Kisalföld logö

2018. 07. 16. hétfő - Valter 17°C | 28°C Még több cikk.

A neandervölgyi ember rejtélyes eltűnése

Keveset sikerült eddig megfejteni a neandervölgyi embert (Homo neanderthalensis) övező számtalan rejtélyből, köztük kihalása okairól.
A Homo neanderthalensis maradványait először 1856-ban fedezték fel Németországban, s ma már ismert, hogy genomja (a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információja) 99,5 százalékban azonos a modern emberével. Hamarosan arra is fény derülhet, hogy kereszteződött-e a Homo neanderthalensis a Homo sapiensszel - olvasható a Live Science (http://livescience.com).

Robusztus csontvázuk volt, s hozzánk képest rövid végtagokkal rendelkeztek, inkább birkózóra hasonlítottak, míg a Homo sapiens hosszútávfutóra hajaz.

Feltehetően kevésbé brutálisak lehettek, mint szokás őket ábrázolni, s távolról sem voltak ostobák: agytérfogatuk legalább akkora volt, mint a modern emberé. Használták a tüzet, ügyes szerszámkészítők voltak, társadalmilag összetett csoportokban éltek, s megadták a végtisztességet halottaiknak. Egy súlyosan fogyatékos neandervölgyi férfi csontvázának felfedezése arról tanúskodik, hogy gondoskodtak a betegekről és elesettekről.

"Sokkal közelebbi rokonsággal álltak velünk, mint bármilyen jelenkori főemlős" - hangsúlyozta Katarina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa, aki a neandervölgyi ember kihalásának rejtélyét próbálja kibogozni.

A neandervölgyi ember körülbelül harmincezer évvel ezelőtt tűnt el, de lehet, hogy kisebb csoportjaik egészen 24 ezer évvel ezelőttig fennmaradtak. A tudósok már hosszú ideje gondolkodnak azon, hogy mi lehetett kihalásuk legfőbb oka. Sokan a modern embert okolják.

"Közvetetten, a forrásokért folyó versenyben szorítottuk ki, vagy közvetlenül, konfliktusokban irtottuk ki a neandervölgyi embert" - vélekedik Ian Tattersall, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.

Milford Wolpoff, a Michigani Egyetem paleontropológusa szerint a Homo sapiens nem annyira irtotta a neandervölgyi rokonságot, mint beolvasztotta.

"Lehet, hogy betegségek végeztek velük vagy hódítók, ám előfordulhat, hogy fontos géneket hagytak hátra genomunkban" - vélekedik Milford Wolpoff.

Tim Weaver, a Kaliforniai Egyetem paleoantropológusa szerint is a beolvadás lehet a magyarázat: a Homo sapiens nagyobb csoportokban élt, mint a neandervölgyi ember. Végső soron árnyalatnyi a különbség, hogy kereszteződéssel, vagy anélkül, de a modern ember kiszorította a neandervölgyi embert.

Clive Finlayson, a spanyolországi Gibraltári Múzeum evolúciós biológusa szerint előfordulhat, hogy a modern embernek semmi köze sem volt a neandervölgyiek eltűnéséhez. A Homo neanderthalensis az egyre hidegebbre váltó éghajlatnak esett áldozatul: környezetük túl gyorsan változott, amelyhez nem tudtak alkalmazkodni.

"Rengeteg forgatókönyvet vázoltak fel a tudósok a békés kapcsolatoktól a véres incidensekig, a kannibalizmusig. Azt hiszem, minden előfordulhatott. Feltehetően, a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis kereszteződött, és voltak időnként véres konfliktusaik is. Vélhetően sok helyen a neandervölgyi ember már a modern ember megérkezte előtt kihalt. Ám nem szükségszerű, hogy eltűnésükhöz bármely forgatókönyv megvalósuljon, elég volt annyi, hogy a modern ember több utódnak adjon életet, mint a neandervölgyi ember" - magyarázta Katarina Harvati.

Olvasóink írták

  • 1. kackac 2009. november 11. 14:22
    „Maradt itt még néhány Újvárosban.
    kackac”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rekonstrukció vár Tutanhamon sírkamrájára

Tutanhamon sírkamrájára ötéves rekonstrukció vár, amely idő alatt megtisztítják és restaurálják a… Tovább olvasom