Kisalföld logö

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 33°C Még több cikk.

Heinz Linge: Hitler inasa voltam

1945. április 30-át írtunk, délután 3 óra 45 perc volt. Tíz év telt el azóta, hogy Hitler szolgálatába álltam. Egy egész világ választotta el egymástól azt a férfit, akinek haláláig hű szolgája voltam, és azt a férfit, akinek a holttestét takaróba csomagoltam, leöntöttem benzinnel és meggyújtottam.
Ezzel a férfival 1934 nyarán találkoztam. Nagy hatást tett rám: rendkívül karizmatikus volt. Az a férfi, akit a Vörös Hadsereg által megszállt Berlinben felgyújtottam, egy megtört öregember volt. Elveszítette minden erejét.

Brémában születtem 1913-ban. Korábban kőművesként dolgoztam, aztán 1933-ban beléptem a Waffen-SS-be. Nem érdekelt a politika, de egy évvel később tucatnyi bajtársammal Berghofba vezényeltek bennünket - ez volt a főhadiszállása, az a hely, ahol a második világháború előtt a legtöbb időt töltötte. Egy évvel később kiválasztottak Hitler szolgálatára, és 1939-ben, nem sokkal a háború kitörése után a személyi szolgája lettem. Akkor, amikor milliók vágytak arra, hogy Hitler közelében lehessenek.

Az én dolgom volt kiválogatni a reggeli lapokat és az első külföldi jelentéseket - ezeket a hálószobája előtt álló székre kellett tennem. 11-kor kellett felébresztenem. Amikor Hitler felébredt, átfutotta a postát és ágyában olvasgatott. Az ágy mellett egy asztal állt könyvekkel, újságokkal, a szemüvegével és egy csomag színes ceruzával. Én voltam a felelős azért, hogy ellássam írószerekkel és hogy mindig kéznél legyen a szemüvege (amit soha nem viselt a nagy nyilvánosság előtt, mert úgy vélte: a gyengeség jele). Amikor befejezte a reggeli olvasást, Hitler mindig ugyanazt a napi rutint követte. Megborotválkozott, levette fehér pizsamáját, lerakta az ágyára, megfürdött, és felvette a ruhát, amit kikészítettem neki.

Heinz Linge hűsége Hitler haláláig tartott. Ő volt a kiváltságos, aki a Führer megközelebbi társasága lehetett. Fotó: TopFoto
Heinz Linge hűsége Hitler haláláig tartott. Ő volt a kiváltságos,
aki a Führer legközelebbi társasága lehetett. Fotó: TopFoto

Mindig egyedül öltözködött, ebben nem volt szüksége a segítségemre. Viszont ott kellett állnom mellette egy stopperórával. Amikor elkiáltotta magát, hogy rajta, elindítottam az órát és megkezdődött a futam. Minél hamarabb felöltözött, annál jobban érezte magát. Majd csukott szemmel állt a tükör előtt: a nyakkendő kötésénél kért tőlem segítséget, amelyet szintén rekord időn belül kellett megkötnöm. Ő számolta a másodperceket, és amint befejeztem, kinyitotta a szemét és ellenőrizte magát a tükörben. A fodrásznak és a borbélynak szintén futólépésben kellett dolgoznia.

Hitler hajviselete - oldalt elválasztva - és bajusza karakterisztikus volt. Nagyon sok ember tetszését kivívta. Ő tudta ezt, és büszke volt a hajára és bajuszára is. Ha a fodrász és a borbély nem végzett tökéletes munkát, az rányomta a bélyegét Hitler hangulatára, és ezt jó volt észben tartanunk.

Gyakran nehéz volt megérteni őt. Egyrészt még az egyáltalán nem fontos dolgokkal is alaposan foglalkozott, másrészt azonban bizonyos dolgokban túlzó, illetve érzéketlen volt. Atyai szeretettel fordult egy titkárnőhöz, akinek amputálták a lábát, de jéghideggé vált, ha olyan parancsot adott, amivel ezreket küldött halálba.

