Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Felszámolják a hírhedt Barátság tizenkettőt

Mosonmagyaróvár - A polgármesteri és alpolgármesteri keret felhasználásáról több mint egy órán át vitáztak a képviselők csütörtöki ülésükön. A tanácskozáson elvetették a telekadó jövő évi bevezetését.
Kezdetben némi zavar mutatkozott a városatyák közt a képviselő-testület csütörtöki ülésének első napirendi pontja tárgyalásakor. A napirendek sorrendjének tisztázása után aztán már helyére kerültek a dolgok: közel másfél órán át vitatkoztak a költségvetés első féléves végrehajtásáról szóló beszámolón.

Az előterjesztés szerint az első félév során a korábbi évekhez hasonlóan az önkormányzat pénzügyi helyzetének stabilitása a folyószámla hitel igénybevételével volt biztosítható. Munkabér hitel felvételére nem volt szükség. A korábbi évektől eltérően a beruházási kiadások jelentős mértékű teljesítést mutatnak. A fejlesztési előirányzatok közel a felét már az első félév során felhasználták, köszönhetően néhány nagy beruházás befejezésének. Az önkormányzat pénzügyi terve biztosította az első féléves gazdálkodás folyamatosságát, a fizetőképesség a Karolina Kórház kivételével biztosítva volt. Az első félévben 6,18 milliárd folyt be a város büdzséjébe, (az éves terv 51,6 százaléka). Az éves 11,98 milliárdos kiadási előirányzat 6,198 milliárdra teljesült. (51,71 százalék.). Tavaly ez az első félévében 43,9 százalékos volt .

„Közpénzek szórása"
Dr. Szalai Zsuzsanna (SZDSZ) elmondta: az egészségügyi bizottság nem támogatja a beszámolót, mivel az első félévben számos olyan, az ágazatot érintő átcsoportosítás történt, amiről nem tájékoztatták a bizottságot. Kovács Gergely (MSZP) az előirányzat módosítás nagy mértékre hívta fel a figyelmet, valamint a könyvvizsgálót idézve a szigorú és takarékos gazdálkodás fontosságára. Vucsics Péter (MSZP) szerint a polgármesteri és alpolgármesteri keret a közpénzek felső szintén történő elszórását, előzetes szakmai kontroll nélküli osztogatását eredményezi. Ez oda vezet, hogy az egyes szervezetek nem a különféle alapokon pályáznak majd, hanem inkább „kijárják" a támogatást a városvezetőknél. Emellett egy pályázó így két helyről is kaphat – és kapott is – támogatást. A képviselő kifogásolta, hogy a keretből olyan célokra is adtak pénzt, ahová a pályázati alapokból tilos. Dr. Nagy Lajos (MSZP) elmondta: a polgármesteri, alpolgármesteri kerettel a pályázati rendszer lobbi rendszerré alakul át, ami a bizottsági hatalmi arányokat lényegesen módosíthatja.

„Frusztrált az ellenzék"
Dr. Árvay István (Fidesz) szerint az ellenzéki létből fakadó frusztráció érződik a hozzászólásaiból. A bizottságok szerepe ugyanakkora mint korábban, csupán a jelenleg ellenzékben lévőknek nincs már akkora súlya. Dr. Tóásó Gyula (MSZP) hangsúlyozta: sajnálja, ha a kormányzó frakció tagjai ellenzékben tizenkét évig frusztráltak voltak, a szocialisták nem éreznek feszültséget emiatt. Ezeket a kereteket eredetileg azért hozták létre, hogy a váratlan kiadásokat finanszírozzák belőlük. Most azonban nem ezt a célt szolgálják. A képviselő úgy véli: nincs megfelelő kommunikáció a polgármester és alpolgármester között, mivel több szervezet is részesült támogatásban mindkét keretből. Szabó Miklós polgármester elmondta: a korábbi ciklusokban beszámolót sem kaptak a képviselői keretek felhasználásáról, most viszont a keretek kiadásairól részletes tájékoztatót kap a testület. A polgármester cáfolta, hogy ezzel kampány célokat szolgálnának. Dr. Nagy István alpolgármester álszentnek nevezte az ellenzéki képviselők felvetéseit. Elmondta: korábban is történtek ilyen kifizetések, csak nem tudott róla a testület, mert a költségvetésben volt „elmaszatolva".

Telekadó elvetve
A telekadó bevezetésérők készült rendelet- tervezet szerint azt a beépítetlen belterületi földrészletekre vetnék ki. Magánszemélyek mentességet kaphatnának ez alól. A városban 1900 telek adóztatható. Ebből évi mintegy 170 milliós bevétellel számoltak. A testület végül egyhangúlag vetette el az új adónem bevezetését, mivekl az érvelés szerint sok e körül az anomália, s a kibuvó.

A város és cigány kisebbségi önkormányzat közötti együttműködési megállapodás módosítása kapcsán dr. Szeredi Ádám (MVE) azt tudakolta, hogy a kisebbségi elnök ellen folyó büntető eljárás miként hat a szervezet működésére, illetve ez a módosítás összefüggésben áll e az esettel. Szabó Miklós elmondta: az egyik tag akadályoztatása miatt a kisebbségi önkormányzat számlája feletti rendelkezésre jogosult személyeket módosítani kellett. A szervezet működését egyelőre nem befolyásolja a büntteő ügy, a jogerős bírósági ítéletig a jelenlegi vezető, Horváth Elemér marad az elnök.

A képviselők döntöttek továbbá a városszerte hírhedt Barátság utca 12. szám alatti bérlakások megszűntetéséről és lebontásáról. Itt jelenleg 20 önkormányzati szociális bérlakás áll, amiből 9 már üres, a többi 11 bérleti szerződése hamarosan lejár. Az ingatlant továbbiakban az önkormányzat gazdasági célra kívánja hasznosítani.
(A tanácskozás további témáira a kisalfold.hu-n később visszatérünk- a szerk.)

Olvasóink írták

  • 1. miért is nem lett telekadó 2008. szeptember 14. 12:29
    „Nem meglepő, hogy elvetették a telekadó bevezetését. Ugyanazok fúrták meg ezt is, mint akik tavasszal a beépítési és helyrehozatali kötlelezettség bevezetését. Sajnos úgy tűnik, semmi sem változott ebben a városban. Hiába van új városvezetés, ugyanazok diktálnak, mint korábban. Azok az emberek, akik befektetési céllal megvásároltak több stratégiai területet is és akik miatt az elmúlt évtizedben nem tudott fejlődni a város. Most úgy tűnik, hogy továbbra is ők diktálnak. Gondolom mindneki tudja, kikről van szó. Csak azt nem tudom, mivel tartják sakkaban a jelenlegi városvezetést is.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét zöldtámadás a duzzasztó ellen

Dunakiliti, Bős - A fővárosi zöldek máris támadják a dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezésének… Tovább olvasom