Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Külföldi lapszemle az internetadóról és az Orbán-kormányról

A kormánnyal nem rokonszenvező honlapok és magazinok is pénzügyi nyomás alá kerültek.
Az internetadó elleni tüntetések kapcsán közölt írást az Orbán-kormány médiapolitikájáról véleményrovatában a Financial Times című londoni gazdasági napilap. A szerző, az 1956 óta Angliában élő Szirtes György költő, műfordító, publicista szerint könnyedén adódik az az értelmezés, hogy az internetadó is annak a politikának a része, amellyel a kormány megpróbálja ellenőrzése alá vonni a közvéleményt, mégpedig nem egyes emberek letartóztatásával vagy elnémításával, hanem fokozatos pénzügyi ellehetetlenítéssel. A kormánnyal nem rokonszenvező honlapok és magazinok is pénzügyi nyomás alá kerültek, azok a kulturális szervezetek, amelyek nem álltak be a "hazafias sorba", finanszírozásoktól estek el, miközben azokat, amelyek "helyesen szólnak", gazdagon jutalmazzák, a külföldi nem kormányzati szervezeteket pedig gyanakvás övezi. Ami a kormánypárti médiát illeti - amely messze a leghangosabb -, ott hétről hétre minden egyre rózsásabb. Mindeközben a Jobbik jelentősen erősödik a szegényebb vidékeken, az ország pedig menetel az 1930-as évek felé - véli Szirtes György a Financial Timesban.

Németországban az internetadó elleni tüntetésről számolt be az ARD és a ZDF országos közszolgálati televízió híradója, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap pedig az amerikai beutazási tilalomról közölt írást. A FAZ Budapest kritikatűrő képessége címmel közölte Stpehan Löwenstein írását, aki az amerikai beutazási tilalom ügyével és Michael Roth német külügyi államminiszter budapesti látogatásával kapcsolatban úgy vélte, hogy a külföldről érkező bírálatok befogadása "paradox egységet" mutatott a táborok között, amelyekre "Magyarország kétpólusú politikai kultúrája" épül, hiszen a nemzetközi bírálatokat a baloldali ellenzék és a nemzeti-konzervatív Fidesz, illetve a hozzájuk közel álló média is "saját álláspontjának megerősítéseként" értelmezte - fejtette ki. Ugyanakkor az amerikai beutazási tilalom és az internetadó ügye "felszakíthatja" ezt a "megszokott mintát" - tette hozzá, kiemelve, hogy a kormányhoz közel álló sajtóban megjelentek "kritikus kommentárok", amelyek arra intettek, hogy nem szabad "túl messzire menni és szakítani Amerikával". A ZDF Heute Journal című esti híradójában az internetadó elleni tüntetéssel kapcsolatban kifejtették, hogy az adó "mindenkinek pénzbe kerül és sok magyar szegény, de ennél többről van szó", mert az új teher szűkíti a tájékozódás lehetőségét, valamint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. A kormány nemzetközi szóvivője, Kovács Zoltán a ZDF-nek kijelentette, a kormány azért akarja bevezetni az adót, hogy be tudja tartani az EU által elvárt 3 százalék alatti költségvetési hiányt. A másik közszolgálati televízió, az ARD Tagesthemen című esti híradójában kiemelték, hogy az internetadó ellen tüntetők az új terhet a "szabadságjogok további szűkítéseként" értelmezik. Megjegyezték: "politikai megfigyelők szerint" az adó ügye azt is szolgálja, hogy "elterelje a figyelmet egy korrupciós botrányról", amely Orbán környezetében keletkezett.

Peter Bognár a Die Presse című konzervatív osztrák napilap tudósítója a Digitális középkor - Magyarország felháborodott Orbán Viktor internetadója miatt című írásában kommentátorokra hivatkozva azt írja, hogy Orbán Viktor az internetadóval túlfeszítette a húrt. A szerző nem zárja ki, hogy a tervezett új adó okozta felháborodás a kormány politikájának elutasításába csap majd át, és elsodorja Orbán Viktor kabinetjét. 

A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lapban Gregor Mayer budapesti tudósító, a Quo vadis, Magyarország című cikk szerzője szerint Orbán Viktor arra használja hatalmát, hogy elnyomó médiatörvényt alkosson, az alkotmányos ellenőrző szerveket megszüntesse és a választási törvényt saját igényeire szabja.

Orbán Viktor nagyon kényelmes helyzetben van, hiszen hat választást nyert meg, emberei fontos pozíciókban vannak, és kétharmados többsége van a parlamentben - írja a Kurier című osztrák napilap szerdai számában. A szerző megjegyzi: Budapesten ugyanakkor azt beszélik, hogy éppen emiatt vesztheti el a kormányfő a realitásérzékét.

Az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű napilap hasábjain Marián Lesko szlovák publicista vendégkommentátorként felidézi a beutazási tilalom ügyét. Úgy vélekedik: annak hátterében figyelmeztetés húzódik meg, miszerint a washingtoni kormányzat nem tűri tovább a magyar kormányfő és csapata tekintélyelvű módszereit. Lesko szerint "az Egyesült Államok lépése nyomán az EU abban a helyzetben találta magát, hogy valaki más reagál helyette arra a helyzetre, amelyre neki kellett volna elsőként." A szerző hozzáteszi: az unió vezetői a magyarországi történések kapcsán a "koppenhágai dilemmával" találták szemben magukat, vagyis azzal, hogy hogyan lépjenek fel egy tagállammal szemben "amely nem teljesíti a koppenhágai feltételeket, amelyek betartása az uniós tagság feltétele?" Hozzáteszi: e célból már José Manuel Barroso jelezte, hogy kidolgoznak egy javaslatot, amely alapján a koppenhágai feltételeket nem teljesítő ország megfosztható szavazati jogától, de a távozó EB már nem kezelte prioritásként ezt a témát, "az időhúzásra játszott", ám ezt a Jean-Claude Juncker vezetésével felálló új testület már nem engedheti meg magának.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos fenyegetést kapott az osztrák belügyminiszter

Halálos fenyegetést kapott az osztrák belügyminiszter, a bécsi ügyészség ismeretlen tettes ellen… Tovább olvasom