Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

A doppinglaborok az ellenőrök előtt járnak

Az 1954-es futball világbajnokságon pervitinnel "pörgették fel" a német válogatottat a magyarok ellen. Ma már a géndopping a "legfejlettebb" módszer, ám kimutatni még nem képesek az ellenőrzések. Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője rávilágított: aki doppingol, ma is nagy egészségügyi kockázatot vállal.
Már az 1954-es futball-világbajnokságon is doppingolták a német játékosokat, derült ki a Lipcsei Egyetem tanulmányából a közelmúltban. A WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) munkatársa, Emiliano Simonelli a HVG-nek 2010 őszén géndoppingról beszélt. Utánajártunk, melyek a legújabb módszerek, milyen egészségügyi kockázatot vállalnak a doppingolók, és hogyan derítik fel a vétségeket.

A legújabb a génmanipuláció

– A cél, hogy az ellenőrök előrébb járjanak a doppingolóknál – ez jelenleg nem így van. A géndopping létezéséről például tud a WADA , ám vizsgálni még nem képesek a génmanipulációt – tudtuk meg dr. Tiszeker Ágnestől, a Magyar Antidopping Csoport vezetőjétől. A géndopping – ismert teljesítményfokozó szereket juttathatnak be genetikai úton a sejtekbe, utána a gének a szervezettel termeltetik meg a doppingszert – viszont már felkerült a tiltólistára. A WADA gyakran sejti, hogy valamit használnak egyes sportolók, meg is lehet „saccolni", milyen típusú módszerről lehet szó, de nem biztos, hogy a mai vizsgálati részletekkel ki tudják mutatni. Ilyen az IGF is (inzulinszerű növekedési faktor), amelynek hatása a növekedési hormonéhoz hasonló. Az izomzatra és a májra hat, de kimutatni csak izombiopsziával lehetne. A biopszia azonban nem lehet eszköze az ellenőrzésnek. Egy olimpiai verseny előtt aligha teremtene esélyegyenlőséget, hogy kimetszenek egy darabkát a sportoló izmaiból – ezzel mellesleg lehetséges, hogy a génállomány változását is kimutathatnák.

Dopping nélkül kevesebb a rekord. Képünk illusztráció
Dopping nélkül kevesebb a rekord.
Képünk illusztráció

A szakértő elmondta: a doppingellenőrzésben arra kell törekedni, hogy gyors legyen, ne szükségeltessen hozzá kórházi vizsgálat, és el tudják végezni mindenütt, Albániától az Egyesült Államokig – harmonizálják a doppingellenes munkát. Jelenleg a világon 34 akkreditált labor működik, amelyekben a mintákat költséges vizsgálatokkal ellenőrzik. Mindegyiknek más a kutatási területe.

Bár ezekben a laboratóriumokban csúcsszínvonalú tudományos munka zajlik, kiválóan felszerelt laborokban készülnek az új teljesítményfokozó szerek is, elvégre óriási összegek forognak a versenysportban. Marion Jones, a háromszoros olimpiai bajnok amerikai atlétanő THG-vel bukott meg – a teljesítményfokozó szert tíz éven át használták az amerikai sportolók. Sejtették, hogy valamit szednek, ám az anyagot senki sem ismerte, ugyanis a BALCO nevű San Franciscói, high-tech laboratóriumban kísérletezték ki, kifejezetten sportolóknak. Nem vizsgálta gyógyszerhatóság, nem törzskönyvezték. Később az amerikai csapat 90 százaléka bizonyult pozitívnak – említette Tiszeker doktornő. A pekingi olimpia óta a sportolók mintáit nyolc évig megőrzik, és évente újra elvégzik rajtuk a vizsgálatokat. Így az ellenőrző vizsgálatok fejlődésével évekkel ezelőtti doppingvétségekre derülhet fény – és vehetnek el akár nyolc éve szerzett érmeket is.

Dopping nélkül kevesebb a rekord

Sokat emlegetik, hogy a sportban eljutottunk az emberi teljesítőképesség határára, dopping nélkül nem lehet új rekordokat felállítani. – Minden évben elmondják, most értük el ezt a határt, mégis mindig faragnak picit belőle. Ehhez a technika változása is hozzátesz, például az egyre jobb kerékpárok, az úszóknál a cáparuha. Annyi biztos, hogy eléggé közeledünk hozzá. Most 9,58 a 100 méteres futás világcsúcsa, meddig lehet lecsökkenteni? – tette fel a kérdést a doktornő. A közelmúltban a súlyemelés volt annyira doppingérzékeny, hogy elkezdték komolyan vizsgálni a sportolókat – a 2004-es athéni olimpián három magyar súlyemelőt értek doppingvétségen. Ma már kevesebben buknak meg, de nem is nőnek olyan gyorsan a világcsúcsok, mint eddig.

Az új szer, módszer már azelőtt tiltólistára kerül, hogy az ellenőrzés kimutatná. Képünk illusztráció
Az új szer, módszer már azelőtt tiltólistára kerül, hogy az ellenőrzés kimutatná.
Képünk illusztráció

Melyek a leginkább doppingérzékeny sportágak, és melyikben milyen szert használnak? – tudakoltuk ennek apropóján. A válasz: azon múlik, mit lehet növelni az adott spotágban. Az erőt, állóképességet követelő sportokban ezeket a paramétereket lehet fokozni, nem úgy, mint a ritmikus sportgimnasztikában, ahol csak az a fontos, hogy a versenyzők tartsák a súlyukat. Itt vízhajtót, stimulánsokat érdemes keresgélni. Az erősportoknál az anabolikus szteroid a gyakori, vagy a növekedési hormon, vagy a már említett IGF. Ide tartoznak a sprinterek is, mert itt az a kérdés, mekkora izomerővel futja meg a távot. A kerékpárosoknál, úszóknál, kajakosoknál, a közép- és hosszútávfutóknál az a lényeg, hogy bírják levegővel, így itt az EPO vagy a vérdopping fordulhat elő – előbbi a vérképző rendszert serkenti, utóbbinál a sportoló a saját, oxigénnel feldúsított vérét kapja vissza. A focisták az EPO mellett stimulánsokat kaphatnak, mert az a lényeg, hogy könnyedén mozogjanak és bírják „szusszal" az akár 12 km-es futást egy-egy meccs alatt – persze ez nem feltétlenül Magyarországon a jellemző.

