Kisalföld logö

2018. 02. 19. hétfő - Zsuzsanna -5°C | 3°C Még több cikk.

Célkeresztben az utasszállító

Amikor 1983. szeptember 1-jén kora hajnalban a szovjet légvédelem egyik vadászgépe tévedésből lelőtte a koreai légitársaság utasszállítóját, amely véletlenül a szovjet légtérbe keveredett, a Fehér Ház sajtópropagandája hónapokon keresztül gyalázta a moszkvai katonapolitikát. Eszükbe sem jutott, hogy öt évvel később velük is hasonló eset történik majd...

Puskaporos hordó

1979-ben az iráni forradalom elsöpörte a monarchiát, a feltüzelt fundamentalista fiatalok pedig novemberben elfoglalták az amerikai nagykövetséget. Az ott dolgozó 52 diplomata csak 444 napos fogság után szabadult, és Washington nem felejtette el a megaláztatást. Ezért a 10 évig tartó iraki–iráni háborúban nyíltan is az előbbi országot támogatta.

Miután néhány olajszállító tankert iráni támadás ért a Perzsa-öbölben, az ott járőröző amerikai haditengerészet 1988 tavaszán kiterjesztette védernyőjét a semleges zászlók alatt futó hajókra is. Ez azt jelentette, hogy egy esetleges perzsa támadás után megtorló csapásokat indíthattak iráni célpontok ellen. Július 2-án egy amerikai fregatt valóban egy dán tartályhajó segítségére sietett, amikor három iráni naszád is célba vette a Hormuzi-szorosban. Másnap William C. Rogers kapitány parancsnoksága alatt a Vincennes nevű amerikai cirkáló is megjelent a helyszínen. Fedélzetén a Silkworm rakéták elfogására kifejlesztett Standard föld-levegő rakéták sorakoztak. Délelőtt 10 órakor egy kereskedelmi hajó három iráni motorcsónak támadását jelentette, mire a kapitány egy harci helikoptert indított ellenük, melynek sikerült is kettőt elsüllyesztenie.


A Vincennes cirkáló
A Vincennes cirkáló

290 ártatlan áldozat

Ugyanebben az időben szállt fel Bandar Abbasból egy iráni Airbus, hogy fedélzetén 274 utassal és 16 főnyi személyzettel Dubajba repüljön. A járat szokásos útvonala a Perzsa-öböl felett vezetett keresztül kb. 2700 m magasságban. Amikor a Vincennes lokátora befogta a repülőgép jelét, tévesen úgy értelmezték, hogy egy F–14-es Tomcat vadászgép közelít hozzájuk. Az előírás szerint többször is felszólították mind a katonai, mind a polgári rádiófrekvenciát használva, hogy azonosítsa magát, de senki nem válaszolt. Rogers kapitány ekkor rádión jelentette a Helena cirkálón tartózkodó Anthony Less ellentengernagynak, hogy nem azonosítható légi cél közeledik, és várta a tűzparancsot. Amikor a 830 km/h sebességgel közeledő légi jármű alig 20 km-es távolságba került, megkapta az engedélyt a cél megsemmisítésére. 10 óra 55 perckor 2 hőkövető rakétát lőttek ki rá, és mindkettő célba talált. A roncsok a Perzsa-öböl vizébe zuhantak.

Alig néhány óra múlva a cirkáló legénysége a hírekből értesült arról, hogy hatalmas hibát követett el, mert harci gépek helyett az Iran Air 655-ös járatát semmisítette meg. A tragédiát senki nem élte túl. Az utasok persze régóta tisztában lehettek a veszéllyel, hiszen 1985 óta a háború kiterjedt a Perzsa-öböl egész területére. A világ nagy légitársaságai nem is indítottak járatokat a térségbe.

Az iráni kormány azonnal kibocsátott egy közleményt, amelyben az Egyesült Államokat azzal vádolta, hogy szándékosan lőtték le az utasszállítót. De ha valóban vadászgépnek nézték is, nem volt joguk megsemmisíteni azt iráni légtéren belül. Augusztus 11-én egy bélyeget bocsátottak ki, amely az incidenst ábrázolja az égő repülőgéppel és az amerikai cirkálóval.


Egy vitatott ügy

Washington sajnálatát fejezte ki az ártatlan emberi életek elvesztése miatt, de a felelősséget azonnal Iránra hárította, és saját hatáskörében indított vizsgálatot a tragédia okának kiderítésére. Ez elsősorban arra irányult, hogy katonai részletkérdéseket tisztázzon a cirkáló lokátorrendszerével, elektronikus harcvezető központjával kapcsolatban. Ezek pontos működése ugyanis elengedhetetlen az összes amerikai hajóegység védelme szempontjából. A Vincennes mágnesszalagos adattárolóit az Egyesült Államokba szállították, s egy vizsgálóbizottság kihallgatta az összes érintett tengerészt.

Ekkor derült fény arra, hogy Rogers parancsnok az incidens előtt többször is kijelentette, hogy alig várja már a pillanatot, amikor kipróbálhatja a rakétákat. Az is kiderült, hogy Andrew Anderson lokátoros ugyan gyanakvását fejezte ki, hogy egy kereskedelmi járatról lehet szó, de a repülési naplóban valahogy átsiklottak a 655-ös járat felett. Ismert tény volt, hogy a Vincennes fedélzetén levő magasabb rangú tisztek alig rendelkeztek tapasztalattal a számítógépesített hadviselésről. Az AEGlS nevű automata harcvezető berendezés a legkorszerűbb műszaki találmányok közé számított. A radarrendszer egyidejűleg több célt képes felfedezni, befogni és követni. A rendszer legfőbb eleme az RCA gyártmányú, fázisvezérelt antennával működő, többfeladatú rádiólokátor. A vizsgálat végül megállapította, hogy a felelősség nagyrészt az utasszállítót terheli, amely nem válaszolt a hívásra, de a gyakorlatozás hiánya is hozzájárult a katasztrófához. A tévedés alapvető okát abban látta, hogy a harc közben jelentkező stressz miatt a vezénylőtiszt tévesen értelmezte a jeleket.

Olvasóink írták

  • 3. bbbb 2008. augusztus 23. 09:19
    „ggg!

    Halál a böllérekre!”
  • 2. ggg 2008. augusztus 23. 07:52
    „dögöljön meg mindenki, aki fegyvert fog emberre, állatra.”
  • 1. Galambos Peter 2008. augusztus 23. 07:03
    „Nem veletlen volt az biztos.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kína: nagyobb a füstje, mint a lángja

A kínai hatóságok eredetileg a szocialista-kapitalista sikermodellt prezentáló rendszer… Tovább olvasom