Kisalföld logö

2017. 12. 11. hétfő - Árpád 4°C | 14°C Még több cikk.

Csatatér

Miben, kiben bízhat még a szigetközi ember?

Hagyományosan „nemzeti nagy létünk nagy temetője" Mohács lenne, ám az utóbbi húsz évben már a Szigetköz is rászolgált a nemzeti csatatér kétes hírnevére. Nem mellékesen temetőnek sem utolsó: halak, tervek, ígéretek ... kedv, remények, lilák (értsd: lila ködök) hamvadtak el benne 1977, még inkább 1992. május 25. óta.

A héten megint a Szigetköz volt a (párt)politika csatatere. A parlamenti többség nem támogatta Magyar Zoltán megyei Jobbik-elnök javaslatát, mely 270 milliót különített volna el a szigetközi vízpótlásra a jövő évi államkasszából. Nagy István fideszes képviselő azért ellenezte ezt, mert szerinte ennél több kell, s majd egyszer uniós források nyílhatnak meg erre. A parlament leszavazta azt is, hogy újból szigetközi monitoringra folyjon állami forrás.

Aztán kedden az Együtt-PM pártszövetség képviseletében Lehóczki Attila képviselőjelölt és Szigetvári Viktor társelnök Mosonmagyaróváron arról beszéltek, hogy meg kell oldani a vízpótlást, tárgyalni kell a szlovákokkal a több vízről, meg hogy Dunakilitit is üzembe kéne helyezni. No meg, hogy a kormány és a parlament nem tett semmit nyolcvanezer ember írásban kinyilvánított akarata ellenére sem.

Szép. Szép ez a fenti epizódokból kisejlő ügybuzgalom. Csakhogy... a nyolcvanezer aláírást hozó népi kezdeményezést a Kisalföld munkatársai talpalták ki. Akkor Nagy István is sokat segített ebben. Nagy és Magyar képviselő urak egyébként légvonalban vagy két kilométerre laknak egymástól. A Jobbik amúgy úgy került képbe, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjainak kihelyezett ülésükön lelkesen magyaráztuk, hogy a medersüllyedés kiküszöbölése és a maradék víz itt tartása nélkül a több víz csak nyári zápor lenne a sivatagba. A dunaszigeti hallépcsőnél csapott a homlokára Kepli jobbikos képviselő úr, hogy ő most már érti a lényeget. A bizottság elnöke, Jávor Benedek, aki nem mellesleg most az Együtt-PM egyik társelnöke, viszont csak a fejét ingatta, hogy se fenékküszöb, se más márpedig nem lesz... Anélkül viszont megtartható vízszint sem, de ez Jávor elnök urat kevéssé hatotta meg. Akárcsak a népi kezdeményezés nyomán összehívott parlamenti vitanapon Illés államtitkárt.

Szóval így. Miben, kiben bízhat még a szigetközi ember? Különösen úgy, hogy a Szigetköz talán az ország egyetlen olyan tájegysége, ahová – leszámítva az elterelés utáni csatornázásokat – érdemi állami pénz térségfejlesztésre nem jutott. Az elutasítás oka eddig mindig az ideiglenesség volt. Ez a sok szűk esztendő kezd olyan hosszúra duzzadni, mint az itt ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport vendégjátéka. Igaz, most éppen köveket szórunk milliárdokért víz nélküli folyóink partjaira. Meg irtjuk a galériaerdőket ész nélkül szivárgócsatornának. Mondom, hogy csatatér.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olyan helyzet

Tolnai Jánosné sokáig védte a várat, végül tegnap lemondott. Sejtésem van, önszántából-e.
Tovább olvasom