Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Kereszttel és imával a honvédek között

A katonák – honvédek és nemzetőrök – mellett számos szerzetes vett részt tábori lelkészként vagy fegyverrel az oldalán az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban.

Világos után, a megtorlás idején legtöbbjük sorsa megpecsételődött. Összeállításunkkal ˝a szabadság szent ügyében˝ végzett szolgálatukra emlékezünk.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei nem hagyták tétlenkedni, kereszttel és karddal is hazafias tettekre, hős cselekedetekre indították a Magyarországon szolgáló rendek szerzeteseit.


Gerillaharc a horvátok ellen

Korántsem teljes összeállításunkat Sebessy Kálmán premontrei atyával kezdjük, aki 1848 tavaszán tanártársával, Laky Demeterrel együtt szervezte a keszthelyi nemzetőrséget, majd utána nemzetőr századosként szolgált a Dráva-vonal védelmére felállított őrseregben.

Jellasics betörése után sikeres gerillaakciókat szervezett horvát seregek utánpótlás-szállítmányai ellen, sőt, a keszthelyi nemzetőrökkel a bán levelezését is elfogták. A szabadságharc leverése után Rezin bujkált. Az ottani plébánián fogták el. A hadbíróság lázításért 8 év vasban letöltendő várfogságra ítélte. Ebből 2 és fél évet töltött le az olmützi kazamatákban, majd a csehországi Josefstadt börtönében. Amnesztiával szabadult 1853-ban. Szerzetestársa, Laky Demeter nemzetőr főhadnagyként teljesített őrszolgálatot a Mura mentén. Ő is részt vett a horvát utánpótlást meghiúsító akciókban. 1849 májusáig a nemzetőrség szervezésében és a honvédújoncozásnál segédkezett, mindenekelőtt hazafias beszédeivel lelkesítette a honvédeket. A császári hadbíróság 1849 őszén ˝lázítás˝ miatt őt is 8 évi vasra ítélte.


Várfogság a névváltoztatásért

Rómer Flóris bencés szerzetes is nemzetőr lett 1848-ban, majd besorozták a honvédsereg egyik utászzászlóaljába, ahol altiszti beosztást kapott. Nevét ekkor tiltakozásként Rómaira változtatta, és tanítványait is felszólította: kövessék példáját. 1849 novemberében ő is 8 év várfogságot kapott. Rabsága alatt nyelveket tanult, kísérleteket végzett és rajztudását fejlesztette. Kirótt büntetésének több mint felét letöltötte, 1854-ben közkegyelemmel szabadult, miután egy ideig rendőri felügyelet alatt állt. Rendje vezeklésre Bakonybélbe száműzte. Három éven át magánalkalmazott nevelő volt Szuborics Antalnál, majd gróf Erdődy
Károlynál. A győri rendházba 1857-ben térhetett vissza.





Két premontrei szerzetes sírja a csornai temetőben.



Kereszttel a csatában

A piarista Erdősi Imrét a tábori lelkészek sorában a tündöklő legelsők között, a magyar szabadsághősök díszeként, rendjének büszkeségeként emlegeti a krónika. 1849 elején megismerkedett Guyon Richárd ezredessel és őszinte barátság született köztük. Akkor jelentkezett a katonalelkészi pályára és vállalta a vegyes ajkú dandár lelki gondozását.

Hősiessége nem ismert határokat. Erre egyik legbeszédesebb az a feljegyzett eset, mikor Branyiszkó bevételénél a legválságosabb pillanatban a honvédek élére ugrott és magasra emelt keresztjével a csatárlánc előtt rohant a meredek hegyre. A csata zaját is áttörték lelkesítő szavai: ˝Utánam, fiúk! Velünk az Isten!˝ Erdősi páter példája hatott: a honvédek a térdig érő hóban, dermesztő hidegben, minden erejüket összeszedve követték papjukat és megnyerték az egyébként reménytelennek látszó csatát. Guyon hirdette is mindenütt, hogy a branyiszkói győzelem Erdősi érdeme. A világosi fegyverletételt követően hamarosan belátta, hogy a magyar szabadság sorsa megpecsételődött.

Kis kerülővel 1849 novemberében Pestre ment, hogy a hadbíróság előtt feleljen a szabadságharcban való részvételéért, de baráti közbenjárás eredményeként – ellentétben sok rendtársával – sikerült a börtönt elkerülnie: felmentették.

A negyvennyolcas forradalom eseményei és következményei a ferenceseket sem hagyták érintetlenül. Sokan vállaltak tábori lelkészi szolgálatot. Például Fazekas Rajmundot 1849. január 26-án Perczel Mór tábornok a karcagi katonai kórház tábori lelkészének nevezte ki.

Áldozatos munkájáról tanúskodnak a hadügyminisztériumba beküldött jelentései. Ecsedy János református tábori lelkésszel együtt – többek között – a kisújszállási katonai kórházak lelki ellátása is az ő feladatuk volt. Hetente egyszer végiglátogatták a betegeket. Ezenkívül ő a katolikus és a zsidó, Ecsedy pedig a protestáns és az ortodox katonák halotti anyakönyveit vezette. A világosi fegyverletételt követően Fazekas Rajmund visszatért Szolnokra, ahol provinciálisa azzal mentegette alárendeltjét, hogy a ˝forradalmiak˝ kórházában sok volt a beteg, ezért kellett gyakran ott is szolgálnia. A provinciális hangsúlyozta, hogy Fazekas mint ˝császári-királyi pap˝ volt távol a rendháztól és kizárólag kórházakban teljesített lelki szolgálatot, a ˝császári-királyi felség˝ ellen soha nem izgatott. Ennek ellenére háromszor kellett Kapy Eduárd császári biztost felkeresnie, mire megszületett a szükséges igazoló irat.


Püspök házi őrizetben

Említsünk meg végül az ökumené jegyében Haubner Máté evangélikus szuperintendenst, aki 1848-ban pásztorlevelet írt, amelyben egyházának lelkészeit és tanítóit arra szólítja fel, hogy ˝álljanak a nemzet szent ügye mellé˝. A szabadságharc leverése után ez a levél volt az ellene felhozott vádak alapja. A haditörvényszék végül hatévi várfogságra ítélte. Hiába folyamodtak felmentéséért főméltóságok, csak sorsának enyhülését sikerült elérniük. Haubner püspök először Pozsonyban raboskodott, majd a hírhedt Kufsteinben ült másfél évet. Szabadulása után arra kötelezték, hogy a ˝könnyebb ellenőrizhetőség végett˝, ˝biztonsági okokból˝ Győrből Sopronba, a regionális helytartótanács székhelyére költözzön, ˝házi őrizetbe˝.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Törvényesség mindenekfelett – egészen az összeomlásig

Gróf Széchenyi István kényszerből állt Kossuth mellé, avagy meggyőződéses forradalmár volt? Tovább olvasom