Kisalföld logö

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 19°C | 32°C Még több cikk.

˝Azon sem csodálkoznék, ha a tehenem szarvasborjút ellene˝

Rábaköz - Súlyos vadkárokról számolt be néhány Hövej környékén dolgozó gazda a Kisalföldnek. A vadászati társaságok és a gazdák általában megegyeznek, ám a jogszabályok tág teret adnak az egyezkedésnek.

Egy kapuvári és több höveji gazda is panaszt tett lapunknak – véleményük szerint – az elviselhetetlen nagyságú vadkár miatt.

– Hövej környékén több földem is van, melyeken az utóbbi időben szinte elviselhetetlen nagyságrendű a vadkár – mondta el Horváth János. A Kapuváron lakó gazdálkodó hozzátette, napraforgótermésének túlnyomó része a szarvasok gyomrában „kötött ki". – A termést a szárak tetejéről harapták le, de van olyan területem is, ahol a rövid, fiatal töveket szinte a föld színéig leették az állatok, azt a táblát már nem lehet rendesen aratni – mondta. Elmondása szerint hiába a rendszeres járőrözés, a különféle vadriasztók vagy akár a villanypásztor felszerelése, egy-egy éjszakai riasztás alkalmával félszáz egyedes szarvascsordák is feltűnnek a táblák környékén. Horváth János hangsúlyozta, évről évre több százezer forintra rúg a termésben esett kár. Idén közel kétmilliós.

Egy höveji gazdálkodó szerint a szarvasok éjjel többször a fürdőszoba ablakát kopogtatják. – Két éve kukoricát vetettem, azt teljesen tönkretették – mondta Horváth Zoltán. Ivánkovics Ottó szerint még kutyákat is felesleges tartani, a kerti gyümölcsfáinak is nekiáll a vad. Hollós János höveji gazdálkodó szerint a területen annyi a szarvas, hogy az istállóig is bemerészkednek. – Azon sem csodálkoznék, ha valamelyik tehenem szarvasborjút ellene – tette hozzá keserűen. A sok vadra panaszkodott még Varga József és Kocsis János gazdálkodó is.

Pintér Csaba: Ritka a pereskedés.
Pintér Csaba: Ritka a pereskedés.

A vadkárt a mező-, erdőgazdálkodók és a vadászati joggal rendelkező szervezet között rendezi a vadászati törvény, jogokkal és kötelezettségekkel mindkét fél számára. Ennek részleteiről Pintér Csaba, a megyei mezőgazdasági és szakigazgatási hivatal vadászati és halászati osztályvezetője tájékoztatta a Kisalföldet. – Eredendően a vadászati jogszabály háromféle esetet különböztet meg: a vad által, a vadban és a vadászattal okozott károkat sorolhatjuk ide – mondta. A vad által okozott kár leggyakrabban mezőgazdasági terményben, erdőállományban vagy egyéb javakban (gépjármű és vad ütközésekor) fordul elő.

A gépjárművekben (és a vadban) esett kár esetén legelőször a rendőrséget kell értesíteni, akik a vadászatra jogosult képviselőjét a helyszínre hívják, hogy kárigény esetén bizonyítható legyen a helyszín és a kár mértéke, eredete. – A kilencvenes évek közepéig a vadgazdálkodó volt köteles megtéríteni a gépjárművekben okozott kárt, ám napjainkra olyan értékű autók közlekednek az utakon, melyek kárigénye akár milliókra is rúghat, ezért a szabályozás megváltozott – mondta az osztályvezető. A jelenlegi irányelvek szerint, ha mindenki a neki felróható gondossággal járt el, akkor köteles a saját kárát viselni. – Ez azt jelenti, hogy a vadgazdálkodó gondoskodik a vadveszélyre figyelmeztető táblákról (az autópálya kezelője a folyamatos kerítésről) és nem létesít mesterséges etetőt, itatóhelyet, dagonyát, vadföldet a közúttól háromszáz méterre, valamint társas vadászattal nem zavarják az út felé a vadat, az autós pedig figyelmesen, a közúti előírásokat betartva közlekedik – avatott be a szabályokba az osztályvezető. Mindezek mellett természetesen a polgári törvénykönyv szabályai, vita esetén a polgári per jelenti a kárigény érvényesítésének lehetőségét.

