Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Gőbl díszőrséget szeretne

Sopron - Gőbl Gábor polgármesterjelölt sajtótájékoztatón ismertette programjának egyes elemeit.

– A Jobbik és soproni alapszervezete támogatja a KDNP családbarát kezdeményezését a nagyáruházak vasárnapi zárva tartásáról. Az idegenforgalmi látványosság bővítése céljából javaslom, hogy a Hűségzászló szombaton és vasárnap egy-egy órán át kapjon díszőrséget, melynek tagjai korhű katonai ruházatban állnak őrt. Fontos lenne a Vándor Sándor utca felújítása, annak végében egy vasúti átjáró építése és egy nyugati elkerülőút megépítése.

Előterjesztem, hogy a Barátság parkot a Rongyos Gárda vezetőjéről, Prónay Pálról nevezzék el. Át kell világítani a Sopron Holding Zrt. és a Pro Kultúra Kft. tevékenységét, valamint célszerű lenne egy önkormányzati tulajdonú nonprofit pályázatíró cég alapítása is – fogalmazott Gőbl Gábor.

Olvasóink írták

  • 7. Ovinkor 2010. szeptember 24. 14:29
    „kutyavér 2010.09.24. 10:18
    Amit állítottam, az visszakereshető a Nemzeti Hadsereg, majd a M. Kir. Honvédség vezérkari tisztjeinek jelentéseiből és naplóiból. Prónay Pál az akkori magyar jobboldal, s még a fehérterrorban résztvevő tisztek egy része számára is vállalhatatlan alak volt. A nem jobboldaliak számára pedig a fehérterror talán leggyűlöltebb alakja.

    Ha a másik oldalon párhuzamot akarnék vonni, akkor nem Szamuely Tibor, hanem Cserny József lehetett hasonló alak, bár jóval kevesebb bűncselekményt követett el. (Akivel a Kormányzótanács szintúgy kénytelen volt leszámolni.)

    Szeretném, ha Prónay Pál 1919-20-as tevékenységéről tett állításaimat forrásértékű munkákkal cáfolnád, nem szegény Ormos Máriáról kezdenél itt hadoválni. Egyelőre még az merült fel, hogy Prónayról nevezzenek el egy parkot Sopronban.”
  • 6. kutyavér 2010. szeptember 24. 10:18
    „Amiről Te írsz Ovinkor, az a marxista-bolsevista hazug történelem írás eredője. Hazugság az összes mondatod! Nyilván Te is egy Ormos Mária tanonc vagy! Ormos Marika néni - a máig regnálló történész korifeus - pedig tudod kinek volt a párja? Aczél György ( eredeti nevén Appel Henrik vajon miért magyarosított?? Még az 1930-as évek elején csatlakozott a Somér cionista ifjúsági mozgalomhoz, majd 1935-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. ) elvtársnak!

    A történelmi tények pedig az alábbiak:

    Miután Ausztria mindenfajta külön megállapodást elutasított a magyar kormánnyal, beleértve a nyugat-magyarországi terület kettéosztását, az eseményekbe beletörődni nem tudó magyar hazafiak megkezdték az ellenállás megszervezését. 1921 nyarán több szálon indult meg a fegyveres ellenállás előkészítése. A fegyveres felkelést azonban nem a hivatalban lévő magyar kormány, hanem két elkötelezett hazafi, Prónay Pál és Gömbös Gyula szervezte és irányította. Thurner Mihály soproni polgármester személyesen kereste meg Prónay Pál szolgálaton kívüli alezredest Sopron megmentése érdekében. A szintén soproni Thirring Gusztáv vezette Nyugat-magyarországi Liga önkénteseket toborzott. A Nyugat-magyarországi Szövetség röplapjai hirdették: "Sopron a soproniaké!" A toborzás sikeres volt, hiszen a trianoni békediktátum kegyetlensége Magyarország lakosságát elkeserítette, a volt szövetséges Ausztria területi követelése pedig egyenesen fölháborította.

    1921. augusztus 20-án Sopronban tízezer résztvevővel addig soha nem látott tömegtüntetésre került sor a Széchenyi téren. Augusztus 29-e lett volna Sopron város Ausztriának történő hivatalos átadásának napja. A magyar hatóságok -- ha vonakodva is -- kiürítették az átadásra kijelölt területeket, így Sopront és környékét is. Ekkorra már a város összes hivatala elköltözött Kapuvárra, Csornára és Győrbe, majd a Nemzeti Hadsereg kivonása is megtörtént. Úgy tűnt, hogy itt már csak a csoda segíthet. Az érintett terület átadására a magyar kormány gróf Sigray Antalt mint kormánybiztost küldte ki, a közrend fenntartásával Ostenburg-Moravek Gyula őrnagyot, a II. országos csendőrzászlóalj parancsnokát bízták meg.

