Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

Nem félünk a farkastól

A Győri Nemzeti Színház a ma este mutatja be Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámáját a Kisfaludy Teremben.
A darab szerte a világban rendkívül népszerű, mert örök emberi problémákat tár fel, melyek koroktól, országoktól, kultúráktól függetlenek.
Egy bölcsebb és egy tapasztalatlanabb házaspár találkozik. Az idősebb házaspár – Martha és George – egy egyetemi parti után vendégül látja a fiatal oktatót, Nicket és feleségét Honeyt. Ivás, beszélgetés, hajba kapás, kibékülés – ez a menetrend, miközben egyre többet tudunk meg mind a négyükről és a házasságukról. Martha és George annak a borzalmas kaptatónak a végén zihál, amelyre a két fiatal csak most kezd – végzetét nem sejtve – fölkapaszkodni. A darabot Ács János Jászai-díjas rendező állította színpadra, aki Győrött korábban sikerrel rendezte a Szent Johannát, az Ármány és szerelmet, a Lear királyt, a Szent Lajos király hídját, Az üvegcipőt, és ebben az évadban az Őrült nők ketrece című zenés vígjátékot.


– Egy évad, két különböző műfajú darab, egy nagyszínházi vígjáték és egy kamaratermi dráma. Hogy fér meg a művészetében egy évadon belül ez a kettősség?

– Nádasdy Kálmán tanítványa vagyok, aki azt mondta, a rendező egy disznó. Amikor döbbenten kérdeztük, hogy miért, azt válaszolta, mert mindenevő.

Valóban, a rendezőnek is mindenevőnek kell lenni a színházban a komédiától a komoly drámán át a tragédiáig, az operettig és a musicalig. Valóban kedvelem valamennyi műfajt. Az évad elején a nagyszínpadon a fajsúlyos darabjaim rendezése után különleges kirándulás volt az Őrült nők ketrece.

Most a kamarateremben négy kiváló színésszel dolgozhattam Edward Albee Nem félünk a farkastól című darabjában, melyet főiskolás korom óta nagyon kedvelek. A mű fordítója, Elbert János a tanárom volt és bemutatóba hozott néhány jelenetet a darabból nekünk, rendező szakos hallgatóknak.

A mű néhány szófordulata már akkor mélyen belém ivódott. Szerelmese vagyok a darabnak.


– Szerte a világban és idehaza is gyakran játszott darab a Nem félünk a farkastól. Nagyszerű film is készült belőle Richard Burton és Elizabeth Taylor szereplésével. Mi adja a mű művészi értékét és hallatlan népszerűségét?

– Alapvetően és mélyen a színház a színészeten múlik. A darab négy olyan szerepet kínál négy színésznek, aminek múltja, legendája van. Az említett film premierje óta különösen kimagasló képességű színészek szokták játszani nagy örömmel. Két házaspár életéről, életfilozófiájáról gunyorosan, önironikusan, humorosan és közben élet-halál kérdéseket felvető módon életről, hatalomról, szexusról, politikáról, szépségről szól a darab. Ez a műben ritkán tapasztalható intenzitással van megírva. Nagyon jó volt próbálni és valószínűleg nagyon jó lesz játszani is a darabot. Mindenki ráismerhet valakire, a saját férjére, a saját feleségére, a főnökére...


– A közönség gyakran igényli, hogy a színházban bemutatott művek aktualitásokat hordozzanak, hogy a nézők választ kapjanak a kérdéseikre, hogy a színház tanítson. A Nem félünk a farkastól, hogyan szolgálja ki ezt a vágyat?

– Ahol a középkorú emberek életbölcsessége és életharca beállt, ott a fiatal generáció nem érti ennek hangsúlyát, rettenetét, gyönyörűségét és kíváncsiságát... Ez adja a mű fő konfliktusát.

A darab végén a két házaspár egymástól kölcsönösen tanul valamit és egyfajta különös harmóniában búcsúznak el egymástól és a közönségtől. Én ezt szeretem benne igazán. Ez egy olyan erős darab, mely száz év múlva is meg fog felelni és aktuális lesz. Csodálatos mű az emberi természetről négy ember által bemutatva.


– A hírek szerint a darab nagyon hamar összeállt már jóval a bemutató előtt és különös próbákról is hallani...

– Négy kiváló színésszel nagyon könnyű próbálni. Alaposan felkészültek a szerepformálásaikra. A történet egy lakásban játszódik ezért nem mindig igényelt próbatermet vagy színpadot a próbaidőszak. Előfordult, hogy valamelyikünk lakásában próbáltunk, mondtuk a szöveget és analizáltuk a darabot. Szorgalommal, őszinte beleérző képességgel, a fáradtsággal megküzdve dolgozott Töreky Zsuzsa, Csankó Zoltán, Szina Kinga és Sárközi József. Ritka és különös pillanatok voltak ezek. Komoly, kiegyensúlyozott, intenzív próbaidőszak után mutatjuk be a darabot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Piacorientált komolyzene

A Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója mikor tavaly benyújtotta pályázatát, bízott a sikerben. Azt… Tovább olvasom