Kisalföld logö

2017. 09. 23. szombat - Tekla 9°C | 18°C Még több cikk.

Meghalt Csingiz Ajtmatov

Hetvenkilenc éves korában egy nürnbergi klinikán kedden elhunyt Csingiz Ajtmatov kirgiz író. Ajtmatov számára a hírnevet a Dzsamila szerelme című kisregény hozta meg.

A világhírű író halálát hírügynökségi jelentések szerint az okozta, hogy súlyos tüdőgyulladás következtében a tüdeje felmondta a szolgálatot. Ajtmatovot május 19-én szállították Németországba tüdőgyulladás és veseelégtelenség tüneteivel. A nürnbergi klinikán az intenzív osztályon ápolták, és hetek óta mesterséges kómában tartották.

Élete

Kirgizisztánban, az üzbég határ melleti Talasz völgyben található apró faluban, Sekerben született. Első publikációja 1952-ben jelent meg a "Szovjet Kirgízia" című folyóiratban, „A kirgiz nyelv terminológiája" címmel, amelyben anyanyelvének az orosz nyelvből átvett szavak eredményeként elért gazdagodását mérte fel. Első művét több novella követte, amelyek után felvételt nyert a moszkvai Gorkij Irodalmi Intézetbe, ahol 1958-ban szerzett diplomát.

Már tanulmányai folyamán is több kisebb-nagyobb művet publikált, elsősorban orosz, de kirgiz nyelven is. Az orosz olvasókat bámulatba ejtette, milyen szinten sajátitotta el nyelvüket a kirgiz állatorvos.
Ajtmatov számára a hírnevet a Dzsamila szerelme című kisregény hozta meg, amelyről Luis Aragon azt írta: „Ez a világ legszebb szerelmes története". Műveinek visszatérő motívuma a türk népek élete, életmódja, és az a kérdés, hogy a modernizáció hogyan fosztja meg az embereket egyéniségüktől.

Csingiz Ajtmatov
Csingiz Ajtmatov

A hatvanas években már az egész Szovjetunióban felfigyeltek írásaira, az egyik legelismertebb kortárs szovjet íróvá és irodalmi figurává vált. Számos irodalmi intézmény, folyóirat kormányzó testületébe választották be. Ő volt a Kirgiz Filmgyártók Szövetségének elnöke több mint húsz éven át. Egy időben a Pravda című napilap rendszeres írója volt, regényeket, kisregényeket írt, de drámákkal és műfordításokkal is foglalkozott.

Csingiz Ajtmatov a világ legismertebb kirgiz írója, műveit több mint száz nyelvre fordították le, 90 millió példányt adtak el belőlük és Európában mindenütt olvassák. Kirgizisztánban a Legfelső Tanács tagjává választották, így részt vett az SZKP utolsó négy Kongresszusán, mint kirgiz küldött. Több szovjet kitüntetés birtokosa, köztük Lenin-renddel, Állami-díjjal tüntették ki (mindkettőt irodalmi munkásságáért kapta), és 50. születésnapjára megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntetést is.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a „Mozgalom a Demokráciáért" szervezet 1989-es újjáélesztésében.

A Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete volt, egyben képviselte országát az Európai Unió, a NATO, az UNESCO szervezetekben, valamint Hollandiában és Luxemburgban is. Fia, Aszkar Ajtmatov, kirgiz külügyminiszter volt. 2006. április 20-án a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvvásár vendégeként hazánkban tartózkodó írónak Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta.

 
Magyarul megjelent művei

Dzsamila szerelme (1958)
Az Első tanító (1962)
A versenyló halála (1966)
A Fehér Hajó (1970)
Tengerparton futó tarka kutya (1978)
Évszázadnál hosszabb ez a nap (1980)
Vesztőhely (1988)
Dzsingisz kán fehér fellege (magyar kiadás: 2007)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghalt Sánta Ferenc író

Elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas író életének 81. évében, pénteken - közölte az MTI-vel szombaton… Tovább olvasom