Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

A trófea súlyától függ az árfekvése

Egy tízkilós trófeával büszkélkedő szarvasbika kilövése közel másfél millió forintba kerül a szigetközi erdőkben. Bár a bérvadásztatás jó üzletnek tűnik, a vadásztársaságok a jelentős kiadások – főleg a vadkárok – miatt emelni kényszerülnek tagdíjaikat.
Lapunkban korábban (2003. november 28.) már beszámoltunk arról, hogy megyénkben évről évre 1700 külföldi vált vadászengedélyt a megyei földművelésügyi hivatalban. Bár a hivatalos engedélyek beszerzése viszonylag olcsónak mondható, a nagyvadak elejtése után mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk bérvadászoknak.

Száz tonna vadhús

Az tíz éve megalakult Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. öt erdészetének nyolc vadászterületén összesen 45 ezer hektáron gyakorolják társult formában a vadászati jogot. A vadászterületek javarészt nagyvadas jellegűek: gímszarvasból 600–700, vaddisznóból 700–800, őzből 500–600 darabot lövetnek ki évente. A természetes apróvadállomány elenyésző. A vadhús mennyisége éves szinten nyolcvan tonna körül mozog. Ezt a környező vadásztársaságoktól felvásárlásokkal 100 tonnára egészítik ki, ami a térség vadhúsforgalmának meghatározó szereplőjévé teszi a részvénytársaságot, sőt, emiatt az árképzésbe is beleszólhatnak. A vadászati lehetőségek értékesítését a Kisalföldi Erdész Vadászatszervező Iroda végzi, akik vadászati engedély beszerzésével is foglalkoznak.

Évente hétszáz nagyvad

A mosonmagyaróvári erdészet a 100200-as számú vadászterületen gazdálkodik, területük közel 11.500 hektár. Ez a vadászterület is nagyvadas: megtalálható itt szarvas, vaddisznó és őz. Évente 700 kerül belőlük terítékre, s a lóvári kerületben évente négyezer fácánt nevelnek saját felhasználásra.

Kevés vad a helyiek bérelte területen

A szigetközi földtulajdonosok és vadászok részéről már korábban felmerült az igény, hogy területet kérjenek a jog gyakorlójától. A Dunakilitin megalakult Du-Vad vadásztársaság aztán, ha nehézségek árán is, de elérte, hogy közel ezer hektárt bérelhet – nem épp a legkedvezőbb áron – a részvénytársaságtól. Olyan területen – a Dunakiliti és Rajka közötti részen –, ahol kevés a zsákmány. A Rajkán és Bezenyén nemrég megalakult társaság pedig körülbelül kétszáz hektárt bérelhet. A fennmaradó részre, több mint ezer hektárra, nyolc külföldi vadásszal kötöttek bérkilövési szerződést. A Kisalföld úgy tudja: a hét végén Dunaszigeten közülük három huszonéves külföldi vadászott. A helyi polgármester szerint a közösen fellépő önkormányzatoknak a helyi lövők kiszorulása mellett az is fájó, hogy a 85 milliós bevételéből a KAEG egyetlen fillér adót sem tesz le az érintett hivatalok asztalára.

Olcsó a vadászvizsga

A külföldiek számára sem olcsó mulatság a vadászat. Először be kell szerezni egy vadászati-fegyvertartási engedélyt. Ennek menete országonként más és más. Magyarországon a vadászvizsga megszerzése meglepően olcsó: hétezer forint jelenleg az ára, ám hamarosan emelkedhet ez az összeg. A megyei földművelésügyi hivatalokban a harmincnapos vadászati engedélyt egységesen hatezer forintért válthatják ki, az éves díj ötvenezer forint.

Lemérik a trófeát

Egy névtelenül megszólaló bennfentes szerint a nagy pénzt a vadak kilövése után kell fizetni: egy tízkilós trófeával rendelkező szarvasbika kilövése alapáron közel másfél millió forintba kerül a bérvadásznak. A trófeát huszonnégy órán belül lemérik, hisz kiszáradás után könnyebb lesz, s ezen több százezer forint is múlhat. Emellett egyéb költségeket – például 1600 forintos kísérői díjat – is hozzá kell számolni a dologhoz. Egy szarvasbika 10–12 évig él: ezalatt rengeteg kárt okoz a termésekben, s ezt a vadásztársaságoknak kell fizetniük.

Így az állatok utáni összköltség egyes vélemények szerint nem finanszírozza a bevételt. Az utóbbi években egyre jelentősebb a vadkár. Ezenfelül különböző eljárási díjakat – természet- és erdővédelmi bírságot, vadvédelmi hozzájárulásokat, takarmányozást és vadászházfenntartást – is fizetni kell. Így amíg másfél évtizeddel ezelőtt tíz szarvasból kettőt ejtett el a bérkilövő, nyolcat a vadásztársaság tagja, ma már ez fordított esetben sem fedezi az összes költséget. A tagdíjak is megemelkedtek emiatt: van, ahol már évi 50–60 ezer forintot kell befizetniük a társasági tagoknak.

Egy dunántúli vadásztársaság tavalyi árlistája

Szarvasbika elejtése
(a trófea nagysága szabja meg az árat):
2 kg-ig 31.250 forint, 2–3 kg 37.500, 3–4 kg 62.500, 4–5 kg 100.000, 5–6 kg 162.000, 6–6,5 kg 237.500, 6,5–7 kg 287.500, 7–7,5 kg 345.000, 7,5–8 kg 425.000, 8–8,5 kg 510.000, 8,5–9 kg 637.500, 9–9,5 kg 787.500, 9,5–10 kg 975.000, 10–10,5 kg 1.206.000, 10,5–11 kg 1.487.000, 11 kg felett 1.825.000 forint.

Egy 450 gramm súlyú őztrófea ára 337.500 forint.
Vaddisznóknál: a koca 50 ezer, a süldő 25 ezer, a malac 12.500 forintba kerül.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ajándékcsomagok a szeretet ünnepén

Karácsony közeledtével a tervezett akciók egyeztető megbeszélésére hívta a mosonmagyaróvári… Tovább olvasom