Kisalföld logö

2018. 11. 19. hétfő - Erzsébet 0°C | 5°C Még több cikk.

Sílécet csatol közel félmillió magyar

Magyarországon több százezren, egyes becslések szerint félmillióan hódolnak a síelésnek. Környékünkről a szlovák és az osztrák pályák is hamar elérhetők.

A legolcsóbb lehetőségek persze itthon kínálkoznak a
síelők számára, hazánkban azonban a magas hegyek híján rövidek a pályák, kevés helyen vannak hóágyúk, így csak az igazán kitartó havazás után reménykedhetünk optimális feltételekben.

Sokan éppen a hazai jellemzők miatt már idejekorán megtervezik téli túrájukat és a külföldi hegyek felé veszik az útjukat. A szlovák sípályák már tartogatnak több kilométer hosszú változatos pályákat az északi Chopokon a kezdők és a haladók számára is.

A magyarok körében ugyancsak kedvelt síterep a határtól alig 100 kilométerre található Semmering is.

– Szerencsére a környéken nem érezhető a válság hatása, még az árérzékeny magyar látogatók sem maradtak el, iskolás csoportok Sopronból is érkeznek. Sokan azt tartják, az osztrák síterepek drágák, de akik hozzánk jönnek, azok tudják, biztosan sportolhatnak, mert a hóágyúzás miatt mindig siklásra alkalmasak a pályák, jó minőségűek, ezáltal biztonságosak is. Spórolni főleg a felszereléseken lehet, nem kell megvásárolni ezeket, szinte mindenütt bérelhetőek, a botok, lécek, sőt a ruhák is – mondta Peter Wurzinger, a Zauberberg Semmering szóvivője.

Takarékoskodni a szállásköltségen is lehet, a kisalföldi régióban élők a Pozsonytól északra fekvő Kis-Kárpátok sípályáit (Prezinska Baba, Zochova Chata) egynapos kirándulás keretében is felkereshetik, de az ausztriai Annaberg is hamar elérhető Soprontól mintegy 143 kilométerre.
 
Csak pihenten induljunk a lejtők meghódítására, a legtöbb balesetet a fáradtság okozza. Fotó: illusztráció/internet
Csak pihenten induljunk a lejtők meghódítására, a legtöbb balesetet a fáradtság okozza. Fotó: illusztráció/internet

– A biztosítás és az oktató nagyon fontos, erre ne sajnáljuk a pénzünket – osztotta meg velünk jó tanácsait a soproni Borossay György, aki gyermekkorában csatolt először lécet a lábára. – A mentés és a kezelés költségei akár több százezer forintra rúghatnak és biztosítás hiányában ezt nekünk kell majd megfizetnünk. Az oktató pedig a helyes technika elsajátításában segíthet, amivel az egészségünket védhetjük és sok csalódástól is megóvhatjuk magunkat – tette hozzá.

György „pályafutásában" a Gödör játszótér lejtői után a városhoz tartozó Dalos-hegyi sípálya következett, aztán folyamatosan jöttek a távolabbi túrák. A környező szlovák terepek és a határnyitás után a meredekebb piros és a legveszélyesebbnek számító osztrák fekete pályák következtek.

– Húsz éve már csak Ausztriába járok, ott érzem a legjobban magam. Gyönyörű a hegyek látványa és szeretem szabadon élvezni ezt a remek sportot. A síelés elég veszélyes, fel kell készíteni rá a szervezetünket. Eszközt itthon kölcsönözzünk, de fontos, hogy szakember állítsa be a kötést. Ez a biztonság legfontosabb eleme, úgy tervezték, hogy kioldjon, mielőtt a nyomás a lécről a lábra hatna és sérülést okozna. A cipőválasztásnál is kérjük hozzáértő segítségét, a kezdők használjanak viszonylag rövid lécet, ezt könnyebb irányítani. Ajánlott bukósisakot is vinni, és csak pihenten induljunk a lejtők meghódítására. A legtöbb balesetet ugyanis a fáradtság okozza, a sérülések többsége délután következik be – sorolta a sportember. A sípályákon napijegyek hazánkban 1500–5900 forintért, Szlovákiában 11–29 euróért, Szlovéniában 15–29 euróért, Németországban 23–47,5 euróért, Olaszországban 24,5–51 euróért, Ausztriában 12–44 euróért, Franciaországban 23–50 euróért, Svájcban 42–84 SFR-ért váltható.

Egy kis történelem

Mintegy 10–12 ezer évvel ezelőtt az Altaj hegység, a Bajkál-tó környéke lehetett a sí őshazája. A vándorló nomád törzsek hozták Európába, ahol elsőként Skandináviában honosodott meg. Az ősi forma, a kerek hótalp hamar megnyúlt és hátrafelé keskenyedett, hogy könnyebbé tegye a haladást. Az elejét felkunkorították, hogy ne merüljön a hó alá. Sokáig csak közlekedésre, vadászatra használták. Hazánkban Chernel István kőszegi ornitológus mutatta be elsőként a „hódeszkázás" tudományát 1892-ben. Nálunk az 1970-es  években vett a század eleji ismerkedés után új lendületet a sízés fejlődése.

Olvasóink írták

  • 1. józanparaszt 2011. január 06. 20:25
    „ja-ja schifoan ist das laiwanste..:)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még lehet jelentkezni a soproni tehetségkutatóra

Idén is megrendezik a Sop-rock amatőr tehetségkutató fesztivált.
Tovább olvasom