Kisalföld logö

2017. 11. 24. péntek - Emma 3°C | 9°C Még több cikk.

Mire telik évi 10-15 millió forintból?

Rábaköz - A kisközségek vezetői a költségvetés készítésekor idén nem tehetnek mást, mint újra húznak egyet a mondásbeli nadrágszíjon. Potyond első embere szerint ezt addig tehetik, „amíg meg nem fulladnak".
Azokon a településeken, ahol a lélekszám 100-hoz közel van, 15 millió forint körüli összeggel gazdálkodhatnak. Hogy a gyakorlatban ez mit is jelent, Potyond első embere fogalmazta meg: „Megint csak meg kell húznunk a nadrágszíjat. És ha továbbra is így folytatjuk, előbb-utóbb megfulladunk" – mondta Molnár Vilmos. A község polgármestere a 2009-es pénzügyi lehetőségeket firtató kérdésünkre válaszolt így.

Az alig 100 lelkes település elöljárója borúlátó a falujához hasonló kistelepülések jövőjét illetően. A potyondi önkormányzatnál ebben az évben 13 millió forintos költségvetést készítettek. Ebből egymillió forintot fizetnek be a körjegyzőség működtetésére. 1,3 millió forintot egy tavaly elnyert, járdafelújító pályázat önrészeként tartalékolnak. A községi alkalmazottak bére 2 millió forint. A falu „működtetése", azaz a közvilágítás, a középületek fűtése, a karbantartások szintén milliós tételt jelentenek. Szociális kiadásokra 300 ezer forintot tettek félre.

– Függőben van még a szennyvízcsatorna-beruházásunk, és arra anyagilag is készen kell állnunk – mondta Molnár Vilmos. – Éppen ezért további pályázatokhoz nem tudunk önrészt vállalni. Az állami normatívánk nem emelkedett, sőt. Két munkatárs nyugdíjba ment a körjegyzőségtől, azt gondoltuk, ezzel csökkennek a kiadásaink. Tévedtünk, mivel a támogatás elvonása miatt több pluszpénzt kell biztosítanunk az eddiginél is. Nagyon rossz irányba haladunk, és ha így folytatódik, a kisközségek valóban életképtelenné válnak. Még ugyan nem tartunk ott, de ha ez a cél, az irány helyes. Nekünk pluszbevételeink nincsenek, ugyanakkor az itt élőket segítenünk kell.

Adóbevételeink minimá- lisak, erre az évre 400 ezer forintot terveztünk, aminek jó részét az itt gazdálkodó mezőgazda- sági vállalkozás fizeti.

Nem jobb a helyzet Mérgesen sem. A lélekszám 100 alatt van és Balázs Vince polgármester szerint könnyen elosztják az önkormányzatra bízott pénzt.

– Kifizetjük a megnyert falubusz áfáját, másfél millió forintot, és ezzel az idei fejlesztések végére értünk. A költségvetés ugyan még nem készült el, de az már biztos, hogy kevesebb bevétellel számolhatunk – jegyezte meg. – A pályázatokat figyeljük és amit lehet, önerőből, a helyiek összefogásával valósítunk meg.

Cakóháza polgármestere, Csepi Éva még szintén nem tudott költségvetési számokkal szolgálni érdeklődésünkre. A 67 lelkes községben az idei fejlesztést a ravatalozó felújítása jelenti. Rábaszentmiklóson ugyancsak csökkent az állami normatíva. Összesen 14,5 millió forint áll rendelkezésükre. Németh Szabolcs kérésünkre számolt: a közös fenntartású intézményekre fizetnek be 3,2 milliót, a falugondnoki szolgálat 2,2 millióba kerül. Az új falubusz áfája 1,7 millió. A középületek fenntartása során a fűtésre 300 ezer, a villanyra 250, a vízdíjra 150 ezer forintra lesz szükség. Iparűzési adóból 500 ezer forint bevételre számítanak, a személyi jövedelemadó helyben maradó része minimális, hiszen jórészt nyugdíjasok lakják a falut.

– Spórolnunk, takarékoskodnunk kell. Például úgy, hogy a nyugdíjba vonuló hatórás foglalkoztatású hivatalsegéd helyett nem veszünk fel új embert. Munkáját a falugondnokkal közösen vállaljuk át, így évente egymillió forintot takarítunk meg.

A 104 lelkes Rábasebes költségvetésének bevételi oldala arról árulkodik, hogy gazdag a falu, 33 millió forint ugyanis a főösszeg. Mizser Edit azonban hamar tisztázza a félreértést: a valóságban nem állnak ilyen jól.

– A 33 millió forint olyan tételeket is tartalmaz, mint a falubusz 8,5 milliója, amit pályázaton nyertünk és amit ki is fizetünk – tájékoztatott a polgármester. – Aztán emeli a bevételt, ugyanakkor nem marad nálunk a szennyvízcsatorna-bérleti díj, amit azonnal továbbítunk a szolgáltatónak. A tényleges összeg, mellyel gazdálkodunk, 15 millió forint. Ennek is van már azonban helye. 500 ezer a közvilágításra megy, 1 millió vagy több a polgármesteri hivatal melléképületeire. Egymillió a temető kerítésére, több mint egymillió a szociális étkeztetés támogatására.

A bevétel és a kiadás közé tehát gyorsan egyenlőségjel kerül a Rába-parti faluban is. A helyi bevételek ott sem jelentősek: 300 ezer forint az iparűzési adóból, 300–300 ezer a ház- és telekadóból. „Spórolnunk kell, idén például várhatóan nem lesznek falunapi rendezvények a községben. Valahol határt kell húznunk" – tette hozzá Mizser Edit.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A színház a legvonzóbb program

Kapuvár - A Rábaközi Művelődési Központ igazgatója szerint a kiállítások és író-olvasó találkozók… Tovább olvasom