    Augusztus 29-én az antant szövetségközi tábornoki bizottsága és az osztrák kormány megbízottjai a Széchenyi-palotában pezsgővel a kézben várták az osztrák fegyveres erő Sopronba történő bevonulásának hírét -- s magukat a csapatokat. Az "A zóna" Magyarország felöli határán álló osztrák csendőrség 500 fős egysége birtokba vette Ágfalvát, a szomszédos települést, és várták az Ostenburg-Moravek vezette magyar csendőrzászlóalj Sopronból történő kivonulásának hírét, amely után díszlépésben szerettek volna a városba bevonulni.

    Magyar szempontból a helyzetet bonyolította, hogy ekkor Sopronban állomásozott egy 300 fős francia, olasz és brit katonai kontingens, amelynek viselkedése teljesen kiszámolhatatlan volt, legalábbis a felkelők irányába. A kockázatot nem mérlegelve a magyar ifjúság 1921 augusztusában a hazaszeretetből és áldozatkészségből -- nem először a magyar történelem során -- ezúttal is jelesre vizsgázott! Soprontól 5 kilométerre nyugatra Ágfalvánál a Prónay Pál és Héjjas Iván által toborzott felkelők mintegy 120 fős csapata Francia-Kiss Mihály, Kaszala Károly és Maderspach Viktor parancsnoksága alatt meglepetésszerű harcálláspont-felvétellel és erős puskatűzzel visszavetették a bevonulásra készülő osztrák csendőrséget. A kibontakozó tűzpárbajban hősi halált halt Baracsi László kecskeméti gazdalegény. Ez volt az első ágfalvi összecsapás, amellyel kezdetét vette a másfél hónapig tartó nyugat-magyarországi fegyveres felkelés. Az ütközet végén a felkelők még Robert Davyt, az osztrákok által "Burgenlandnak" elkeresztelt tartomány újdonsült kormánybiztosát is elfogták.
    A felkelőket -- a hivatalos magyar állam által történő ellátatlanságuk okán -- Rongyos Gárdának nevezték el. Az osztrákok banditáknak, az antant pedig magyar inszurgenseknek (felkelőknek) nevezték a hazafiakat. Soraikban az akkori Magyarország valamennyi társadalmi rétege ott harcolt. Héjjas Iván rongyosai, Budaházy Miklós, Taby Árpád, Prónay Pál felkelői. Egymás mellett küzdöttek szegények és úrifiúk, leszerelt honvéd tisztek, veterán frontharcosok, soproni főiskolások, polgárok, pesti műegyetemisták, mosonmagyaróvári gazdászhallgatók, szombathelyi, felsőőri, soproni vasutasok. A maximum 2500-3000 fős és területenként 20-25 részre osztott felkelő sereg 200 kilométeres határszakaszon a Fertő-parti Nezsidertől a Vas megyei Németújvárig küzdött az 1000 éves határokért. Közel két tucat győztes ütközet során minden egyes alkalommal megállították a négy-ötszörös túlerőben lévő osztrák erőket, akik jellemző módon az igen erős ellenállást a testükön érzékelve, minden egyes alkalommal letettek eredeti szándékukról, és a korábban még ellenállás nélkül elfoglalt területeket is feladva visszavonultak, többnyire egészen az 1000 éves határon túlra.

    Az osztrák kormány 1921. szeptember 7-én másodízben is kiadta az utasítást Sopron megszállására. A szocialista Karl Renner vezette osztrák kormány csatlakozásra akarta bírni Sopron német ajkú polgárságát (a lakosság 51%-a német anyanyelvűnek mondta magát az 1910-es népszavazkor). Ágfalváig ezúttal is eljutott a géppuskás szakaszokkal is megerősített félezres osztrák csendőrsereg. A felfejlődésüket megelőzendően a magyar felkelők azonban ezúttal is megelőzték az osztrákokat. A többségében soproni főiskolások az akció előtti éjjel a 48-as laktanyában gyülekeztek. A helyi akadémistákhoz szombathelyi vasutasok és Maderspach Viktor harcedzett bosnyák világháborús veteránjai (ők 20-an voltak) csatlakoztak. Mindannyian civil ruhát viseltek. Fegyvereket és lőszert csak az ütközet napjának hajnalán kaptak Ostenburg csendőrzászlóaljától. A Manlicher karabélyokat tehát "kölcsönbe kapták", mert a Bethlen-kormány nem engedte a reguláris magyar fegyveres erőknek a felkelésben való részvételt.

