Kisalföld logö

2018. 07. 20. péntek - Illés 17°C | 27°C Még több cikk.

Felfedezik Mosonmagyaróvár múltját

A kis Óvár falut 1354-ben emelte városi rangra Erzsébet anyakirályné. Ettől kezdve számos oklevél íródott, amelyek fényt vetnek Óvár és az óváriak sorsának alakulására. Az eddig olvasatlanul heverő iratokból kalmárok, iparosok alakjai bontakoznak ki, akik bekapcsolódtak a nemzetközi kereskedelembe, diákoké, akik Bécsbe és Krakkóba jártak egyetemre.
Óvár középkori történetében máig sok a fehér folt, ugyanis ez idáig nem folytak ilyen irányú célzott kutatások. Eddig főként a tizenharmadik századdal foglalkoztak a történészek, mondván, a török időkben úgyis elpusztult minden forrás. Ezt cáfolja meg az a kutatás, amit a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum szakemberei végeztek az elmúlt időszakban a győri egyházmegyei levéltár és a megyei levéltár munkatársaival közösen. 

„Maradtak fenn ebből az időből oklevelek is, amik részben fellelhetők a múzeumban. Másrészt pedig a soproni, pozsonyi és bécsi levéltárak számos olyan iratot őriznek, amikből lehet adatokat kinyerni Óvár késő középkori történetéről" – magyarázza Székely Zoltán múzeumigazgató. Elmondta: sokféle iratot tanulmányoztak át a kutatás során. Így például végrendeleteket, városok egymás közti levelezéseit, az uralkodói okleveleket, valamint föld vagy ház eladásáról szóló okiratokat. Ezekből az eddig olvasatlanul heverő forrásokból számos nem ismert adat és történet bontakozott ki. Sőt, nevekkel is meg tudták tölteni a város középkori történelmét. A főként latin és német nyelvű iratok olvasása és értelmezése meglehetősen nehéz feladat volt a szakemberek számára. Végül a kutatásokból többek közt kalmárok, iparosok alakjai bontakoznak ki, akik bekapcsolódtak a nemzetközi kereskedelembe. Kiderült az is, hogy az óváriak Bécsbe és Krakkóba jártak egyetemre a középkorban.

Köztük volt például az a polgár, akire hórihorgas termete miatt németül az Égimeszelő nevet ragasztották és aki pénzt kölcsönzött a mohácsi csatában elesett II. Lajos özvegyének, a később Óváron letelepedő Habsburg Mária királynénak.

Az iratokból fény derült továbbá arra is, hogy 1456-ban miként fosztotta ki a városbíró és a plébános a bécsi kereskedőket. A társaság V. László királyhoz indult, hogy átadják ajándékukat. Ennek során útközben, Óváron fosztotta ki őket a két városi elöljáró. A középkorban egyébként ez az úgynevezett hatalmaskodás bevett szokás volt, amikor valaki ilyen módon érvényesítette vélt vagy valós jogát. Erről az esetről hat levélváltás is íródott – köztük a császár levele is –, amikben név szerint említik a városbírót és a plébánost is.
Az oklevelek, iratok eddig őrzött titkaiból kirajzolódik a középkori Óvár - mondja Székely Zoltán.
Az oklevelek, iratok eddig őrzött titkaiból kirajzolódik a középkori Óvár – mondja Székely Zoltán.

Székely Zoltán hozzátette: az iratokból az is kiderült, a középkorban melyik ritka katona szentnek emelték az óvári plébániatemplomot. Megoldódott továbbá a templom melletti középkori kápolna rejtélye is. A múzeumigazgató ezekről is részletesen beszél majd november 26-án délután 6-kor, a Múzeumi esték előadás-sorozat következő rendezvényén a Cselley-házban.

A kutatások tovább folytatódnak, hiszen amint Székely Zoltán fogalmazott, a középkori Óvár kibontakozó arculata még nagyon töredékes. Ugyanakkor mégis látható már egy tipikus középkori mezőváros képe.

Az iratokból fény derült  arra is, hogy 1456-ban miként fosztotta ki a városbíró és a plébános a bécsi kereskedőket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vonatot húztak a mosonszolnokiak

Vonatot húztak a mosonszolnokiak
A közösségi összefogás erejével 80 tonnát is meg tudtak mozgatni a mosonszolnokiak, akik egy vonat… Tovább olvasom