Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Százhúsz éve halt meg a jótevő

A napokban volt a százhuszadik évfordulója annak, hogy meghalt Mohl Bódog, aki Berg Gusztáv kortársaként alaposan kivette részét Kapuvár fejlesztéséből. A család püspököt is adott a megyének.

A Kapuvár Széchenyijeként is emlegetett báró Berg Gusztáv hírneve igazságtalanul takarta el egy másik család munkásságát a rábaközi kisváros fejlesztésében. A Mohl dinasztia egyik tagja, Bódog halálának ebben az évben van százhuszadik évfordulója. Mohl Bódog Berget megelőzve épített gőzmalmot a városban, korábbi gyára – mely a mezőváros első nagyüzeme volt – a honvédség hivatalos beszállítójaként is termelt akkoriban.

– Talán nem is Mohl Bódoggal kell kezdeni a család bemutatását, hiszen az 1836-ban született dr. Mohl Antal nagyprépostként, püspökként szerzett nevet magának és hírnevet szülővárosának – kezdte a családtörténet ismertetését Pavlóczki Béla helytörténész. Az egykori püspökről szólva hozzátette, Ferenc József Vaskorona-renddel tüntette ki a kor neves szónokaként és írójaként is tevékenykedő dr. Mohl Antalt.
A család hírnevét azonban az 1807-ben született Mohl József az általa – 1831-ben – épített bőrgyárral alapozta meg. Nem mellesleg ez volt Kapuvár első nagyüzeme, melyet aztán az 1850-ben született (és 45 évesen meghalt) Mohl Bódog virágoztatott fel. Az országos hírnévre szert tett gyár többek közt az akkoriban alapított petőházai cukorgyár és a honvédség hivatalos beszállítója is volt. Utóbbi tevékenységet rendre pályázaton nyerte el, a korabeli megyei sajtó dicshimnuszaitól kísérve. Az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállításon a gyár előkelő díjban részesült.

Pavlóczki Béla: A síremlék a helytörténet része is.
Pavlóczki Béla: A síremlék a helytörténet része is.

Mohl Bódog 1891. szeptember 16-án látott hozzá Kapuváron egy gőzmalom építéséhez. Az üzem 1892. január 27-én kezdte meg működését. Érdekesség, hogy a gőzmalom esetében Berget szokás elsőként emlegetni, holott a báró csak négy évvel később építtette át egyik malmát gőzhajtásúra.

– A tizenkilencedik században a település lakosságának jelentős része a mezőgazdaságból élt, Mohl Bódog kapuvári gyárainak köszönhetően a település lakosságának nagy része életmódot váltott – tette hozzá Pavlóczki Béla.

A dualizmus kori Kapuvár történetének egyik fontos forrása Mohl Bódog naplója, melyet 1876 és 1895 között vezetett. A bejegyzések alapján egy pontos, precíz és vallásos személy alakja rajzolódik ki az olvasó előtt. A családi események, az időjárás és a mezőgazdasági termények nyilvántartásának ismertetése mellett a Kapuvárt érintő fontos történésekről is beszámolt. Lejegyezte például a járásbíróság építését, a kisvasút kivitelezési munkálatait, az uradalmi malom leégését is.
Mohl Bódog írt az 1890-es évek egyik nagy problémájáról, a kivándorlásról, tájékoztatta az utókort Rudolf trónörökös kapuvári látogatásáról és a napló tartalmaz egy vallomást is.

– Az akkori kor sem nélkülözte a tudatlanságot és előítéletességet. Így az 1892-es kolerajárvány kapuvári elterjedését a család nyakába igyekezett varrni az akkori szóbeszéd – mesélte Pavlóczki Béla. A pletyka szerint a járványt a családi bőrgyár Indiából behozott és a Rábába belemosott szennye okozta. Mohl Bódog naplója tartalmazza a gyáros ez ügyben tett vallomását is, melyben természetesen határozottan cáfolja a mendemondákat.

A napló napjainkban Mohl Bódog leszármazottainak tulajdonában van.
A család síremlékén még egy név olvasható, dr. Moholi (Mohl) Imréé, aki 1977-es haláláig London főépítésze volt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ázsiáig táncolták magukat

Mozgalmas nyarat tud magáénak a Kapuvár Néptáncegyüttes, a Felvidéktől Ázsiáig viszik a rábaközi… Tovább olvasom