Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Hófehér hintó nászajándékba

Szűcs Adorján bognármester a szerszámok, szekerek mellett eddig mintegy ötven hintót készített.
Utóbbiakra a legbüszkébb, mert mint mondja, ezeken mutathatja meg leginkább egy bognár, mit tanult meg a mesterségből. A hetvenkét éves csornai Szűcs Adorján, Dóri bácsi egy kiveszőben lévő foglalkozás képviselője: bognármester. Ma már talán kevesen tudják, hogy a bognárok munkája szorosan összefüggött a mezőgazdasággal: kasza-, kapanyelet, gereblyét és szinte mindenféle szerszámot készítettek, de a szekér- és hintókészítés is feladatuk volt.

A bognárok névjegye

A Szűcs család generációkon keresztül eljegyezte magát a szakmával, hiszen már Szűcs Adorján dédnagyapja is bognár volt. Nagyapja és édesapja az Esterházyaknál töltötték inaséveiket. Apáról fiúra szállt a mesterség, míg végül Dóri bácsi gyermekénél megszakadt.
– Nekem is van fiam, de ő a modern technikát választotta és elektroműszerész lett, így nem volt kinek továbbadnom a mesterséget. Sajnálom, mert szép szakma. Még a legprimitívebb szerszámokba is belevihetjük az egyéni elképzeléseinket, nem beszélve a hintókról, ahol a mester a tervező és kivitelező egyben. A kerekek esztergált figuráiról még azt is meg lehetett állapítani, hogy ki gyártotta a kocsit. Az volt a bognárok névjegye.

Dóri bácsi 1947-ben kezdte a szakmát az édesapja mellett, két évvel később pedig bekerült az állami gazdaságba, ahol negyvenkét évig dolgozott. Akkoriban főleg szerszámokat, kocsikat gyártottak, hintóra csak elvétve volt igény, így hát igazából csak nyugdíjba vonulása után tudott elég időt fordítani az akkorra már hobbijává vált hintógyártásra. Az elsőt tizennyolc évesen készítette el, még apai segítséggel, mára pedig körülbelül félszáz került ki a keze alól barátok, rokonok, ismerősök számára.

Ismét megnőtt az igény

És hogy mennyi idő alatt készül el egy hintó? Általában három-négy hónap alatt, persze az egyedi igényektől is függ. A legkülönlegesebb négykerekűhöz fél év kellett. Gyártott már hintókat, lovas szánokat a környékbelieknek, de Szlovákiába, Ausztriába, Németországba, Hollandiába és Svájcba is kikerültek a munkái.

„Egyszer egy menyasszonynak az volt a kívánsága, hogy hófehér hintón vonulhasson a templomba. A szüleitől ezt kapta nászajándékba. Ez volt az egyik legszebb darab, amit valaha készítettem."

Dóri bácsi nem attól fél, hogy kihal a szakma, mert a rendszerváltás után igencsak megnőtt az igény a hintókra, főleg hobbilovasok, vadászok, fogathajtók részéről. Az Alföldön több nagy cég is foglalkozik ezek gyártásával. Azt fájlalja inkább, hogy a klasszikus értelemben vett bognármesterség tűnik el.

A fiatalok türelmetlenek

– Gyerekkoromban tíz bognár is volt Csornán, most viszont nem nagyon tudok a környéken sem olyant, aki egyénileg űzné ezt az ipart. Kár érte, mert igen szép szakma, és a gépesítésnek köszönhetően manapság könnyebb is, mint régen. Csak a fiatalok türelmetlenek, nem tudják kivárni, míg pénzt tudnak belőle csinálni, hiszen ide befektetés kell, legalább ötéves száraz fa.

Szűcs Adorján azt mondja, mára egy kicsit vissza kell fognia magát, de abbahagyni nem akarja a hintógyártást:
– Az embernek minden elkészült hintónál sikerélménye van, mindig jönnek az újabb ötletek. Ha valaki ezt egyszer elkezdte, nem tudja abbahagyni. Amíg mozogni tudok, csinálom, ha nem is olyan intenzitással, mint idáig.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mára népszerűbbek, mint a búcsúk

A falunapok látogatottsága nagyban függ az esti „sztárvendégtől”. A meghívott előadók fellépti díja nyolcvan- és száznyolcvanezer forint között mozog, ám egy neves csapat több millió forintot is elkérhet. Népszerű a mulatós zene, de a legtöbb falunapon a megasztárokat is meghallgathatjuk. Tovább olvasom