Kisalföld logö

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 9°C | 18°C Még több cikk.

Élt, él, élni fog

Semmi nem változik, csak az, hogy már van e-mail: óvatosabbnak kell lenni.
„Úgy tudom, hogy megszűnt a protekció" – vágott vissza reakciós főnökének az Állami áruház című film Kocsis Ferije már 1952-ben, én viszont úgy tudom, hogy nem szűnt meg. Élt, él és élni fog, s az az ember, aki Fekete György debreceni kiállításához toborzott gyermekközönséget, biztosan ugyanígy tudta.

Még csak arcán sem igen próbál változtatni a protekció, talán épp csak kicsivel pofátlanabb módon tolul elénk egyik korban, mint a másikban, s most önökre bízom, melyik az egyik és melyik a másik. Lényege, hogy két felet feltételez: azt, aki fentről a kezét nyújtja csókra, s azt, aki a gesztust már meg sem várva kelti fel magában a szolgát. „Jól jön ez még valamikor"– súgja majd este ravasz vigyorral felesége fülébe, mint Az ötödik pecsét kocsmárosa, aki nemcsak internet híján nem küldte el ezt a mondatot körlevélben, hanem mert még esze is volt. Ő csak az asszonynak mutatta őszült kobakját, mondván, hogy van ám itt gógyi, míg emberünk vagy tizenöt ismert művésszel, tanárral próbált meg összekacsintani e-mailben, kérve őket, hogy toborozzanak már néhány osztályt a Művészeti Akadémia elnökének életmű-kiállítására.

Mert „közös érdekünk (jövendő pályázataink szempontjából is), hogy az elnök úr jó emlékekkel távozzon Debrecenből" – írta a Népszabadsághoz is eljutott levélben a Debreceni Művelődési Központ egyik dolgozója, aki „már csak Halász János államtitkár miatt is" nagy tömeget remélt.
Az is a meghitten ismerős jelenség lényegéből fakad, hogy soha nem fogjuk megtudni: vajon mindennek volt-e, lesz-e valóban szerepe a pályázatoknál, de ha igen, azt talán nem kör e-mailben ünneplik. Azt sem tudjuk, hogy a levélíró önálló gondolatokat osztott-e meg, de ami biztos, és ami miatt az egész szomorú, hogy a nép lelkében láthatóan benne élt, él és élni fog ez a gondolkodásmód. Semmi nem változik, csak az, hogy már van e-mail: óvatosabbnak kell lenni annak is, aki ad és annak is, aki kap.

A protekció természetéhez pedig még visszatérve: nem csak alá-fölé rendeltetésben, hanem kiváló, kölcsönös érdekkapcsolatokban is virágzik, s miért ne lehetett volna szó itt is inkább erről, mint szolgai alázatosságról. Hiszen mi is lehetne nagyobb ajándék egy kultúrpolitikusnak annál, mint hogy látja a jövő kis letéteményeseit, amint önként, tudásszomjasan szemünk előtt válnak a kulturált, kifinomult ízlésű és haladó gondolkodású társadalom tagjává.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Úgyis jön a hétfő

A vasárnap estéknek az egyenrangúság jegyében kellene telniük az utakon.
Tovább olvasom