Kisalföld logö

2018. 11. 21. szerda - Olivér 4°C | 7°C Még több cikk.

Előkerültek Garta alapítói

Egy kapuvári helytörténész jóvoltából újra napvilágra kerültek az idén 350 éves jubileumát ünneplő Garta első családnevei. Számos elnevezés a mai napig él, s vannak különleges, eltűnt családnevek is.

Kapuvár gartai városrésze idén ünnepli megalapításának háromszázötvenedik évfordulóját. A rábaközi kisváros egyik helytörténésze, Pavlóczki Béla az év végére időzítette legújabb felfedezését. A gartai „alapító atyák" családneveit tartalmazó okiratot juttatott el szerkesztőségünkbe.

– A tizenkilencedik századi folyóiratok gyakran adtak közre idézet formájában „históriai" emlékeket. Az akkori újságírók célja a források közlésével a megsárgult, rossz állapotú, régi iratok utókor számára történő megőrzése, valamint a levéltárat nem látogató, de a helyi történelem iránt érdeklődő emberek információkhoz juttatása volt – ismertette az egykori irat sorsát a kapuvári helytörténész.
Az 1890-es években még létezett levéltár Kapuváron, a „Rábaköz" munkatársai annak iratanyagából válogatták ki az újságban közreadott írásokat.

Pavlóczki Béla: A jubileumi év végére időzítette a felfedezést.
Pavlóczki Béla: A jubileumi év végére időzítette a felfedezést.

– Munkájuknak köszönhetően sikerült megőrizni például a „Cathalogus Hajdonum Kapuvariensum" című, 1687-ből származó iratot, ami a kapuvári hajdúk pontos névjegyzéke volt – mondta Pavlóczki Béla. Az eredeti dokumentum elveszett, ma már a Soproni Levéltár iratanyagában sem található meg. A helytörténész még 2011 nyarán fedezte fel a nagy forrásértékű újságcikket, aminek közreadásával tudatosan várt az idei év végéig. A kutató Garta alapításának 350. évfordulója alkalmából juttatta el az írást a Kisalföldhöz, hiszen a jubiláló városrész katonái is szerepelhetnek a felsorolásban.

– Az irat keletkezésének időpontjában I. Lipót (1657–1705) magyar király hadserege hazánk török uralom alól való felszabadítását végezte éppen – kezdte Pavlóczki Béla. Kapuvár haderejének összeírására a Buda 1686-
os visszafoglalását követő esztendőben került sor. A dokumentum pontos tájékoztatást ad hat hajdútizedről, valamint azok tagjait és vezetőit is megnevezi. A korabeli újságírók a katalógus mellett megjegyezték: „Öröm olvasni a szebbnél szebb magyar neveket, a melyek közül sokat ma is viselnek a hajdu-ősök ivadékai, de vannak köztük olyanok is, a mely nevek viselőikkel együtt teljesen kihaltak a zivataros régi időkben." A családneveket végigolvasva több olyan felfedezhető, melyeknek viselői ma is Kapuváron élnek. Ma is élő gartai és kapuvári nevek között említhető a Takács, Cserpes, Süpőcz (Sipőcz), Szücs, vagy akár a Bársony családnév is. Vannak azonban az iraton olyan nevek is, melyek évtizedek óta nem fellelhetők a városrészben, ilyenek például a Nuriet, Francsics, Szergessy, Nylassy vagy a Bakossy családok is.

A kapuvári hajdúk névsora 1687-ből.
A kapuvári hajdúk névsora 1687-ből.

Az idén jubiláló városrész kezdetben külön település volt a Nádasdy Ferenc birtokolta kapuvári vártól mintegy két kilométerre, melyet a kapuvári vár egykori muskétásai (39 telken, 39 család) alapítottak 1663-ban. Azok a katonák, akik nem rendelkeztek önálló házzal, más katonáknál laktak, így alakult ki az úgynevezett közös udvar, mely jellemző volt az akkori Gartára (mutatóban máig is léteznek ilyenek). Az 1920-as évekbeli egyesítéshez nagyban hozzájárult a soproni népszavazás, melynek idejére a vármegye székhelye Kapuvárra került, a belügyminiszter pedig 1922-ben egyesítette a két települést.



hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Véget ért a kapuvári szabadegyetem - fotók

Tovább olvasom