Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 19°C Még több cikk.

Új fajt nevezett el tanáráról

A mosonmagyaróvári származású Páll-Gergely Barna helyi tanulmányai után biológusi diplomát szerzett. Jelenleg egy japán egyetemen doktorandusz. Kutatási területe új csigafajok leírása.
Páll-Gergely Barna mosonmagyaróvári diákként érettségizett a Kossuthban, biológusi diplomáját 2011-ben szerezte a Pécsi Tudományegyetemen. Biológiatudását gimnáziumi évei alatt alapozta meg. „Werner Ervintől tanultam a legtöbbet, aki a Kossuth Lajos Gimnáziumban tanított biológiát, és akire csak hálával tudok gondolni. Az általános iskolai és gimnáziumi éveimben versenyeken is részt vehettem, és ehhez mindig maximális segítséget kaptam tanáraimtól" – mesélt a kezdetekről Páll-Gergely Barna.

Jelenleg egy japán egyetemen doktoranduszhallgató, ami három évig tartó tanulást és kutatást jelent számára. Az evolúciós biológiára koncentrál. Érdeklődési és kutatási területe az ázsiai szárazföldi csigák s új fajok leírása.

Jelenlegi professzora hívta Japánba a fiatal biológust, akinek szenvedélye a csigakutatás.
Jelenlegi professzora hívta Japánba a fiatal biológust, akinek szenvedélye a csigakutatás.

„Olyan ez, mint a szerelem. El tudom mondani, miért szeretek valakit, de pontosan nem tudom megfogalmazni. Gyermekkoromban szép, színes tengeri csigaházakat gyűjtöttem, és ez a gyűjtőszenvedély alakult szárazföldi csigák iránti tudományos érdeklődéssé. A csigák kutatása azért is érdekes, mert más csoportokkal, például a rovarokkal szemben a kövületek segítségével jól nyomon lehet követni az evolúciójukat. Mivel egy lassan mozgó társaságról van szó, az evolúció és a fajképződés szintén kiváló vizsgálati alanyai" – beszélt szenvedélyéről a fiatal tudós.

Azok a biológusok, akik élőlények rendszertanával, ökológiájával, foglalkoznak, gyakran sok időt töltenek gyűjtéssel. „Én főleg Törökországba és Erdélybe jártam, járok gyűjteni. Munkám fontos része a múzeumok anyagának tanulmányozása. Leírhatatlan érzés azokat a csigahéjakat a kezemben tartani, amiket több mint száz éve egy általam publikációkból ismert szakember vizsgált.

 
Néhány felfedezett csigafaj nem méretarányos fotója. A legkisebb 5, a legnagyobb 30 milliméteres.
Néhány felfedezett csigafaj nem méretarányos fotója. A legkisebb 5, a legnagyobb 30 milliméteres.


Gyakran rájövök az elődök hibáira is, így arra is kell gondolnom, hogy száz év múlva az én téziseimet is felülbírálhatják. Japánhoz nem vonzódtam különösebben. Jelenlegi professzoromat évek óta ismertem, leveleztünk. Ő hívott Japánba, hogy a vezetésével végezzem a doktori tanulmányaimat. Az ok nagyon egyszerű: az én korosztályomban kevesen foglalkoznak efféle csigákkal" – tette hozzá Barna.

A fiatal kutató számos új fajt fedezett már fel, nem mindennapi teljesítményéről azonban mégis szerényen mesélt. „Eddig körülbelül negyven új taxont – faj, alfaj – írtam le a tudomány számára, de jelenleg legalább ennyi van, amin dolgozom. A legtöbbet a gyűjtőhelyről, a gyűjtő személyről vagy egyik ismertetőjeléről szoktam elnevezni. Nem ritka az sem, hogy valaki a tiszteletét fejezi ki egy-egy fajnévvel. Szeretnék új fajokat általam nagyra tartott személyekről, például Kőrösi Csoma Sándorról vagy Bartók Béláról elkeresztelni. Idén egy új kínai csigát Gudeodiscus phlyarius wernerinek neveztem el Werner tanár úr tiszteletére."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jótékonysági parti a mentőkért

A korábbi években az alkalmanként körülbelül egymilliós bevételből mentőfelszereléseket vásároltak. Tovább olvasom