Linge 1980-ban halt meg.
Linge 1980-ban halt meg.

Mivel Hitler későn kelő volt, rendszeresen előfordult, hogy az ebédet későn tálalták. Az ebéden legalább egy tucat vendég vett részt. Az ebédet soha nem szolgálták fel 2 óra 30 perc előtt, ami gyakran azzal járt, hogy vendégei még út közben csillapították éhségüket. Hitler ebédjét langyosan kellett felszolgálni, mivel hangszálműtéten esett át - egy gáztámadásban sebesült meg az első világháborúban. A meleg ételre érzékeny volt. Az étrendje egyszerű volt: burgonya és zöldségek, ragu hús nélkül és gyümölcs. Hitler alkalmanként sört is ivott, ha toastot szolgáltak fel. Nagyon szigorúan vette, hogy vegetáriánus és nem dohányzik, de nem tagadta meg magától az alkoholt. Mindamellett a részegséget visszataszítónak tartotta, és 1943-ban fel is hagyott a sörözéssel - amikor elkezdett sörpocakot növeszteni. Azt gondolta: a német nép nem szeretne kövér kancellárt magának. A vacsora az ebédhez képest elenyésző mennyiségű volt, és csupán néhány vendég volt jelen. Kilenckor kezdődött. Természetesen a menü a vacsora alkalmával is hústalan volt, mert Hitler meggyőződése az volt hogy "az emberiség fejlődésében a legkatasztrofálisabb az a nap volt, amikor az ember legelőször készített magának húst". Azt gondolta, a húsevés természetellenes, és lerövidíti az ember életét. Úgy hitte: ha az emberek nem ennének húst, legalább 150-180 évig élnének.

Ezen nézetei természetesen felbőszítették belgyógyász orvosát, aki próbálta rábeszélni, hogy változtasson az étrendjén, aludjon rendesen és sportoljon is. Hitler egyszer elmondta nekem, hogy az első világháború vége óta gyomorpanaszai vannak. Az alatt a tíz év alatt, amit vele töltöttem, állandóan és folyamatosan az egészsége miatt aggódott, és elég korán elkezdődött a fizikai hanyatlása.

1942 végén, amikor a sztálingrádi csata fenyegető végéhez közeledett, a bal keze elkezdett remegni. Nagyon nagy figyelmet fordított arra, hogy mindezt leplezze, és úgy rejtette el mások szeme elől fogyatékosságát, hogy karját a teste mellé szorította, vagy a jobb kezével megfogta a balt. Aztán 1943-ban egy éjszaka alatt megöregedett.

Szövetséges katonák Hitler berlini bunkere előtt. Fotó: Pix Features
Szövetséges katonák Hitler berlini bunkere előtt. Itt találtak rá a Führer holttestére.
Fotó: Pix Features

1944 végére mozgása lelassult, hajlottan járt. Ha le akart ülni, alá kellett tolni a széket. Egyre jobban elhatalmasodó fizikai hanyatlása miatt gondolnia kellett arra, hogy megpróbálnak merényletet elkövetni ellene. Emiatt új szokásokat vett fel. Az épület hátsó bejáratát használta. Az ellene elkövetett számos merénylet közül csupán néhány került nyilvánosságra. Néhány alkalommal hajszál híján maradt csak életben. Az étellel nagyon elővigyázatos volt, például kitiltotta a főhadiszállásról a külföldről származó élelmiszert, és a vizét naponta bevizsgálták, nem mérgező-e. A háború után azt rebesgették: Hitler annyira tartott attól, hogy meggyilkolják, hogy még az ablakokat is lesötétítette, ha vonattal utazott. Azonban nem csak a merénylettől való félelem volt az elsötétítés oka: a szeme nem bírta a napfényt. Hitler szerencsésnek hitte magát, és az is volt. Csak egyetlen egyszer sebesítette meg egy bomba, 1944. július 20-án. Több mint kétszáz szilánkot távolítottak el a lábából, az egyenruhája cafatokban lógott, a haja pedig megperzselődött. Mindezek ellenére nyugodt maradt. Az orvos megállapította: a pulzusa szinte soha nem ver a normálisnál gyorsabban.

