Kisalföld logö

2018. 07. 21. szombat - Dániel, Daniella 17°C | 30°C Még több cikk.

Már az ősemberek is tudatosan kerülték a vérfertőzést

Az örökítőanyagokból származó adatok alapján elmondható, hogy az ősemberek tudatosan kerülték a belterjességet.
Már bő 30 ezer éve is szándékosan kerülte a vérfertőzést az európai modern ősember. Mivel egyes csoportjai alig több mint két tucat emberből álltak, a belterjesség megakadályozása érdekében intenzíven ápolták a kapcsolatot más családokkal - írja a Science című tudományos lap.
    
Martin Sikora, a koppenhágai Dán Természettudományi Egyetem kutatója és munkatársai négy anatómiailag modern ember genomját vizsgálták, akik 34 600-33 600 éve a mai Oroszország európai részén éltek.
    
Szungir késő őskőkori régészeti lelőhelyen 1955-ben találták meg egy felnőtt férfi sírját, emellett két, 9-13 évesen elhunyt fiú kettős sírját is felfedezték. Mellettük a sírban egy vörös krétával megfestett, valószínűleg talizmánként szolgáló férfi combcsont feküdt - mondta el Philip Nigst, a Cambridge-i Egyetem kutatója.
    
A négy ember DNS-e semmi nyomát nem mutatta vérfertőzésnek. Egyikük sem állt a másikkal közelebb rokonságban a másodunokatestvéri szintnél. A combcsont egy olyan egyéné volt, aki a fiúk dédnagyapja lehetett.
    
Jóval kisebb mértékben álltak egymással rokonságban, mint ahogy egy akkori, alig több mint 25 fős kis csoportról ez feltételezhető lenne. "Ez azt jelenti, hogy a kora őskőkorban élt emberek megértették a vérfertőzés jelentőségét" - fejtették ki a kutatók.
    
Az örökítőanyagokból származó adatok alapján elmondható, hogy az ősemberek tudatosan kerülték a belterjességet.

A kisebb családcsoportok valószínűleg nagyobb hálózatban kapcsolódtak össze, ami megkönnyítette az egymás közti cserélődést a genetikai sokszínűség megőrzése érdekében

- fejtette ki Sikora. Így a csoport kis mérete ellenére megelőzték a vérfertőzést.
    
Ez a családpolitika lehet az egyik oka, miért maradt életben a modern ember és a neandervölgyi miért nem. Az egyik utolsó, a közép-ázsiai Altaj-hegységben élt neandervölgyi populáció ugyanis a vérfertőzés jeleit mutatta. Az egyik egyed szülei például féltestvérek voltak.
    
A mai Horvátországban lévő Vindija-barlangban talált neandervölgyi leletek új vizsgálata azonban kimutatta, hogy az ilyen extrém vérfertőzés nem fordult elő minden neandervölgyi csoportban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megoldották a tűzhányók egyik nagy rejtélyét

Megoldották a tűzhányók egyik nagy rejtélyét
Szivacsszerű a szunnyadó szupervulkánok magmakamrája. Tovább olvasom