A közelmúltban derült ki, hogy az 1954-es világbajnokságon a német labdarúgó-válogatott több tagja is serkentőszert, a metamfetamin-származékokhoz tartozó pervitint kapott a magyarok elleni döntő szünetében. Felmerült, hogy a focisták nem tudtak arról, mit kapnak, C-vitamin injekciónak hitték a pervitint.

Tiszeker Ágnes szerint aki doppingol, ma is nagy egészségügyi kockázatot vállal.
Tiszeker Ágnes szerint aki doppingol, ma is nagy egészségügyi kockázatot vállal.

– Nagy probléma, ha a sportoló nem tud a doppingról, mert a felelősség őt terheli a következményekért – mondta dr. Tiszeker Ágnes. – Ma már azonban – a felvilágosító munkának is köszönhetően – nem indul olyan élsportoló a világversenyeken, aki ne hallotta volna, milyen következményekkel jár a doppinghasználat. Inkább a szabadidősportban fordul elő, hogy a használó nem tudja, milyen következményei lehetnek a szereknek, virágzik a feketepiac.

Az impotenciától a halálig

Az Origo internetes portál írt egy amerikai vizsgálatról, amelyben az derült ki: az egyetemen sportoló fiatalok 90 százaléka bevenne egy csodaszert, amellyel megnyerné az olimpiát, de meghalna 50 éves kora előtt. Lássuk, milyen kockázatokkal jár a doppingolás – előfordulhat-e a mai módszerek mellett az egykori NDK-s úszónő esete, aki Heidiből Andreas Krüger lett a hormonkészítmények hatására?

– Akkoriban nyakló nélkül adták a kislányoknak, gyerekeknek is az anabolikus szteroidokat. Ma már nem olyan látványosak a változások, de a súlyemelőknél, erőemelőknél ma is megváltozhat a testkép – magyarázta a szakértő. – A nőknél bekövetkezhet férfias típusú szőrösödés, kopaszodás, a férfiaknál okozhat impotenciát, mindkét nemnél sterilitást, valamint belgyógyászati betegségeket. A szívizom is megnő, infarktus, stroke, az érfalak beszűkülése, magas vérnyomás – sorolta a következményeket.

Már az 1954-es futball-világbajnokságon is doppingolták a német játékosokat. Képünk illusztráció
Már az 1954-es futball-világbajnokságon is doppingolták a német játékosokat.
Képünk illusztráció

Az EPO nagy mennyiségű vér képzésére serkenti a szervezetet. A vér besűrűsödik, iszapszerű lesz, hatalmasra nő a trombocitaszám, és a sűrű masszát a keringés nehezen tudja átnyomni az ereken. Bekövetkezhet trombózis, embólia, hirtelen halál, szívritmuszavar – a kerékpárosok között legalább nyolc EPO-s haláleset elfordult már. A stimulánsok pedig – ide tartozhatnak az olyan amfetaminszármazékok is, mint a speed vagy az extasy – drogfüggőséget, felgyorsuló szívverést, izomrángásokat okozhatnak. A használója nem érez fáradtságot és fájdalmat, pörög a szervezete. Ám annyira túlpöröghet, hogy a túladagolásba bele is lehet halni.

A rendőrség is bizonyíthat

A pozitív minta mellett más bizonyítékokkal is sikerülhet lebuktatni a gyártókat, doppingoló sportolókat, edzőket, orvosokat, ám ez már a rendőrség szakterülete. Az ausztrál internetrendőrség a netes megrendeléseket is figyeli. A 2006-ban lebukott spanyol Eufemiano Fuentes doktor esetében a kezelési naplók is bizonyították, hogy több Tour de France-versenyzőt doppingolt vércserés módszerekkel – szerinte a sport olyan cirkusz, ahol a versenyzők egészsége másodlagos. Két éve pedig lefoglalták egy lebukott német sportorvos laptopját, amelyen géndopping használatára utaló dokumentumokat, e-maileket is találtak.

Marion Jones atlétanő.
Marion Jones atlétanő.

Hirtelen focistahalálok

Tiszeker doktornő úgy tapasztalta, hogy a FIFA és az UEFA ma már óriási összegeket költ doppingvizsgálatokra, de más sportágakhoz képest túl sok focista esik össze, hal meg a pályán. – Egy focistát extra terhelés ér a pályán. Kisebb sérüléseket szerez, a bajnokságok idején a meccsek, edzések között nincs annyi szünet, hogy kipihenje magát. Előfordulhat, hogy a sérülésekre gyulladáscsökkentőket, fájdalomcsillapítókat szed. A pályán viszont teljesítenie kell, így „felpörgeti magát" valamilyen stimulánssal – bár egyikből sem vesz be nagy mennyiséget, ezek mellékhatásai összeadódhatnak – vázolt fel egy lehetséges magyarázatot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Boldog születésnapot, Mr. Pollock!

Ma lenne 99 éves Jackson Pollock amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alakja, és az úgynevezett akció-festészet keresztapja. Tovább olvasom