Hat hónappal később, decemberben a hangulat megváltozott Berghofban. Minden reményünk elszállt azzal kapcsolatban, hogy a háború elmozdul erről az istenverte holtpontról. A nyugati fronton aratott győzelem nem vezetett sehová. Hitler egyre többet beszélt a múltról. Az egészsége és mentális képességei egyaránt megromlottak. Kezdett nem bízni az őt körülvevő emberekben. Azokban a napokban minden addiginál figyelmesebb és szolgálatkészebb voltam a Führerrel, aki vakon megbízott bennem. Ezt tudtam. Egyszer azt mondta: Linge, amikor maga mellettem ül vagy áll, sokkal nagyobb biztonságban érzem magam, mint amikor az Obergruppenfuhrerek (az SS-ben a legmagasabb katonai rendfokozat) vesznek körül. A szolgálatában töltött idő alatt Berghofban szemtanúja voltam annak, hogy ő és Eva hogyan élnek, mint férj és feleség. Négy helyiséget tartottak fent maguknak: két hálószobát és két fürdőszobát. A szobák egymásba nyíltak. Hitler szinte minden napot a dolgozószobájában fejezett be Eva Braun társaságában. Eva egy csésze teát ivott, Hitler pedig bort. Mint ahogyan minden feleség, Eva hatással volt a férjére. Senki sem került nála közelebbi kapcsolatba Hitlerrel. Ez még akkor is elmondható, ha Eva nagyon figyelt arra, hogy ne bizalmaskodjon a nyilvánosság előtt a Führerrel. Úgy gondolta, az ő feladata az, hogy hűen szolgálja a német népet, és azt hitte: ha kiderülne, hogy intim kapcsolatot tart fent a Führerrel, az emberek elveszítenék a vezérbe vetett hitüket.

Eva Braun a közös öngyilkosságuk előtti napon ment férjhez Hitlerhez.
Eva Braun a közös öngyilkosságuk előtti
napon ment férjhez Hitlerhez.

Két nappal azután, hogy Hitler elmondta nekem: kettős öngyilkosságot tervez, kifejezte Eva Braun iránti elkötelezettségét azzal, hogy feleségül vette. Ez volt az, amiről Eva Braun tíz éven át álmodozott, de végül is csak egy steril, csalódást okozó esemény volt. Eva arca mégis sugárzott, amikor Frau Hitlerként említették, mint Hitler feleségét. Amikor másnap felébredt, az volt élete első és utolsó napja feleségként. Hitler egész éjjel felöltözve feküdt az ágyában. Ébren volt. Az ebédnél monológot intézett a jövőről a vendégeknek, majd ő és Eva elköszöntek. Háromnegyed négykor kértem, hogy adja ki utolsó parancsait. Szokatlanul nyugodt és halk hangon - mintha csak arra kérne, hogy hozzak be a kertből valamit - azt mondta: 'Linge, most főbe fogom lőni magam. Tudja, mit kell tennie."

Tisztelegtem, ő tett két vagy három fáradt lépést felém és a hitleri köszöntésre emelte a kezét - utoljára életében. Megfordultam, becsuktam az ajtót magam mögött és a bunker kijáratához mentem. A szovjetek által kilőtt bombák kakofóniájában még hallottam, hogy dörren egy pisztoly. Hitler élete befejeződött. És az enyém sem lesz már többé ugyanaz.

Olvasóink írták

  • 1. kahane1 2009. augusztus 10. 17:03
    „a Waffen SS untersturmfuhrer Heinz Linge nem Hitler Inasa volt hanem a Testore!!!
    ennyit illene tudni!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szenzáció! Emlékmű a Marson? - fotókkal

Újabb érdekes kép került nyilvánosságra az űrkutatás világából. A fotó alapján úgy tűnik, a Marson… Tovább olvasom