Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

A csillagközi utazó űrvilágot tervez

Mosonmagyaróvár - Kevés az esély arra, hogy évek múltán kis zöld emberkékkel kávézzunk az űrben – állítja dr. Pacher Tibor, jelenleg Németországban élő fizikus, a csillagközi utazás szakértője.

Az emberiséget régóta foglalkoztatja a kérdés: van-e élet a Földön kívül? Kik élhetnek a világegyetemben rajtunk kívül? Hol találkozhatunk velük, egyáltalán találkozhatunk-e velük, és ha igen, hogyan kommunikálhatunk velük? – többek között erről faggattuk dr. Pacher Tibor fizikust, aki Kapuváron született, Mosonmagyaróváron nevelkedett és a Kossuth-gimnáziumban érettségizett. Az ELTE-n végzett fizikusként, a relativitáselmélet és a kozmológia a szakterülete. A jelenleg a németországi Kielben élő 48 éves férfi a PI Közösség (peregrinus interstellar – azaz csillagközi utazás) alapítója.

– A csillagkutatás a világ egyik legősibb tudománya, az emberiséget régóta foglalkoztatja, hogy hol élünk, milyen bolygók, csillagok veszik körül a Földet. Mondhatni, a vakszerencse kérdése, hogy találunk-e a Földön kívül életet – hangsúlyozza a szakember, aki úgy véli, kevés az esély arra, hogy éveken belül kis zöld emberkékkel kávézzunk. Ugyanis ha létezik is valamelyik égitesten élet (erre a legjobb esélyt egyébként a Marson látja), kevés a valószínűsége, hogy humanoidok lesznek. Ha pedig valamilyen extrém életforma hordozói, felvetődik a kérdés, hogy képesek leszünk-e őket felismerni.

A téma szakértőjét arról is faggattuk, hogy mennyi a fikció és a valóságon alapuló tény a sci-fi filmekben, sorozatokban.

Pacher Tibor (jobbról) Gregory Matloff-fal, a csillagközi űrutazás, ezen belül pedig a napvitorlázás egyik szakértőjével, a New York-i egyetem fizikaprofesszorával.
Pacher Tibor (jobbról) Gregory Matloff-fal, a csillagközi űrutazás, ezen belül pedig a napvitorlázás egyik szakértőjével, a New York-i egyetem fizikaprofesszorával.

– A Csillagok háborúját és a Star Treket egyaránt szívesen nézem, bár mindkettő mese, a fantázia szüleménye. Én is szívesen elmennék egy nap alatt a következő csillagrendszerbe! Ebben a műfajban egyébként sok szemét is születik, viszont forgattak olyan komoly sci-fiket is, melyeket tudósok írtak. Ezekben a művekben egyértelmű, hol kezdődik a fantázia és hol ér véget a tudomány – fogalmazott Pacher Tibor.

Érdekességképp azt is megtudtuk, hogy bár nekünk, mindennapi embereknek a csillagkutatás egy igen távoli tudományágnak tűnhet, mégis megdöbbentő hatással van mindennapjainkra. Az űrkutatás eredménye például a teflon feltalálása, de akár a chipsgyártásban, a tűzjelző rendszerek kidolgozásában is lehet szerepe. Szinte hihetetlennek tűnhet, de Michael Phelps Speedo fürdőruháját is a NASA fejlesztette ki, a neves úszó teljesítménye így javulhatott jelentősen.

Pacher Tibor indította útjára a PI Közösséget (www.peregrinus-interstellar.net), melynek célja, hogy megalapozott tényeket közöljön a csillagközi utazásokról, de nyitottak az ˝őrült˝ ötletekre, merész kísérletekre és akár az építő vitákra is.

A szakember még annyit elárult: a Fehér Ló Közösségi Ház mellé tervezett Futura-Csodák Palotájába egy „mini űrvilág" kialakításáról egyeztet az illetékesekkel.


Az élet nyomában

Nemcsak a NASA, az Európai Űrügynökség, de japán, indiai és kínai űrkutatók is komoly lépéseket tesznek, hogy közelebb kerülhessünk a minket körülölelő világ rejtelmeihez. A külső bolygók megfigyelésére hatékonyak a Voyager űrszondák, míg a jövőbeli kutatásokban a közvetlenül a napsugárzás által hajtott űrjárművek, a napvitorlások tölthetnek be fontos szerepet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Szigetköz legfiatalabb barátai

A Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai nyolcadik alkalommal várják – idén… Tovább olvasom