapni, ugyanakkor idehaza is problémát jelent, hogy a betegek sokszor nem az előírás szerint szedik ezeket a gyógyszereket – teszi hozzá a szakember.

– Az elmúlt 10-15 év során szerencsére egyre kevesebben jöttek úgy a rendelőbe, hogy a problémájára antibiotikumot akar szedni. Ha mégis, akkor igyekszünk erről lebeszélni, illetve vizsgálatok alapján eldönteni, hogy valóban szükség van-e ilyen készítmény szedésére – osztja meg tapasztalatait Dr. Farkas Mária háziorvos.

Antibiotikummal vagy nélküle? Nagy dilemma.

Nem megyünk táppénzre

Számos esetben elkerülhető lenne egy-egy antibiotikum felírása, ám a tapasztalatok szerint nem szívesen veszünk ki betegszabadságot. - Sokszor elég csak C-vitaminnal, teakúrával, pihenéssel segíteni a gyógyulást, a betegséget az immunrendszerünk egy-két héten belül képes lenne teljesen legyőzni.

Az emberek viszont nem szívesen íratják ki magukat táppénzre, féltik az állásukat

– árulja el Dr. Farkas Mária.

Bartolomeo Goiso 1893-ban és 1896-ban publikált egy-egy cikket a Penicillium penészgombából kinyert mikofenolsav lépfenebacilus növekedését gátló hatásáról, de az írásainak nem volt különösebb visszhangja. A világ végül az Alexander Fleming által 1928-ban felfedezett penicillin védőoltásra kapta fel a fejét, amit hamarosan már nemcsak a katonák, de a lakosság is megkaphatott. Az azóta eltelt évtizedekben egyre több antibiotikum jelent meg a piacon, a bevezetés után mintegy 80 évvel azonban ma már ott tartunk, hogy ezek túlzott alkalmazása miatt a jövőben egyes baktériumok ellen már nem lesz hatékony antibiotikum.

Hatalmas többletköltséget jelent

A WHO nemrég publikált jelentése szerint az európai országokban 40 százalékra tehető azoknak az aránya, akik tévesen azt hiszik, hogy az antibiotikumok segítenek a megfázás és az influenza legyőzésében. Ennek a túlzott használatnak köszönhetően azonban ma már sok olyan baktériumfajta létezik, amelyik multirezisztens, vagyis többféle antibiotikumnak is ellenáll. A felmérés szerint évente mintegy 25.000 beteg hal meg az Európai Unióban az ilyen kórokozók által okozott fertőzésekben, ráadásul ezek a megbetegedések jelentős, 1,5 milliárd eurós egészségügyi többletköltséget jelentenek: nő az ápolási idő, csökken a gyógyulási arány, vagyis összességében nő az egészségügyi ellátás költsége. Hozzávetőlegesen: ez az összeg több mint hatszorosa a Szegeden épülő ELI lézeres kutatóközpont teljes költségvetésének.

Az antibiotikumok terén az elmúlt 25 évben nem történt komolyabb fejlesztés, a WHO cselekvési tervével ezért arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy egyre nagyobb szükség lenne az ilyen irányú kutatásokra. –

Egyre több az ellenálló baktérium, és a jobbnál jobb antibiotikumok is egyre kevésbé hatásosak.

Az orvosok találkoztak már így módosult TBC, coli, és klebsiella baktériumokkal is – hangsúlyozza Dr. Pusztai Zsófia.

Mire figyeljünk, ha szedjük?

Ha már felírják az antibiotikumot, fontos, hogy tartsuk be az orvos utasításait, a gyógyszert pedig valóban addig szedjük, amíg azt előírták. – Ha megszakad a kúra, nő a multirezisztens baktériumok kialakulásának veszélye. Az sem tanácsos, ha a gyógyszert egy későbbi időpontban magunktól kezdjük el szedni, hiszen lehet, hogy arra a betegségre nem is hatásos a szer. Emellett egy

nagyon fontos szabály, hogy az antibiotikumok mellé szedjünk probiotikumot,

a gyógyszer ugyanis nemcsak a kórokozókat, hanem például a bélflórát is kiirtja, ami kellemetlen hasi panaszokkal, hasmenéssel jár – hívja fel a figyelmet Dr. Farkas Mária.

A probiotikummal a szervezet immunrendszerét is erősítjük, hiszen maga a bélrendszer is egy immunszerv, ami jelentős szerepet játszik a fertőzések kivédésében. Az esetlegesen megmaradt gyógyszert vigyük vissza a gyógyszertárba, ahol szakszerűen tudják majd megsemmisíteni, semmiképp se dobjuk a szemétbe, vagy a WC-be, mert feloldódva a földben élő baktériumok is felvehetik a hatóanyagokat, ami szintén káros következményekkel járhat.