Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

Oxigénpalack nélkül a világ tetején

A Dreher 24 Everest Expedíció (2010) két hegymászója, Várkonyi László ˝Konyi˝ és Klein Dávid útnak indult a Himalájára, hogy oxigénpalack és technikai segítség nélkül feljussanak a világ legmagasabb csúcsára, a 8850 méter magas Mount Everestre.

A repülőgép pénteken kora reggel szállt fel Ferihegyről, rajta a két csúcshódítóval, akiket Amszterdamon és Delhin keresztül Katmanduba repít.

– Légzőkészüléket, de magashegyi teherhordók, serpák segítségét sem vesszük igénybe. Illetve egy palack lesz nálunk, az expedíciót támogató sörgyár alkoholmentes sörösdoboza, amelyre GPS műholdkövető adó van ragasztva. Fenn a csúcson bontjuk ki – mondta elöljáróban Várkonyi László.

A két hegymászó ugyanazon az északi, tibeti oldalon indul az Everestre, mint 2007 tavaszán. Akkor a 8850 méter magas csúcs elérése előtt 200 méterrel úgy döntöttek, visszafordulnak. Oxigénpalack használatával feljutottak volna, de úgy nem akarták elérni a céljukat, s az életük fontosabb volt.

A hegymászás maga is extrém sport, az, hogy oxigénpalack nélkül indulnak útnak, még egyedibbé teszi a teljesítményt.

Várkonyi László.
Várkonyi László.

– Az ember először apróbb sziklákon próbál mászkálni kötél nélkül az ügyességét próbálgatva. Majd elindul nagyobb falakra, amelyek nagyobb elhatározást, lemondást és energiát követelnek. Aztán megfogják az élmények. A látvány, a felkészülés élménye, s ahogyan a nap és szél folyamatosan simogatja vagy éppen korbácsolja. Aztán elkezd távoli tájak után is érdeklődni, még magasabb hegyekre kívánkozik.

– Végül megfogja az embert a hegyek zártabb, öntörvényűbb világa – folytatta Várkonyi László –, s szeretne ezen törvények szerint mászni. Nem technikai segédletekkel, ˝motorbiciklivel˝, hanem azok nélkül. Hogy ő emelkedjen fel a hegyhez és ne a hegyet húzza le azzal, hogy mesterséges eszközöket használ.

Konyi szerint kevesen próbálnak oxigénpalack nélkül a Mount Everestre jutni. Így eddig összesen 150 alkalommal másztak fel a csúcsra. Ennél kevesebb ember, hiszen vannak olyan serpák és olyan nagyon jól képzett, motivált mászók – a magas hegyek országaiból –, akik már többször voltak fenn légzőkészülék nélkül. Segítők és oxigén használatával már mintegy 4 ezren jutottak fel az Everestre.

– A mászás ösztönös mozgás. A kisgyermek járni még nem tud, de mászni s a kezével felkapaszkodni, felhúzni magát már igen. Nagyon erős a kapaszkodás ösztöne. Amikor az ember más fejlődési szinten állt, az őrszemek felkapaszkodtak egy fára vagy sziklára másztak, hogy lássák az ellenséget vagy a prédát. Az, hogy ebben a korban külön figyelmet kapnak a hegyek, a sport részét, a rekorddöntést, a küzdelmet felerősítette bennünk. Ezek már elvontabbak, nem annyira szükségszerű dolgok.


– A hazugság, megtévesztés nagyobb energiákat követelne, mint az őszinte viselkedés. Ezt még meg tudom csinálni, ezt még vállalom, ezt pedig nem. És nagyobb a kockázat is. A magasban minden véresen komolyan megy, a legkisebb hiba is szigorú büntetéssel járhat, sajnos erre nagyon sok a példa.

A Kelet-Himalája egyik ismeretlen csúcsának meghódítására készült 2009 októberében három magyar hegymászó, ám a hegyekben nyomuk veszett. Eltűnésüket tíz nappal később vették észre, majd több mint egy hónapig kutattak utánuk. Eredménytelenül.

– Nagyon nehéz a kutatás a magas és távoli hegyekben. Ott nincs igazán eszköz, s ha van, drága s nem esik kézre. A helikopter azért drága, mert nem a hegy lábánál van a felszállóhelye, hanem messziről kell vezényelni, üzemanyagot szállítani neki. Az embereknek felszerelést kell biztosítani, időjárásjelzéssel kell informálni őket, hogy ne kerüljenek veszélybe. Pihenésüket, melegedésüket meg kell szervezni, hogy kitartsanak, hiszen ott hamar elveszthetik a hitüket, ha nem találják a keresetteket. Új embereket is nehéz bevonni a keresésbe.

– Sokan vannak, akik megállnak, elgondolkoznak. Olyannal, aki emiatt feladta volna a további utat, nem találkoztam. De sokszor fordultak hozzám, hogy mi lehetett a baj, mi lehetett a hiba. Vannak helyek, ahol nagyon sok az emléktábla, vannak kimondottan ˝hegyi temetők˝. S nemcsak szimbolikusan oda összegyűjtötték az emléktáblákat, hanem az a hegyszakasz vagy hírhedt csúcs, ahol a temető bizony nagyon fiatal emberekkel van tele, nagyon sok volt a baleset.

Konyi 14 évesen kezdte a sziklamászást a Tátrában. Tapasztalt mászó, s tudja, hogy miként kell felkészülni egy útra.

– A célpontot sokszor évekkel előre kell kiválasztani. Nagyon sok mindent meg kell tudni a hegycsúcsról. Nekünk most sok információnk van arról, hogy a Himalájában tavaly ki mit csinált, milyen hibát követett el.

– Technikailag is fel kell készülni, a felszerelést megszerezni, karbantartani, szállítani. Nekünk van kint egy depónk évek óta Katmanduban, mintegy húsz hordó, megfelelően konzervált felszerelés vár minket. Fizikailag is szinten kell lenni, s nem jó, ha az ember az utolsó hónapokban akar megfelelő állapotba jutni, folyamatosan szinten kell tartani – mondta végül Várkonyi László, nem hagyva ki a lelki felkészülést sem, hiszen a hozzátartozóktól is el kell válni, mert két hónapig nem tudnak beleszólni az életükbe.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hol vannak a sztárok a kampányban?

George Clooney Obamát, Gérard Dépardieu Meciart népszerűsítette korábban. Hol vannak a világsztárok Orbán, Vona, Bokros vagy Mesterházy mellől? Tovább olvasom