Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Barbara Buchholz a ˝démoni hangszer˝ mestere

A szovjet-orosz hadseregnek végzett kísérletek eredménye, hogy 1919-ben Lev Tyeremin szentpétervári mérnök feltalálta a teremint, a legrégibb elektronikus hangszert.

A nem mindennapi, érintés nélkül, rádiófrekvenciák segítségével működő zeneszerszám egyik mesterével, Barbara Buchholzcal beszélgettünk a ˝démoni˝ hangszerről.

A teremin egy szögletes doboz, amelyből két antenna áll ki. Az egyik oldalán egy rövid, függőleges antenna, a másikon vízszintes, visszagörbített. A zenész a készüléket nem érinti meg, a hangok aszerint változnak, ahogy jobb keze közeledik vagy távolodik a függőleges antennától. A hang intenzitását a bal kéz szabályozza ugyanilyen módon a visszagörbített antenna felett. A világon összesen tízen játszanak rajta professzionálisan.

Lev Tyeremin szentpétervári mérnök (1896–1993) kísérleteket végzett a szovjet-orosz hadsereg számára erősítőkkel és oszcillátorokkal, amelyekhez akkoriban feltalált termoionikus szelepeket használt. Ezeket alkalmazta az 1919-ben feltalált hangszerhez is. Akkoriban aligha sejthette, hogy találmányának milyen szerepe lesz a modern művészetekben.

Barbara Buchholz
Barbara Buchholz

– Ez az egyedüli olyan hangszer, amit nem kell a művésznek megérintenie, ezért is lettem „szerelmes" a tereminbe. Elragadott ez a varázslatos berendezés, melyhez mély koncentráció szükségeltetik, a kéznek a fület kell követnie. A teremin ösztönös játékot követel – magyarázza Barbara Buchholz, a teremin Németországban élő nagymestere, aki szerint, ha egy hangszeren valaki magas szinten akar játszani, napi többórás „edzésre" van szüksége. A német tereminjátékos átlagosan napi hat órát tölt a hangszer mellett.

– Jelenleg egy kis, tíztagú csoport játszik professzionálisan a tereminen, biztos vagyok benne, hamarosan többen leszünk. Ugyanis már most sokan rendelkeznek ezzel a hangszerrel, és a színpadon a rock- és a popzene különféle effektusaihoz használják – magyarázza a művésznő.

Barbara Buchholz egyébként Lidia Kavinától, Lev Tyeremin távoli rokonától Moszkvában sajátította el a hangszer mesteri használatát. Vele dolgozik együtt a „Touch! Don’t touch" (Érintsd! Ne érintsd!) projekten, melynek keretében kortárs zeneszerzőket kértek fel, hogy két tereminre komponáljanak számokat. Tereminen játszik továbbá Pamelia Kurstin, Carolina Eyck és Randy George.

– A teremin azért is érdekes, mert egy olyan hangszer, amely mély érzelmek kifejezésére képes. Tereminen játszani olyan, mintha a belső hangodon énekelnél, a hangja az elektronikus és az emberi hang között helyezkedik el. Gyakorlatilag az emberi hangtól kezdve a szaxofonig, a hegedűig, orgonáig vagy fuvoláig minden hangszert produkálni lehet – tudjuk meg a művésznőtől.

A világ első elektronikus hangszerét különféle zenei műfajokban használják. Barbara Buchholz tereminjén jazz bigbandet is kísért, Arve Henriksennel improvizált, sőt, a Kis hableány című balettelőadásban a zenekarban foglalt helyet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Isten kegyelmében

˝A művészetek a létezés legfontosabb kérdéseiről szólnak. Ha nem lesz helyük, hiányát annál jobban… Tovább olvasom