Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Kerekeken – ésszel

A helyzet az, hogy a gyalogosok a fejüket csóválják a sok drága festék láttán, az autósok szentségelve forgatják a szemüket, hol bukkan eléjük váratlanul egy kétkerekű, a biciklisek többsége pedig marad a járdán, mert ott biztonságosabb.

Bőven fogyott a sárga aszfaltfesték az elmúlt hetekben Sopronban, a belvárosban kiépítették (értsd: felfestették) ugyanis a kerékpárutakat. Szép sárga csíkok és piktogramok színesítik azóta a szürke aszfaltot.
A döntéshozónak értékelni kell a szándékát: biztonságosabb közlekedést akart. Hogy ez nem sikerült, annak több oka van, például, hogy nem lehet odébb tolni a házakat és kiszélesíteni az utcákat. Ez esetben külön sávon autózhatnánk, kipárnázott kerítés mentén kerekezhetnénk és virágágyások mellett andaloghatnánk a csillogó kirakatok előtt. De ébredjünk fel, erre nincs lehetőség. Marad a festék...

De a lényeg mindig a részletekben van. Mert ötféle táblával, különböző festett jelzésekkel jelölni a más-más közlekedési szabályokat csak arra jó, hogy megkeverjék még azokat is, akiknek már az óvodában is kerékpár volt a jelük. Most lett kerékpársáv a belvárosban, meg nyitott kerékpársáv, és kerékpárút, és kerékpárosnyom, és kerékpározásra kijelölt út, no és a már meglévő út a régi jelöléssel – tudnak még követni?

A helyzet az, hogy a gyalogosok a fejüket csóválják a sok drága festék láttán, az autósok szentségelve forgatják a szemüket, hol bukkan eléjük váratlanul egy kétkerekű, a biciklisek többsége pedig marad a járdán, mert ott biztonságosabb. És különben is nehéz értelmezni például a Várkerületen a sövénybe vezető sárga csíkot...

A jelzéseket ismerni kellene. De mivel a kerékpár az egyetlen jármű, aminek közlekedésbe állításához nincs szükség semmilyen tanfolyamra, engedélyre, vizsgára, drótszamárra pattanhat bárki, bárhol, bármikor. No jó, kell lámpa meg láthatósági mellény, és a sisak sem árt, de ettől még fogalmunk sincs, hogy mi a különbség az elsőbbségadás tekintetében mondjuk a kerékpárosnyom és a kerékpársáv között. Ugye?

Sopronban megteremtették tehát a biztonságos kerékpározás feltételeit, csakhogy épp a lényeg hiányzik: az információ, a tudás. Annyi mindent megtanítanak például az iskolákban; az internet korában még mindig évszámokat bifláznak a gyerekek és kétismeretlenes egyenletekkel kínlódnak a kiskamaszok. Bár leterheltek a diákok (és már a tanárok is), de nem volna értelme például a közlekedés szabályait iskolai keretek között elsajátíttatni? És akkor lenne hasznuk az ilyen beruházásoknak is. Mert így olyan az egész, mintha kapnánk egy frankó számítógépet áram nélkül. Végül is vagánykodhatunk vele, de ennyi...

Olvasóink írták

  • 1. klaci. 2013. október 11. 14:28
    „Szerintem nem sikerült megfogni a cikkben a problémát. A kerékpárosok jelentős része nem csak utasként ült autóban, van jogosítványa, átlagosan pont annyira ismeri a KRESZ-t, mint egy átlagos autóvezető, illetve gyalogosként is feltűnik olykor a közterületeken. Nem a különböző felfestések számosságával, hanem a "kerékpárosmentő" tervezői hozzáállással van a gond, nem újraálmodták a köztereket, hanem a jelenlegi szisztémába préseltek bele új jeleket. Ez sok esetben kerékpárosbarát, de a neuralgikus pontokon rendszerszintű változtatás nélkül nem volt megoldás, pontosabban persze lett, csak ezek minden szakmai ajánlás ellenpéldájaként megvalósított, használhatatlan megoldások.

    Azt kellett volna eldönteni, hogy mi kapjon prioritást? Egy ekkora városban ahol - mint a cikkben is le lett írva - nincsenek széles sugárutak, valaminek kára kell hogy származzon. Legyünk kerékpárosbarátok és várjuk el, hogy az autós kicsit kerüljön, többször lassítson vagy kicsit sétáljon, vagy támogassuk az autózást, minden kereszteződésben a kerékpáros szálljon le, legyen mindenhol parkoló, stb. Én a kerékpárra szavaznék, de lehet máshogy is, egyszerre a kettőre - mint a mostani kísérlet bizonyítja - nem lehet.
    Nincs hely, nem elég széles az út, állítja a cikk. Hány parkoló szűnt meg? Az Erzsébet utcában a beforgatással kb. ugyanannyi maradt, miközben a Kis János utcában azért mindig meg lehet állni, igaz onnan sétálni kell 100-200m-t. Ellenben ha a beforgatott parkolók egy nagyobb kocsi áll be, akkor kilóg, a forgalmat rátolja a kerékpársávra. Így tényleg nincs hely. A mélygarázst máig nem sikerült olyan nagyon befuttatni, holott jól elérhető onnan a belváros, de a parkolók miatt a kerékpársávot érdekes tervezői "bravúrral" sikerült csak elhelyezni sok későbbi konfliktus forrását teremtve meg.
    Szóval fontos a KRESZ oktatása, de első lépésben a közlekedés szervezését, prioritásait illetően kellene döntés, majd ha kerékpáros közlekedést szerveznénk, érdemes lehet megkérdezni a szakmai szervezeteket és megfontolni a javaslataikat. Aztán kommunikálni kellene, a meghatározott prioritásoktól függően az autózás, vagy a kerékpározás előnyeit a lakosság elé tárni, hogy elfogadják, megértsék a változtatásokat. Aztán ezután jöhetne még a KRESZ oktatása is.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fekete lyukak

Példátlan, hogy egy ország a teljes államadósságának két és félszeresét külföldre engedje úgy, hogy… Tovább olvasom