    A felkelők erejét a korabeli források mindösszesen 110 főben adják meg. Az osztrák túlerő tehát ezúttal is négyszeres volt. A magyar felkelők parancsnokai Maderspach Viktor tartalékos huszárszázados, Gebhardt Pál százados és Székely Elemér tartalékos tüzér főhadnagy, főiskolai karhatalmi parancsnok voltak. Szeptember 7-én éjszaka erdei ösvényeken át indultak el Ágfalva felé. A kicsiny seregnek a kézifegyvereken és a nyeles gránátokon kívül egyetlen Schwarzlose géppuskája volt, amit aztán két tapasztalt bosnyák felkelő kezelt. A haditerv szerint három rajra oszlottak. Nyolcadikán hajnali háromnegyed ötöt ütött az ágfalvi templomóra, amikor az 1. és 2. főiskolás osztag az ágfalvi erdő és a brennbergi vasút között, a 3. (szombathelyi vasutasokból és bosnyákokból álló) rajjal a falu alsó részén előre tört. A megindult támadást az osztrákok az utolsó pillanatban felfedezték, s a falu északi részén, a nagymartoni vasúti töltés mögül tüzet nyitottak a magyar erőkre. A felkelők az evangélikus templom oltalmában bejutottak a faluba, de az iskolaépületből ismét erős osztrák tüzet kaptak. Kénytelenek voltak visszahúzódni a brennbergi úton előrenyomuló csoporthoz. A Kirchknopf-vendéglő felől vezetett erős tűzcsapással azonban sikerült hátba támadni az osztrákok centrumát, akik ezt követően egészen a nagymartoni vasút töltése mögé hátráltak, majd később a töltés fedezékében még hátrább.

    A 3. raj aztán oldalba támadta a vasúti bakterház, majd a töltés védőit, majd a Hausbergnél tűzállást foglalva visszaverte a szuronyrohamra induló osztrák csendőröket. A felkelőknek ezúttal három hősi halottjuk volt: Machatsek Gyula erdőmérnök hallgató tartalékos hadapród-őrmestert, Szechányi Elemér bányamérnök hallgató tartalékos alhadnagyot és Pehm Ferenc önkéntest, pénzügyi tisztviselőt. Rajtuk kívül heten súlyosan, sokan könnyebben megsebesültek. A Bécsújhelyig menekülő osztrákok veszteségeiről máig ellentmondóak az adatok. A magyar források 15 és 30 fő köztire teszik elesettjeik számát. Az bizonyos, hogy ebben az ütközetben vesztették a legtöbb embert. Halottjaik zömét és sebesültjeiket magukkal vitték, a csata helyszínén a magyar hatóságok csak két elesett osztrák csendőrt találtak, Arnold Mosch és Karl Heger járőrvezetőket.
    Ez az ütközet mentette meg Sopront az osztrák megszállástól. A hősi halált halt magyar felkelők számára Sopron városa dísztemetést rendezett, és őket a jelenlévő sokaság részvéte mellett szeptember 10-én helyezték örök nyugalomra a Szent Mihály temetőben, míg Pehm önkéntes Szombathelyen alussza örök álmát. A második ágfalvi csata után az osztrák erők a történelmi határra vonták vissza csapataikat. Ennek az ütközetnek is köszönhető, hogy Sopron és környéke népszavazással dönthetett hovatartozásáról.”
  • 5. Ovinkor 2010. szeptember 24. 09:53
    „Gőbl, te egy egyre mélyebbre süllyedsz.

    Prónay Pál különítményeseinek rémtetteiről még a Nemzeti Hadsereg tisztikara is elképesztő szörnyűségeket jegyzett fel. Rablás, tivornyázás, autók elkobzása, baloldaliak és zsidók, személyes ellenségek vagy csak szépasszonyok férjeinek meggyilkolása és megkínzása, majd a feleségek "használatba vétele". Még a korszak jobboldali szemtanúi elszörnyedve beszéltek erről a dúvadról. 1921-ben még Bethlen és Gömbös is szembefordult vele. Arról már nem is beszélve, hogy Prónay később a Magyar Fasiszta Párt (érted?) alapítója volt. Nem szégyelled magad???