Hövej környéki gazdák: A vadak által okozott kár idén már milliós nagyságrendűre rúg. Fotó: Turbók Attila
Hövej környéki gazdák: A vadak által okozott kár idén már milliós nagyságrendűre rúg. Fotó: Turbók Attila

– A mezőgazdasági vadkár esetében mind a gazdára, mind a vadgazdálkodóra kötelezettségeket ró a jogszabály – ismertette a másik gyakori káresetet Pintér Csaba. A mezőgazdálkodónak is ki kell vennie a részét elsősorban a vadkár elhárításából, csökkentéséből. Köteles a vadgazdálkodót a kár bekövetkeztéről értesíteni vagy a vadállományt kímélő eljárások alkalmazásával (szaganyagok, optikai riasztók, hanghatás, kerítések, villanypásztorok) a kár megelőzéséről gondoskodni. (A höveji gazdák szerint mindezeket alkalmazták is – a szerk.) A vad által okozott kár öt százalékát a mezőgazdasági termelő viseli.

A vadgazdálkodók viszont elsősorban kötelesek a vadat elriasztani, a föld használóját a kár észlelésekor értesíteni. A vadgazdálkodó is köteles a termény védelméről gondoskodni vagy a kár megelőzését úgynevezett elterelő vadföldek létesítésével (azok termését enné a vad) megelőzni, ám a legvégső esetben a vadállomány létszámának csökkentése is a feladata. – Ennek extrém példája, ha a hivatal rendeli el a vadállomány gyérítését, állományszabályozó hatósági vadászatát. A fenti gazdák épp ezt kérték a megyei szakigazgatási hivataltól – jelentette ki Pintér Csaba. A szakember hangsúlyozta, hogy egyezség hiányában minden vadkárt be kell jelenteni a jegyzőnek, aki szükség szerint szakértőt rendel ki a kár nagyságának és értékének megállapítására. Pintér Csaba szerint a viták legvégső esetben a bíróságokon folytatódhatnak, ám véleménye szerint a megyében erre egyelőre kevés példa akad. Ez utóbbit több, vadgazdálkodással foglalkozó szervezet vezetője is megerősítette, véleményük szerint általában meg tudnak egyezni a gazdákkal.

Olvasóink írták

  • 5. ali 2008. szeptember 15. 16:28
    „Mehemed!

    Én meg a helyedben magam is gumibugyiban járnék. A feleséged meg főleg. Bár ez nem véd meg az ökörborjuktól.”
  • 4. mehemed 2008. szeptember 11. 11:19
    „Ha Fletó arra járna, még ökörborjút is világra hozhatna a tehened!”
  • 3. Putyilov 2008. szeptember 08. 08:00
    „Ha nagyjaink nem vadásznának,akkor a vadászat és a vadgazdálkodás szabályai is szigorúbbak lennének.
    De ki az a marha,aki a saját kezét köti meg?”
  • 2. Nagy József 2008. szeptember 07. 16:49
    „A vadászok jobban érvényesitik az érdekeiket , mint akárki más .
    Ezt tanitani lehetne.

    A másén nevelik fel a vadat ,amit azután jó pénzért értékesitenek.

    Bár ebben az országban mindent lehet.”
  • 1. laikus 2008. szeptember 07. 16:31
    „Nem értem, hogy miért nem akar fizetni a vadásztársaság. Ha a tehenem átmegy a szomszédba és megeszi a szomszéd termését, értelemszerűen fizetnem kell. Miért nem fizetnek tehát azok, akik a haszonszedői a vadgazdálkodásnak?

    Azt sem értem, hogy miért nem kell a vadásztársaságoknak kötelező biztosítást kötniük a vadak által a járművekben okozott kárra vonatkozóan? Láttam olyat, hogy a vad oldalról futott neki a kocsinak, úgy okozott kárt. Sz.tem nonszensz, hogy ilyenkor is a gk. tulajt terheli a kár.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keresztúrok találkoztak

Ráckeresztúr - A magyarkeresztúri néptáncosok településük küldöttségének tagjaként vettek részt a… Tovább olvasom