Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 6°C Még több cikk.

A koreográfus és sobri táncai

„ Mélységes tisztelettel kell viseltetnünk a népi művészet iránt, meg kell ismerni, és szeretni, de nem szabad rab módjára függeni tőle” – ezek a kiváló koreográfus Rábai Miklós szavai, akit rokoni és művészi szálak is kötnek a Rábaközhöz.
Idén harminc éve – 1974 augusztusában – hunyt el Rábai Miklós Kossuth-díjas koreográfus, érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes alapító tagja, művészeti vezetője.

A csornai Horváth Róbertet – aki közismerten művészetpártoló, maga is amatőr alkotó – rokoni szálak fűzik Rábai Miklóshoz, hisz édesanyja unokatestvére a világhírig eljutott együttes egykori vezetője.
– A rokoni szálakon túl is erősen kötődik Rábai Miklóshoz. Miért? – kérdeztük Horváth Róbertet.

– Az a rendkívül vonzó számomra, hogy alkotó szellemével nemesítette, színpadi gyöngyszemmé varázsolta az archaikus forrást. Egyik művében ki is fejtette, hogy mélységes tisztelettel kell viseltetnünk a népi művészet iránt, meg kell ismerni és szeretni, de nem szabad rab módjára függeni tőle, hanem alkotó módon kell felhasználni az elemeit.

– Rábai Miklóst nem kényeztette el a korabeli kritika. Ön mit tud erről?
– Egyáltalán nem. Sőt, az egyéni alkotó szelleméért egyenesen támadták őt életében, de még halála után is. Például rosszallással fogadták, hogy a híres Ecseri lakodalmas menyasszony-vőlegény központúvá vált. Azt figyelmen kívül hagyták, hogy ha egy lakodalmat színpadra visz a művész, akkor sűrítenie kell, a kevésbé fontos mozzanatokat el kell hagynia.

A kritikára így válaszolt Rábai: „Valamit csak tennem kellett, hisz a lakodalom Ecseren három napig tart." Rábai Lia, a művész özvegye – aki szintén alapító tagja volt a világhírű együttesnek – a legutóbbi találkozásunk alkalmával arról beszélt, hogy mennyit kell harcolnia, hogy férjének a művei fennmaradjanak és ne vesszen el az a sok szépség, az a sok gyöngyszem. Úgy tűnik, a harc nem hiábavaló, hisz Rábai Miklós legszebb műveit – a Kállai-kettőst, az Ecseri lakodalmast, az Üveges táncot, a Kisbojtárt – ma is láthatja a közönség. Rábai Miklós életútját két kötet is megörökítette.

– Rábai Miklós Csornán is megfordult...
– Igen, az 1960-as években a világháború utáni első Rábaközi Napok néptáncbemutatóján a zsűri elnökeként tevékenykedett. De gyűjtött is a Rábaközben, Soboron. Az állami népi együttes egyik nagylemezén hallható a koreográfia zenéje, a Sobri táncok.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megfelelő finanszírozás és nyugalom kell a felsőoktatásban

Megengedhetetlen, hogy a felsőoktatási intézményeket úgy privatizálják, hogy nem biztosítják az… Tovább olvasom