Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

A ˝páter˝ hazatalált Isten országába

Meghalt Bulányi György piarista szerzetes, a magyar katolikusság egyik legtöbbet szenvedett papja.

A Bokor kisközösségi mozgalom megszervezése, evangéliumi tanításai miatt méltánytalanul üldözték, többször bebörtönözték 1945 után, az állami és az egyházi hatóságok rendszeresen zaklatták. Vatikán – hazánkban utolsóként – 1997-ben rehabilitálta.

˝Mindig azt mondom, amivel tele vagyok. Ami tegnap szakadt ki, vagy ma szakad ki a lelkemből. Gondolom, ezzel más is így van, aki azt mondja, amit belül hall. Számomra a kinyilatkoztatás az emberi természetbe van írva és nyitott; naponta látok s tapasztalok újat.˝ Ezek a sorok a 92 éves korában elhunyt Bulányi György piarista szerzetes naplójából valók. A sok szenvedést meg- és átélt atya teljes papi életével – szóval és cselekedettel – az evangéliumot, Jézus tanításának tisztaságát hirdette. A szeretetet, amiből tanítása szerint senkit sem szabad kihagyni.

A szeretet apostola ennek ellenére, vagy éppen emiatt sajátos börtönlistát mondhatott magáénak: ugyan az általa létrehozott kisközösségek soha semmiféle politikával nem foglalkoztak, mégis vezetőjüket, a ˝páter˝-t a ˝demokratikus államrend megdöntésére irányuló˝ tevékenységéért 1952-ben letartóztatták. Bulányi György raboskodott a budapesti Markóban, a Kisfogházban, a Gyűjtőfogházban és Vácott. Megtapasztalta az egyik legkegyetlenebb büntetést, a kurtavasat is. Ötvenhatban alighogy kiszabadult, a forradalom leverése után máris bujdosnia kellett. Ötvennyolc áprilisában elfogták, a Gyűjtőfogházba vitték, hogy büntetését ott folytassa. Márianosztrán raboskodott, amikor 1960. december 9-én közölték vele, hogy amnesztiában részesült.

Bulányi György
Bulányi György

Szabadulása után papi munkát csak illegálisan végezhetett. Így indította újra az akkor már Bokor-mozgalomnak nevezett kiscsoportos munkáját, amit a forradalom után nem is annyira a kommunista államhatalom, mint az azt kiszolgáló egyházkormányzat kezdett üldözni. Ennek oka az általa nyíltan hirdetett két tétel volt. Az egyik, hogy a kötelező fegyveres katonai szolgálat szemben áll a jézusi tanítással, a másik, hogy az ember lelkiismeretét követve jut el Isten országába, éppen ezért csak saját lelkiismeretének tartozik engedelmeskedni. Többek között ezek miatt a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1982-ben döntést hozott, ami szerint „Bulányi György tételei veszélyezte tik az egyház tanítását", így az atyát minden nyilvános papi működéstől eltiltották.

Egy 1997-es találkozásunkkor a Bibliából a zsidókhoz írott levél egy mondatát idézte: ˝Krisztus ugyanaz tegnap, ma és holnap.˝ Majd hozzátette: ˝Én ugyanazt vallom ma is, amit 1989 előtt mondtam. Persze a megítélésemben sem történt sok változás, mert akik a mondanivalómat annak idején elfogadhatatlannak tartották, azok nyolcvankilenc után is ugyanúgy vélekednek rólam.˝

Bulányi György a helyes, számára mindig követett útról így vallott:

˝Békepapként hirdetni a szeretet igéjét, még a diktatúra legsötétebb idejében is, vagy pedig mártírként tűrni a száműzetést, felvállalva ezzel a közösség sorvadását?˝ Az atya erre egy hajdan élt pozsonyi evangélikus lelkész szavait idézte, akinek az 1848–49-es szabadságharc leverése után felajánlották, ha beárul másokat, mentheti a saját életét. Erre a lelkipásztor inkább a halált választotta, mondván: ˝Inkább becsülettel meghalok, mintsem becstelenül éljek.˝ Hitvallása szerint: ˝A bármikori üldöztetések alatt azok a papok szolgálták igazán az egyházat és hirdették Krisztus evangéliumát, akik betartva a három lépés távolságot, nem simultak hozzá a hatalomhoz, tudtak hallgatni, ha hallgatni kellett, s mertek szólni, ha szólni kellett.˝



Bulányi Györgyöt a katolikus egyház – hosszú procedúra után – 1997-ben rehabilitálta, ám a papi ténykedését korlátozó intézkedések nem szűntek meg. Az atya még közel tíz évvel később is csak egy városszéli kápolnában misézhetett, istentiszteleteit a plébánia nem hirdette meg. Életének utolsó időszakában visszatért a rendi közösségbe. Nehéz szenvedés után, befejezve földi küldetését, június 6-án indult el, hogy ˝színről színre találkozhasson Mesterével, Jézus Krisztussal˝.

 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szárnyati Géza és társai - interjú Lackfi Jánossal

A győr-ménfőcsanaki Bezerédj-kastély ˝Irodalmi találkozások˝ sorozatának vendége volt Lackfi János… Tovább olvasom