    A Rongyos Gárdával kapcsolatos mítoszgyártás is óriási károkat okoz. Legendákat gyártotok egy irreguláris, nem soproniakból álló rablócsapat köré, amelyet Horthyéknak végül csak bírósági és katonai erővel sikerült leszerelni.”
  • 4. értelem 2010. szeptember 24. 05:25
    „Prónai és Szamuely ugyanolyan gyilkosok csak másik oldalon áltak.Most miért is kellene egy gyilkosról bármit elnevezni? No de mit várhatunk a történelmet meghamisítani akaróktól?”
  • 3. máris 2010. szeptember 23. 11:45
    „GÁBOR! MÉG NEM P...MESTER, ELÉG MÁR A JAVASLATOKBÓL !!!HA.........AZ LESZ, MAJD JÖHET A MÉG
    " KÉPTELENEBB " ÖTLETEIVEL !”
  • 2. gobl.gabor 2010. szeptember 23. 08:03
    „Kedves Somogyi Miklós!

    Nekünkerről más a véleményünk mint Önnek!
    A Vándor Sándor utca felújjításáról már többször döntöttek mégsem történt soha semmi, még a 178db kátyú befoltozása sem! A Besenyő u. - Vándor S. utca közötti vasúti átjáró megépítésről pedig még soha sem döntöttek. Erről Ön, mint lelkes MDF-es városvédő nem tud?

    Tisztelettel Gőbl Gábor

    ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ NON-PROFIT PÁLYÁZAT ÍRÓ CÉG ALAPÍTÁSA

    A Jobbik kezdeményezni fogja, hogy az EU-s és belföldi pályázatok elkészítésének céljából az egyetemi közgazdasági képzéséből kikerülő magasan képzett fiatalok számára soproni munkahelyeket teremtve, forrás megtakarítás és a korrupció gyanú kivédésének érdekében az önkormányzat saját tulajdonú non-profit pályázat író gazdasági társaságot alapítson!
    Az elmúlt választási időszakokban megfigyelhető volt, hogy a mindenkori városvezetés párt-hovatartozásuk szerinti érdeküknek megfelelően kiszervezte az önkormányzati pályázatírást a polgármesteri hivatalból.
    A városháza pályázatíró csoportja sajnos csak adatgyűjtő, közvetítői tevékenységet végez...
    A kiszervezések következtében több tízmilliós - vizsgálni szükséges, mert lehetséges, hogy meghaladja a 100 milliót nagyságrendet is - sikerdíjak kerülnek nem soproni székhelyű, nem Sopronban adózó gazdasági társaságok kezébe. A FIDESZ-es városvezetés reklámkiadványában 16 milliárd forintos elnyert pályázati pénz megszerzésével kampányol. Ez egyfelől nem igaz, hiszen ebben az összegben benne szerepel a Nyugat-Magyarországi Egyetem, mint rendkívül sikeres pályázó által elnyert 10 milliárdos fejlesztési forrásai.
    Másfelől az elnyert forrásokat jelentősen csökkentik a kifizetésre kerülő sikerdíjak...”
  • 1. ssmd 2010. szeptember 22. 21:07
    „Kedves kérdésreNEMválaszoló Gőbl úr!
    A cikk első mondata szerint a Jobbik támogatja a kormánypártok kezdeményezését - azt hittem a Jobbik a Fidesz ellenzéke - ráadásul az Ön programjában ez még saját ötletként szerepelt :o)
    A javasolt Vándor Sándor utca felújításáról az utolsó közgyűlés döntött - hogy hogy Ön, mint a polgármesteri tisztségre pályázó személy - erről nem tud?
    Nem önkormányzati pályázatíró céget kell felépíteni óriási költséggel, hanem átláthatóvá tenni, hogy adott pályázathoz melyik piaci céget és mennyiért kéri fel ( köt vele szerződést) az önkormányzat - ahogy a Városvédők javasolják.

    Somogyi Miklós, Városvédők”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pro Urbe: No politika, lehet okosabban is!

A győri közgyűlésbe készülő, hangsúlyozottan a helyi választók érdekeit képviselő egyesületként a… Tovább olvasom